Skip to main content

Belföld

Révész Sándor: A Szerb utcában jár a farkas

és tisztára nyalja az Egyetemi Színpadot


Az Egyetemi Színpad már évek óta döglődött, amikor a Pesti Barnabás utcai székhelyét visszaadták a piaristáknak. A színpad a Szerb utcába költözött a kultuszminisztérium, a belvárosi és főként a fővárosi önkormányzat pénzéből átalakított, berendezett és fölszerelt épületrészbe. Az igazgatói posztot az ELTE neves tanárokból és névtelen hallgatókból álló Művészeti Kuratóriuma pályázat útján Puskás Tamásnak ítélte. 1992. november 21-én megnyitották a színpadot.

Tervezet


4. A korábbi években megállapított létszámarányos, normatív hozzájárulás (fejkvóta) gyakorlatilag nem változott. A tanulólétszám és a hozzájárulás reálértékének jelentős csökkenése miatt az iskolafenntartó önkormányzatok egyre nagyobb saját forrású résszel kényszerülnek kiegészíteni az állami hozzájárulást. A nagyvárosokban költségvetésük 39–44%-át, kisvárosokban 50% körüli részt, míg a kistelepüléseken nemritkán 65% feletti részt költenek költségvetésükből a közoktatásra.

eö [Eörsi János]: Az aktuális nagyprivatizációs tervek

A privatizációról


Ha valóban privatizálják a nagy közszolgáltató társaságok többségi részesedését – a héten a kormány elé kerülő öt szakmai koncepció ezt javasolja –, az valóban radikális fordulatot jelentene. Ehhez azonban nincs minden feltétel biztosítva. A villamosenergia-iparban például, ahol az állam több mint 560 milliárdos vagyont tudhat magáénak, átfogó energetikai koncepció nélkül kénytelenek dönteni a hat áramszolgáltató és a többé-kevésbé „versenyképes” erőművek magánkézbe adásáról. E szektorban a szakma és a szakszervezetek ellenállásával is számolni kell.

F. Havas Gábor: A király meztelen


Bereményi Gézától tudjuk, hogy „a 60-as években nyár felé tetőzött az ifjúsági probléma”. Most egy késő őszi napon a dolog azzal kezdődött, hogy Horn Gyula a más feladattal megbízott eddigi honvédelmi államtitkár utódjának kijelölésekor az MSZP-frakcióban erős pozíciókkal rendelkező, a legendás KISZ-központi átmentő csapatból verbuválódott BIT-eseknek akart kedveskedni, amikor Kiss Pétert javasolta a koalíciós egyeztető tanácsnak. Az SZDSZ azonban élt vétójogával.

A BIT-nemzedék étvágyának kielégítésére más megoldást kellett találni.


–lt [Solt Ottilia]: Állami agyonkezelés

A privatizációról


Voszka Éva a Pénzügykutató Rt. tudós munkatársa „Az agyaglábakon álló óriás” című nagy tanulmányában elemezte az állami vagyon kezelésének módját 1990 és 1994 között. Mint köztudott, ez idő alatt e célra két szervezet is létrejött, az ÁVÜ – elsősorban az állami vagyon értékesítésére –, majd később az ÁV Rt., a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelésére. Az alábbiakban e tanulmány legfontosabb megállapításait ismertetjük.

Voszka Éva kimerítő esettanulmányokra támaszkodva az állami vagyonkezelésnek három alaptípusát különbözteti meg.


Mit kíván az MSZOSZ


1. A privatizáció célja ne csak a költségvetési bevétel növelése legyen, hanem a reálgazdasági folyamatok javítása is.

2. „Aggályos” a készpénzes privatizáció „túlsúlya”; a külföldi befektetők „csak a piacot veszik meg”.

3. Az állami privatizációs szervezet ne rt., hanem iroda legyen, így jobban érvényesül az „állami akarat”.

4. Ne nyirbálják a munkavállalói privatizációs kedvezményeket.

5. Nagyobb munkavállalói beleszólást! A szakszervezetek a privatizáció egész folyamatában lehessenek jelen.








Eörsi János: A kapitalizmus nyuszitörvénye

A privatizációról


„Sok hűhó semmiért” – nyilatkozott egy napilapnak Szabó Tamás (MDF), a volt privatizációügyi miniszter a tervezetről. Az új szöveg szerinte nem tartalmaz új elemeket a két, ’92-ben készült törvényhez képest. Csakugyan átkerültek passzusok, de így, egybeolvasztva, s hogy ezáltal a két állami privatizációs szervezet is egybeolvad, merőben más törvényt kapunk.

Új prioritások

Emellett a kormány az előterjesztés tanúsága szerint valóban szeretné megváltoztatni a prioritásokat.




EÖ–Z. J. [Eörsi János–Zolnay János]: Különös házasságok

Néhány héttel az önkormányzati választások előtt


Veszprémben például a májusi kenyértörés ellenére változatlan a liberális alternatíva vonzereje. Kövér László határozott rosszallása ellenére az SZDSZ és a Fidesz közös polgármesterjelöltet és közös képviselőjelölteket állított, mi több, a két párt listáját is egyesítette. Más a helyzet Pápán, ahol az ellenzéki koalíció habozás nélkül összefogásra késztette a kormánypártokat.

Vas megyében a helyi SZDSZ-esek elsöprő szabaddemokrata-győzelemre számítanak, ennélfogva az erőfölényben lévő SZDSZ diktál.


NY. V.: Jus primae noctis

Megáll az ész?


Az oroszországi tudományos élet, úgy ahogy van, összeomlott. A kisebbik baj az, hogy a kutatók olykor féléves késéssel kapják meg a fizetésüket, a nagyobb baj az, hogy még a tudomány szükségessége is megkérdőjeleződött. Ma egy tízéves munkaviszonnyal rendelkező kandidátus átlagos havi bére 120 ezer rubel – 3 komolyabb tudományos könyv ára –, de legföljebb felét kapja kézhez előlegként, a többit majd egyszer.

Az összeomlásnak persze vannak kellemes velejárói is: megszűntek a tudományos ötéves tervek, amiket akkor is teljesíteni kellett, ha mondjuk egy vírus nem tenyészett ki.


Ó Pál: Francia daráló

Megáll az ész?


A francia „Centre National de la Recherche Scientifique” (C. N. R. S.), „A Tudományos Kutatás Nemzeti Központja” a legnagyobb állami tudományos szervezet egész Európában. 27 ezer alkalmazott: 11 ezer kutató, 16 ezer mérnök-technikus és adminisztratív személyzet, 1400 laboratóriumi és más kutatási egység tartozik hozzá. A C. N. R. S. évi költségvetése mintegy tizenkét milliárd frank, ennek háromnegyed része az alkalmazottak fizetését fedezi. Nos, a minap a gigantikus szervezet több ezer alkalmazottja tüntetett az utcán Párizsban és a nagy vidéki városokban.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon