Skip to main content

Belföld

Csalog Zsolt: Találós kérdések


Küszöbön az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztása. Köztük – stílusosan a sor végén – a cigányoké is. A megméretésen többen is startolnak. Mások mellett a szolnoki székhelyű Lungo Drom vezetője, Farkas Flórián (szervezete a költségvetési támogatások nemrégiben történt elosztásakor 9 millió forintot kapott) és – feltehetően – a miskolci, most Budapesten élő, az előző ciklusban parlamenti képviselő Horváth Aladár, a Roma Parlament színeiben (szervezetének költségvetési támogatása: 0,00 Ft).

Kérdéseink:

1.




irodáz [Zádori Zsolt]: A kárászéletű nemzet­közi siker érdekében

Külpolitikai vitanap a parlamentben

                                       
A fő kérdések, az euoroatlanti integrálódás, a szomszéd országokkal való jó kapcsolattal és a határainkon túl élő magyar kisebbség sorsával összefüggő alapszerződések ügye mellett szó esett az ország jó híréről és a Külügyminisztérium átszervezéséről is.

Gosztonyi Ágnes: Másodfokú szexuális preferencia


A szabad egyesülésalapítási jog elnyerését követően több homoszexuális szervezet is alakult Magyarországon. 1993 novemberében a homoszexuális filmhéthez kapcsolódó Toldi mozibeli vita után többen mégis úgy gondolták, szükség van egy új egyesületre.

(eö) [Eörsi János]: Villanyfúró


Az MVM Rt. egyike annak az öt nagy közüzemnek, amelyeknek privatizálásából már ez évben 150 milliárdos bevételt óhajt kasszírozni a költségvetés. A teendőiről a múlt év végén határozott a kormány, mégpedig nem is titkosan (Magyar Közlöny, dec. 7.). A döntés lényege az (Beszélő, 1994. nov.

lt [Solt Ottilia]: Gyöngyösi vádirat


Mint 1994. december 1-jei (V. évf. 48.) számunkban megírtuk, az ügyész mintegy véletlenül bukkant rá, hogy mikor egy csapat tizenéves Molotov-koktélt hajított be ifj. Farkas Györgyék ablakán az ágyban fekvő családra, 1994. november 11-én a rendőrség már javában vizsgálódott egy november 4-i támadással kapcsolatban. Akkor is higítóspalackot dobtak be egy roma család, Farkas Józsefék Egri úti lakásába, csak az nem gyulladt meg. Mivel a két támadás gyanúsítottjai nagyrészt ugyanazok a fiatalkorúak voltak, az ügyész összevonta az ügyeket.

INKA [Mink András]: Idegenelvonó


Az isten háta mögött
          
Szeged határába érve Hódmezővásárhely felé kanyarodunk. A Tisza-hídon átérve ráfordulunk a töltésre. Az enyhén szinuszos hullámzású aszfaltozott bekötőút mentén a megszokott dél-alföldi táj, omladozó tanyák tövében egy-egy unatkozó disznó legelészik. Úgy öt kilométer után aprócska tábla igazít el bennünket: Nagyfa, Fogház és Börtön. Zárt terület!

Nagyfa a magyar honpolgárok fülének ismerősen csengő helységnév.




Zádori Zsolt: AtomerőMűbalhé

Közmeghallgatás a Mohi atomerőmű ügyében


Már a 1970-es évek Csehszlovákiájában elkezdődött a Mohi (Mohovce) erőmű építésének előkészítése, aminek keretében magát Mohi falut mindenestül kitelepítették. Azóta is kisebb rejtély, miért pont ide, a csekély vízhozamú Garam mellé szánták a nagy vízigényű nyomottvizes rendszerű művet. Az építőmunka 1984-ben indult meg, és egyre lassuló ütemben 1992-ig folyt.

Solt Ottilia: 2x2 néha 5

Államháztartás-statisztika

         
Nem vitatjuk – hogyan is vitathatnánk, mikor nap, mint nap érzékeljük –, hogy a nagy, állami ellátórendszerek fenntarthatatlanok. Nemcsak az iskolák, kórházak, múzeumok, könyvtárak és tűzoltóőrsök legatyásodását tapasztalhatja mindenki, aki igénybe veszi e szolgáltatásokat, vagy bennük dolgozik, hanem észlelheti azt az ádáz versengést is, amit ezek az intézmények a forrásokért folytatnak. Akarva-akaratlan egymás rovására.

Voszka Éva: …mennyit ér a törvénytervezet, ha privatizációs?


Azt már megszokhattuk, hogy a törvényeket (maradjunk csak a gazdasági, ezen belül a privatizációs törvényeknél) nemcsak az elfogadás előtt, hanem azután is vitatják az érintettek. Az állami vagyon magánkézbe adásával kapcsolatban az elmúlt öt-hat év alatt sem sikerült kialakítani a társadalmi egyetértés minimumát.

lt [Solt Ottilia]: Piszkos Fred közbelép


A hazai pártpolitikusoknak, pártideológusoknak, párttaktikusoknak s főképpen a propagandistáknak (előkelőbben: kommunikációszakértőknek) elmélyülten kellene tanulmányozniuk a „Piszkos Fred a kapitány” c. klasszikust. Az ún. „Piszkos Fred-effektust” ajánlanám különösen szíves figyelmükbe. Ha az általános ellenszenvnek örvendő ápolatlan kapitány (hónaljig húzott nadrágjában) valakit meg akar oltalmazni, akkor különös vehemenciával követeli a vesztét.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon