Skip to main content

Belföld

Blaha Márta: Boszorkányper két felvonásban


– Iszonyatos kiabálásra lettem figyelmes – emlékszik vissza a történtekre a Kálóékkal egy házban lakó Skoda Sándorné –, aztán a folyosóra érve láttam, hogy vagy tíz rendőr megy befele az Istvánék lakásába, törnek-zúznak, utána meg a lábánál fogva vonszolják a kapu felé a szerencsétlen, eszméletét vesztett embert. Csupa vér volt az István, az eleven húsa látszott végig a hátán, a karján. Ütötték, fejbe rúgták.

–lt [Solt Ottilia]: Vizsgálati fejlemények


Immár 16 személlyel szemben folyik az eljárás a Farkas Györgyék háza elleni támadás miatt. Mind a 16-an rendes hétköznapi életüket élik. Időközben a megyei bíróság azt a két személyt is szabadlábra helyezte, akiknek az előzetes letartóztatását az első fok még jónak látta.

–Solt–: Piros szegfű… rekontra!


Az országgyűlési választások és a helyhatósági választások szabályai különböznek, de jelentősen módosult magának az önkormányzati választásnak a rendszere is 1990-hez képest, ezért sem a ’90-es önkormányzati választások eredményeivel, sem a ’94-es parlamenti választások eredményeivel nem lehet összevetni a mostani adatokat. Vegyük sorra a két önkormányzati választás rendszeréből adódó különbségeket:

Különbségek

1.




solt: Mesterdetektívek Gyöngyösön


Ritkán vesz nyomozás akkora fordulatot, mint amekkorát Gyöngyösön vett november 12–14-e között.

November 11-én este „tíz perccel a Dallas után” Molotov-koktélok repültek be Farkas György cirokseprű-készítő és vasgyűjtő-kereskedő gyöngyösi, Jókai utcai házának ablakán. Pont oda, ahol a kétéves Fruzsina feküdt szüleivel, ifjú Farkas Györggyel és Györgynével. (Egyébként néhány hónapja a ház falára „ismeretlen tettesek” felfestették: meghaltok, cigányok!) A család és a szomszédság kimentette a kislányt, eloltotta a gyorsan terjedő tüzet, majd a férfiak a támadók nyomába eredtek.


G. Á. [Gosztonyi Ágnes]: Éberség


Úgy tudom, nem volt éppen zökkenőmentes a pénteki gyöngyösi tüntetésen való részvételetek.


Négyen mentünk a tüntetésre, hárman fiúk, meg egy lány, az Antifasiszta Akció, illetve a Budapesti Autonóm Társulás tagjai. Ahogy leszálltunk a pályaudvaron, feltűnt, hogy milyen sok a náci felirat, horogkeresztek, OI stb., amerre jártunk, mindenhol volt, több mint például Budapesten általában. Először megkérdeztünk egy negyven körüli férfit, merre van a Fő tér, mondta, hogy ő is a tüntetésre megy, és kért, hogy segítsünk vinni a csomagjait.

-LT [Solt Ottilia]: Ki sír a végén?


Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban én egyetlen korrekt közvélemény-kutatással sem találkoztam. Ha nincs pénz vagy sajnálják – ezek tényleg költséges és meg nem térülő dolgok, nehéz hozzájuk finanszírozót találni –, akkor nem kell csinálni. Akkor inkább elmélkedjenek politológusok az eddigi választások tapasztalataiból kiindulva, de nem szabad azt a látszatot kelteni, mintha valóban megszondázták volna a közvéleményt. Az MH-összeállításban szereplő közvélemény-kutatások szerint például Latorcai János kaphat 12%-ot, de 36-ot is, s ez egyszerűen elképesztő.

(neményi): Mit nem szabad az amerikai törvényhozóknak?


Alighanem az Egyesült Államok törvényhozóira vonatkoznak a világ legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályai. E szabályok messzemenően korlátozzák a szenátorok és képviselők kongresszuson kívüli tevékenységének terjedelmét és jellegét, valamint – és ennek van igazán foga – azt az összeget, amelyet egy törvényhozó kongresszusi tiszteletdíjához hozzákereshet. A képviselők évi mellékkeresete nem haladhatja meg évi alaptiszteletdíjuk tizenöt százalékát. Ez az összeg 1992-ben szűk húszezer dollárra rúgott, amit hamburgersütéssel is meg lehet keresni.

Lendkerék [Zádori Zsolt]: Kampányhakni


A szocialista főpolgármester-jelölt, Baráth Etele múlt csütörtökön a XVI. kerületbe látogatott. Az Ikarus Művelődési Ház nagytermében megtartott lakossági fórumra sokan eljöttek. Az Árpád-földi szocik gondoskodtak a méltó keretekről. A ház nagyterméből az öntevékeny rockycsoportot az emeletre száműző gyűlés egy óriási sas legalább 10 m fesztávolságú védelmező szárnyai alatt zajlott: a helyi diszkó fémbe és faháncsba álmodott állandó kulisszája előtt.

Gosztonyi Ágnes: „Mégse kellett vóna eljönni…”

Lómotívum a gyöngyösi politikai performance-ban


Metsző szél és gyönyörű lovak (hátukon kevésbé dekoratív rendőrökkel) fogadnak minket a gyöngyösi templom felé menet. A téren már állnak úgy háromszázan: romák elkerítve, „magyarok” a járdán, érdeklődőn figyelve az eseményeket, mintha egy vasárnapi sétán lennének az állatkertben. Első pillantásra nehéz eldönteni, a kerítés melyik oldalán vannak többen.

A tüntetés, amely – nyugat-európai példára – egy rasszista akció kapcsán a rasszizmus és az erőszak elleni majdnem spontán tiltakozásnak indult, előző vasárnap délutánra tervezve – a nyugat-európai, de akár a ’93.


–szeg [Kőszeg Ferenc]: Gazdaságpolitikai érvek


Békesi László 1991. április 18-ától volt a Fotex igazgatótanácsának tagja. Pontosan egy évvel korábban (l. HVG, 1994. okt. 29.), 1990. április 18-án engedélyezte – még pénzügyminiszterként – hogy a Blackburn International Inc. Panama – a fotexes Várszegi Gábor cége – Blackburn International Casino Kft. néven, 2 millió dollár törzstőkével, játékkaszinó üzemeltetésének céljából gazdasági társaságot alapítson. A Bodnár György vezette kft. 1991 júniusában kapott engedélyt arra, hogy a Las Vegas kaszinót az Atrium Hyatt Hotelban működtesse.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon