Dr. Antall és dr. Boross után (az előbbinél a doktori cím tudományos minősítést, utóbbinál csupán jogi végzettséget takar) újabb doktor irányítja az országot: dr. Horn Gyula.
1992-ben született egy megállapodás az egyetemek és a Pénzügyminisztérium között, miszerint az egyetemek növelik a hallgatói létszámot, a költségvetés pedig állja a számlát. Mi történt azóta?
A nagyralátó tervek szertefoszlani látszanak. A pénzügyi kormányzat gazdasági csődhelyzetet emleget, és jövőre nemhogy növelni, de csökkenteni akarják az egyetemek támogatását. Bár ők azt mondják, hogy relatív növekedést biztosítanak a felsőoktatásnak, mert innen kevesebb pénzt vonnak el, mint más területekről.
A Rákospalotai Leánynevelő Intézet, a „Patyi” kertjében őszi szelek kanyarognak, s vörös és sárga falevelek ladikáznak rajtuk. Megkérdezhetik, miért volna ez különös, hiszen ez a dolgok rendje így október végén, s a hatalmas parkban soha nem volt ez másképpen az elmúlt százöt esztendőben.
Csakhogy ezzel az ősszel az igazgató úr is elment a csöndes, bezárt kertből. Sok-sok igazgató ment el már, mondhatná valaki.
Baszkok, katalánok, galegók, frízek, lappok, okcitánok, bretonok és Európa megannyi nemzeti kisebbsége a legkülönbözőbb területi elrendezésben, különböző mélységű identitástudattal és a legváltozatosabb nemzeti-személyi-területi autonómiaigénnyel lép fel, illetve különböző szintű és mélységű önkormányzati jogokkal rendelkezik a kontinensen.
Bizonyos egységes tendenciák azonban feltétlenül érvényesülnek, illetve érvényesültek a földrész történetének utóbbi három évtizedében, legalábbis az anyaországgal nem rendelkező kisebbségek esetében.
A tájegységi-regionális önigazgat
Úgy tűnik, az utóbbi öt évben általában a mindenkori ellenzék privilégiuma volt a kultúra és az oktatás fejlesztését követelni, míg a mindenkori kormány a pénzügyi nehézségekről szokott beszélni. Hol késik az oly sokszor beígért szemléletváltás?
Vannak bizonyos helyzeti kényszerek. Az ellenzéknek és a kormánynak is megvan a maga kényszerpályája. Ennél fontosabb az a kérdés, hogy azokból az elvekből, amit ellenzékben képviseltünk, mit tudunk megvalósítani.
A tizenhárom ezer lakosú Pest megyei nagyközségben két kisebbségi önkormányzat felállítását is kezdeményezték. Az egyik a XVIII. században letelepült és azóta is a falu lakosságának nagy részét adó sváboké-németeké (frankoké); a másik, a különösen 1945 után egyre nagyobb lélekszámú cigányságé lehet.
A tehetős nagyközséget mind a mai napig sváb településként tartják számon, dacára annak, hogy a nagyszámú betelepülő lényegesen módosította az etnikai arányokat, és az őslakosok is meglehetősen eltávolodtak eredeti kultúrájuktól, nyelvüktől.
A tények
Az egyre nagyobb pénzzavarral küszködő költségvetés és a zsugorodó gazdaság láttán nem meglepő, hogy a kutatás és az oktatás is mind kevesebb pénzhez jut. Az egymás után következő kormányoknak sem a retorikájában, sem a politikájában nem történt lényeges változás az elmúlt fél évtizedben. Egyöntetűen a tudomány, az oktatás és a kultúra kiemelt fejlesztéséről szónokolnak, miközben, pénzszűkére hivatkozva, egyöntetűen ezen úgynevezett nem termelő szférák közismerten lyukas zsebében kotorásznak néhány, még fellelhető garasért.
Az iskolaháborújáról elhíresült Dabas-Sári mintegy négyezer lakosának többsége ma is szlovák. „Sári nyelvi sziget” – mondják a helybeliek. Az egyesítés Dabassal nemcsak azt jelentette, hogy a központ kisvárossá fejlesztésének a periféria – a korábban önálló – Sári út- és közműfejlesztésének elmaradása volt az ára. A falubeliek úgy érezték, addigi szigetlétük veszélybe került. Sáriban soha nem volt szlovák iskola, a hívők a katolikus templomban soha nem hallhattak szlovák nyelvű misét. Intézmények hiányában maradt az óvatos elzárkózás.
A Beszélő megint egyszer a holnap híreit írta meg. Majdnem. A múlt héten Révész Sándor kisebbségi önkormányzatokról szóló cikkében így fogalmazott: „Mások viszont éppen attól tartanak, hogy a többség besegít a számukra kényelmesebb konciliáns jelölteknek, és eltorzítják a kisebbségi akaratot. Végül is bármelyik öt állampolgár feljuttathat bárkit a kisebbségi választások listájára, az illetőnek még azt sem kell kijelentenie, hogy a kisebbséghez tartozik, csak azt, hogy vállalja a kisebbség érdekének képviseletét.
„Ma már nem tudok egy sváb bált összehozni” – dohog a budakalászi német kisebbségi önkormányzat kezdeményezője, Koller István. Németül csak pár mondatot tud, így van ezzel a nyolcezer fős Budakalász mintegy ezer sváb polgárának többsége. A nyelvfelejtés időszaka az ötvenes évekre tehető, Koller szülei a négy fal között még németül csevegtek, de utcán ez már nem volt tanácsos. Apjának cukrászdája volt, amíg be nem zárták, nagyapjának cséplőgépe, amíg a hatóság ripityára nem törte. Koller azért nem panaszkodik.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét