Skip to main content

Belföld

M. A. [Mink András]: Ápolás Pátyon

Egészségünkre…


A rendszerváltás az egészségügyben és a szociális ellátásban is teret nyitott a magánvállalkozások előtt. Gombamód szaporodnak az időseket ellátó magánotthonok, nyilván azért is, mert ezen a területen viszonylag kis befektetéssel és speciális képzettséget nem igénylő jártassággal is bele lehet vágni; ráadásul az egyre öregedő magyar társadalom hosszú távon biztos piacot nyújt az ilyen vállalkozások számára. A hétvégén a kissé zilált, de csendes, Budapesthez közel fekvő Pátyra látogattunk, a Naplemente otthonba, ahol az intézmény tulajdonosa, dr.

Solt Ottilia: Őrző-védő közhatalom


Minél inkább megyünk az őszbe, annál jobban közeledik a tél – ezzel a meglepő felismeréssel évről évre megörvendeztetik a polgárokat választott kormányai és önkormányzatai. Most is.

Első motívum: a hajléktalanok, a tél és az új kormányok

Ahogy a hóeséskor a hóeltakarítás s hajdanán a piacgazdaság előtt kánikulában a sörellátás, úgy 1990 óta (rosszhiszeműen úgy is fogalmazhatnék, hogy a piacgazdaság és a szabadság beköszöntével) késő ősszel az utcán alvó hajléktalanok a kötelező téma.




Kertész Péter: Kaland az egészségügyi piacon

Egészségünkre…


Eladó a Pilis Klinika Pilisvörösváron. A töretlen társadalmi fejlődés naiv hívői kapásból arra a következtetésre juthatnak, hogy lám, jól prosperál manapság a vállalkozás az egészségügyben. Már klinikát is lehet kéz alatt venni.

Dr. Ferencz Zsolt baleseti sebészt belekényszerítették a magánvállalkozásba. Úgy hitte, stabil egzisztenciája van az országos intézetben, s egyszer csak nem hosszabbították meg a szerződését. Az ok számára máig ismeretlen, bár bizonyos feltételezésekkel lehet élni.


zzs [Zádori Zsolt]: „Kemény tőke, jó vezetés és hosszú levegő kell…”

Egészségünkre…


A címben szereplő mondattal válaszolt Dávid Ilona, a Nemzetközi Egészségügyi Szolgálat (angol rövidítése IMS) vezetője lapunk azon kérdésére, hogy mi kell ma Magyarországon egy sikeres egészségügyi vállalkozáshoz. Úgy tűnik, náluk mindhárom tényező megvan.

Magánvállalkozások

Egészségünkre…


„Az egészségügyben a szakmai-gazdasági hatékonyság érdekében folytatni kell a megkezdett privatizációt, növelni kell a többszektorúságot, a szektorsemlegességet. Az egészségügy területén is csökkenteni kell az állami tulajdon arányát és szerepét” – írja az egészségügy szakmai gazdája, a Népjóléti Minisztérium 1994. szeptemberi kormány-előterjesztésében. A háziorvosi ellátásban egy év alatt – 1992 novembere és 1993 novembere között – 143-ról 1835-re növekedett azoknak az orvosoknak a száma, akik az önkormányzatok alkalmazottjából önálló vállalkozókká váltak.

–S. O. [Solt Ottilia]: Lélegzet

Egészségünkre…


Az anaesthesiológia és intenzív terápia – vagyis a műtéti altatás, fájdalomcsillapítás és az életveszélyben lévők intenzív ellátása a harmadik legnagyobb támogatási tételt kapta a költségvetésből 1991–94 között. 231 millió forintot költöttek el műszerekre és gépekre. De a Népjóléti Minisztérium a feladatai között most is előresorolja ennek a gyógyítási ágnak a fejlesztési igényeit, mivel „az altatógéppark öreg, kevés a lélegeztető gép és a monitor” (Az egészségpolitikai feladatokról, 1994 szeptember). Az intenzív életmentés roppant költséges és dinamikusan fejlődő tevékenység.

[Mink András]: A Közép-Európa Egyetem könyvtára

Országunk rongya


A CEU, azaz a Közép-Európa Egyetem könyvtára mindössze kétéves múltra tekinthet vissza, de máris gazdag állománnyal büszkélkedhet. A könyvtárban jelenleg mintegy 20 ezer kötet olvasható, ami önmagában nem túl jelentős, mégis hiánypótló. Ezek a kötetek a társadalomtudományok, elsősorban a politológia, a szociológia, az alkotmány- és az üzleti jog, a mediavisztika, az egyetemes és regionális történelem, valamint a környezetvédelem – angol, francia illetve német nyelven megjelent – legfrissebb tudományos eredményei és kiadványai.

–lt [Solt Ottilia]: Röntgendiagnosztikai központ a Pannon Egyetemen

Egészségünkre…


A sokat próbált paciens Kaposvár felé autózik fájó gerincével, egy szédüléses panaszokkal küszködő budapesti sebész társaságában. MR- (mágneses rezonancia) vizsgálatot írtak elő nekik a megfelelő szakorvosok, s R. főorvos a Határőr úti röntgendiagnosztikai központból azt tanácsolta, végeztessék el ezt Kaposvárott, ahol az ország legpontosabb MR-berendezése található. R. fővoros félállásban itt is dolgozik.

Komáromy Gábor: A jövő könyvtára

Országunk rongya


A jövő könyvtárában már nem lesznek nyitvatartási órák, szünnapok vagy tatarozás – a jövő könyvtára mindig nyitva lesz. A jövő könyvtárában ismeretlenek lesznek a katalóguskártyák, a mogorva könyvtárosok és a hosszú, méla könyvlesben eltelt gyötrelmes órák. A jövő könyvtárában másodpercekben mérik majd az időt.

solt: Koraszülött jóléti egészségügy

Egészségünkre…


Az örvendetesen megnövekedett nemzetközi forgalom során nálunk megforduló nyugat-európai orvosok és a nyugat-európai orvosi intézményekhez látogató magyar orvosok némi csodálkozással állapítják meg, hogy a közepesen fejlett Magyarország a lakosság számához viszonyítva milyen jól van ellátva az orvosi csúcstechnológiát képviselő berendezésekkel, miközben mindennapos tapasztalatunk az, hogy egészségügyünk mennyire lerongyolódott.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon