Skip to main content

Belföld

Léthatáron létminimum



  • Tovább

    • [Solt Ottilia]: Az Ostermann-akció


    Azt az utóbbi időben mind divatosabb megoldást, hogy őrző-védő kft. kíséretében foglaljuk vissza vitatott tulajdonú ingatlanunkat, a Kronovo Kft. egy három éve folyó pereskedés után, március 2-án látta elérkezettnek. A per alapját az V. kerületi önkormányzat egy 1992-es határozata képezte, amelyben a Kronovótól megvonta a Váci utca 11/b és 23. szám alatti üzletek bérleti jogát, és átadta az addigi albérlő Ostermann Kft.-nek és a Sikk Ruházati Szövetkezetnek.

    lt [Solt Ottilia]: Mi újság a Dániel úton?


    Vagyonvédőnek lenni – legalábbis a Comel Trade-nél – elég kellemes foglalkozás lehet. A Dániel utat őrző fiúk, miután huszonhárman kiszorítottak onnan egy szem galambősz hajú, bár különben fiatalos éjjeliőrt, mindenesetre bérmunkában heverésznek a házban, valamint a kies parkban, s ha unatkoznak, játszanak a soros kutyával. A Beszélő munkatársa kettőt látott belőlük, mármint kutyából, mindkettő jó nagy volt. A vagyonőrök is.

    Zádori Zsolt: Ápol s eltakar

    Bajóti útikalauz


    Ez év március 4-én SZDSZ-csoport alakult Bajóton. A lelkes szervezőket néhány nap múlva hideg zuhanyként érte a hír: januárban tudtuk nélkül a faluban már megalakult egy másik csoport. A márciusiak éltek a gyanúperrel: a januáriak fantomszervezet. A Mérleg utcai SZDSZ-központban azonban a januáriakat hitelesítették, ők a párt legitim bajóti sejtje.

    A Komárom-Esztergom megyei Bajót öt kilométerre délre fekszik Nyergesújfalutól és a Dunától az Öregkő alatti csendes völgyben. „Érdekes hely ez. Itt minden menekült oltalomra talált.


    Zolnay János: Berlusconi a megyeházán

     
    „Mindössze tizenhat magyar ember van ebben a közgyűlésben” – összegezte napirend előtt tett indítványa kudarcának okát Csurka Endre MIÉP-es Pest megyei képviselő március 17-én.

    Révész Sándor: El vagyok én már könyvelve…

    Interjú Szabó Zoltánnal, a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárával


    Az MSZP, mint minden nagyobb párt, tagolt. A párt egyik szélén vannak azok, akik majdnem olyan gonosznak látják az SZDSZ-t, mint az ellenzéki pártok, a másik szélén pedig azok, akik úgy gondolják, hogy az MSZP és az SZDSZ hosszú távú, szoros együttműködése a modern Magyarország felépítésének a feltétele. Te ez utóbbiak közé tartozol. Hogyan változtak az erőviszonyok az MSZP-ben ebből a szempontból a kormány megalakulása óta? Hogyan változott a ti helyzetetek a pártban?

    Az MSZP kongresszusa tavaly egyhangúan döntött úgy, hogy az SZDSZ-t kéri fel koalíciós partnernek.


    zádori: Házasságszédelgés

    Egy meghiúsult és megvalósult szakszervezeti frigyről


    Alighogy tavaly májusban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájából kivált szakszervezetek létrehozták a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligáját (SZSZDL), aláírtak egy együttműködési megállapodást a Munkástanácsok Országos Szövetségével. A felek kinyilvánították egyesülési szándékukat, és felállítottak egy egyeztető bizottságot, az 1994. dec. 31-re tervezett unió előkészítésére és a közös érdekvédelmi stratégia kialakítására. Megegyeztek abban is, hogy az idei üzemi- és közalkalmazottitanács-választásokon közös jelölteket indítanak.

    Kalmár Béla: Nagy Sándor nehéz napjai


    Az egypárt- és tervutasításos rendszer nem is olyan távoli időszakában az egyes érdekcsoportokat képviselő nómenklatúra arra törekedett, hogy a párthierarchiában – a központi bizottságban, a politikai bizottságban, az egyes munkabizottságokban – minél előnyösebb pozíciókat szerezzen, a kapott koncokra alapozva hűséges klientúrát építsen ki, s e szövevényes kapcsolatok hálóját minél hatékonyabban használja fel az újraelosztási csatákban személyes hatalmának növelésére.

    Ennek a nómenklatúrának alapvető érdeke volt, hogy a rendszerváltás során minél többet átmentsen a régi gyakorlat


    eö [Eörsi János]: A csomag 170 milliárdja

    A népnyúzás rejtelmei


    A pénzügyminiszter 170 milliárdra taksálja azt az összeget, amennyivel a március 12-i megszorító csomag hatására még az idén csökken az államháztartás hiánya. Az összeg megoszlásáról azonban lapzártánkig csak csöpögtetett információkat közöltek. Annyi ismertté vált, hogy az államháztartás hiányát az eredetileg elfogadott 283 milliárdról 200 milliárdra kívánják lefaragni.

    Blaha Márta, Zádori Zsolt: A rendőri jelenlét és a testbeszakadtak

    A piliscsabai közrend


    Ám, mint annyiszor, most is kiderült, hogy nem eszik oly forrón azt a kását. A gőzölgő kásahalmot körüljárva csak egyvalami bizonyos: Piliscsabán az utóbbi bő egy évben elképesztő méreteket öltött a vagyon elleni bűncselekmények, a lopások, rablások száma.

    A januári skála a tyúklopásoktól a polgármesteri iroda feltöréséig terjedt, az esetek száma meghaladta a negyvenet. De korábban kirámolták a Takarékszövetkezetet is. Ez már a helyiek mellett az illetékes rendőri hatóságoknak, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak és a Budaörsi Rendőrkapitányságnak is szemet szúrt.


    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon