Skip to main content

Belföld

(eö) [Eörsi János]: Fenék a küszöbön


Január 12-i számunkban részletesen foglalkoztunk a küszöbön álló szigetközi vízpótlás kormány előtt fekvő terveivel. A vízügy és az érte felelős minisztérium azt pártolta, hogy építsük meg végre a fenékküszöböt vagy ennek vízből kilátszó változatát, a keresztgátat Dunakilitinél. Ez esetben üzembe kell helyezni a kiliti duzzasztózsilipet, sőt esetleg a tározót is; márpedig e két objektum – mint a Bős–Nagymaros-vízlépcsőrendszer „fő létesítménye” – eddig tabunak számított, mivel tartani lehet attól, hogy használatuk rontja esélyeinket a hágai perben.

Vit László: Alternatív csapdák

Interjú Seres Lászlóval

 
Előadásod a fonákjára sikerült: az alternatív mozgalmak csapdái kerültek szóba.

Ez a közönség – ha másként nem, az érdeklődés szintjén – benne van az alternatív mozgalmakban. Azt akartam elmondani, hogy mik az alternatív politika veszélyei. Veszélyesnek tartom a hatalmi szférába való integrálódást is, de az állandó „kint maradást”, az elszigetelődést is.

Magad is a mozgalom tagja vagy.

Az Autonómia nevű anarchista csoport egyik alapítója voltam 1988-ban. Azóta inkább anarcho-liberálisnak vagy individualista anarchistának vallom magam.






[F. Havas Gábor]: Keserü pirulák


Mindenekelőtt a magyar közélet és ezen belül a kulturális közélet ’89–90-ben kialakult, politikai alapokon létrejött szélsőséges megosztottsága, amely szakadatlanul termeli a túlfűtött indulatokat, és reménytelenül, szétbogozhatatlanul összekuszálja a szakmai és politikai indítékokat.

Zádori Zsolt: Párnacsata a dormitóriumban

KDNP-hétvége

 
A bő öt éve bejegyzett – parlamenti társai között a legifjabb – párt eddig nem a zajos, személyeskedést sem nélkülöző belső villongásairól volt ismert. Sőt: olyannyira csöndesen intézte belső ügyeit, olyan diszkréten tálalta különféle nézeteit, hogy a közönségnek már-már kétségei támadtak, hogy egyáltalán rendelkezik-e ilyenekkel. Ügy tűnik, most a párt felzárkózott a többiekhez.

(solt): Kudarcom, naivitásom


Lemondása bizonyára nem volt derült égből villámcsapás. Az a benyomásom, hogy a miniszterelnök ebbe az irányba sakkozott.

Ez teljesen természetes.

Ön szabadságon volt, amikor a miniszterelnök menesztette a privatizációügyi kormánybiztost, majd bejelentette igényét a privatizációs miniszteri poszt létrehozására.




Eörsi János: A békétlenek

A pénzügyminiszter lemondásáról


Január 28-án, az MSZP Siófokon megrendezett frakcióhétvégéjén lemondott Békesi László pénzügyminiszter. Szemtanúk szerint váratlan volt, hogy már most idáig fajultak a dolgok. Állítólag a kormányfő „csak” hajlítópróbának vetette alá miniszterét a HungarHotels-üggyel, majd amidőn egy külön privatizációs miniszter kinevezése mellett kardoskodott. Békesi hibája tehát, hogy nem hajlott.

Többen is egybehangzóan úgy emlékeznek, hogy Siófokon fagyos légkör fogadta Békesi lemondási ajánlatát. A rá következő „vita” során már csak udvariasságból mondták egyesek, hogy maradjon.


efhá [F. Havas Gábor]: Pavlovi reflexek


Napok óta foglalkoztatja a sajtót a hat megyei és a fővárosi bírósági elnök, továbbá két kollégiumvezető ellen kezdeményezett fegyelmi ügy. Számos információ látott napvilágot, de ahogy ez lenni szokott, sok minden nem világos. A tisztánlátást nehezíti, hogy miközben három megyei elnök is rendkívül karakán nyilatkozatot tett, a további érintettek, illetve a fontos információkkal rendelkezők közül sokan nem hajlandók – legalábbis névvel – megszólalni.

Felhívtam az egyik bírót, aki részt vett az inkriminált amerikai úton.


zj [Zolnay János]: A szerencse jön is, megy is

Roma jelöltek a kisebbségi önkormányzati választásokon


Lapzártakor még mindig nem ismerjük a december 11-i választások hivatalos végeredményét, csak a jelöltállításokra támaszkodva próbálhatunk néhány következtetést levonni.

A roma szervezetek számára a kisebbségi önkormányzatok megalakulása vízválasztó lehet. Bármennyire is bizonytalan még a precedens nélküli önkormányzatok jövőbeni tényleges befolyása, az senki számára sem lehet kétséges, hogy januárban közhatalmi jogosítványokkal felruházott testületek kezdik meg munkájukat.


Fürj: A helyzet fokozódik…

A tüdőbaj elég nagy baj, de nemcsak egészségügyi probléma!


Tavaly Budapest nyolcadik kerületében százöt TBC-s megbetegedést fedeztek fel a tüdőszűrések és egyéb vizsgálatok során. Ötvenketten voltak aktív fertőző állapotban. A megbetegedettek közül harminchét ember volt hajléktalan. Szintén tavaly, csak ebben a kerületben nyolcan haltak meg TBC-ben. Abban a betegségben, amely már jó ideje tökéletesen gyógyítható. Elvileg.

Vajon az egészségügyi rendszer hibáztatható emiatt? Aligha. Nálunk fejlettebb országokban nem kórházban, hanem erre a célra létrehozott otthonokban kezelik a rászorulókat.


(hábéa) [Hegedűs B. András]: Nyugatiak lettünk


Vasárnap este A Hét visszatért a hagyományokhoz, és 19 órakor sugározta műsorát, mint a régi szép időkben, amikor a komszocos Hajdú majd a komnacionalista Pálffy G. szerkesztette. Örültünk neki: késő este különösen fárasztó a politika. És A Hét után következő rövid híradópótló Hírek során elérkeztünk a Nyugatra.

A közel negyven éve a szovjet-oroszok által szétlőtt Budapesten kereken negyven magyar ember tartotta szükségesnek, hogy tüntessen az orosz birodalmi agresszió ellen.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon