Skip to main content

Belföld

Z. J. [Zolnay János]: Lopakodó regionalizálás

Országunk rongya


„A közművelődési könyvtárosok a szakma páriái” – mondja Pobori Ágnes, a terézvárosi Szabó Ervin Fiókkönyvtár igazgatója. A négy és fél milliós költségvetés jórészt csak a bérkertetet fedezi, a másfél milliós beszerzési és mindössze 120 ezer forintos (!) folyóirat-beszerzési keretet maguknak kell „kigazdálkodniuk”: a fiókkönyvtár akkurátus „beszerzési tervet” készít, így például a lepusztult – egykor lakásként szolgáló – helyiség időszakos bérbeadása évente negyvenezret hoz a konyhára.

Révész Sándor: Ágyszámla

Interjú a kórházak finanszírozásáról
Egészségünkre…


A szolnoki kórház már látványosan csődöt jelentett, és egy sor másik intézmény is vészjelzéseket ad le. Miért mennek csődbe a kórházak, hogy jutottunk idáig?



Ennek hosszabb története van. Azzal kezdeném, hogy a gazdaság teljesítményéhez képest összességében egyáltalán nem kevés az, amit az egészségügyre költünk. A táppénzt nem számolva a GDP hat és fél százalékát teszik ki az egészségügyi kiadások. Ez az arány a nyugat-európai országokban is hasonló, például Dániában, Angliában is hat százalék körül van.

z. zs. [Zádori Zsolt]: Falvédőszöveg: Törvényt hozni kötelesség, könyvet adni tisztesség


Az 1994-ben kormányra került politikai erők azzal kezdtek munkához, hogy rendbe teszik a könyvtárak szénáját. Ez az előző kabinetnek nem sikerült. A most hivatalba került művelődésügyi miniszter és helyettes államtitkára egyként ígérte, rövid időn belül lesz kötelespéldány- és könyvtári törvény. Az elmúlt évek szakmai vitáiban kikristályosodott konszenzus ezt lehetővé is teszi, de egyelőre még egyik törvényszöveg sincs kész. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a könyvtári törvény minél kevesebb megszorító intézkedést tartalmazzon.

Egészségünkre…


Összeállításunk az egészségügy finanszírozási problémáit világítja meg, s bemutat néhány sikeres meg néhány sikertelen orvosi, illetve gondozó vállalkozást.


Zádori Zsolt: A bomlás irányai

Országunk rongya


Az ország könyvtári rendszere 1989–1991 között gyökeresen megváltozott, az addigi fenntartói hálózat átalakult. A nagy fenntartók közül kiesett a SZOT és a tudományos intézetek egy része. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvtárügyért felelős osztályvezetője, Sóron László szerint a SZOT-hierarchiát leképező szakszervezeti hálózatokba tartozó mintegy 5000 egységből 1500 maradt papíron, de ezeknek csak fele szolgáltathat.

Kőszeg Ferenc: Magyar Bálint: „Hiába szép az ezüst, ugyanúgy vereséget jelent…”

Választójogi afférok


Beszélő: Vegyük sorra, kinek használnak az önkormányzati választási törvény vitatott módosításai. Kezdjük a polgármesterek közvetlen választásával.

Magyar Bálint: Mint minden közvetlen választás, a legnagyobb pártnak kedvez. De hozzá kell tennem, hogy ebben a kérdésben hatpárti konszenzus volt, és a közvetlen választásnak széles választópolgári támogatottsága van.


Országunk rongya


Vörösmarty keserű versében, a Gondolatok a könyvtárban címűben még az országok rongyának nevezi a könyvtárt. Ma a nyugati világban létrejött posztindusztriális informatikai társadalmak idejében egyre nő a dokumentumok tárolására és hozzáférhetőségére szakosodott intézmények szerepe. Míg a gazdag országokban rázzák ezt a rongyot, a világ másik felében legfeljebb foltozgatják.

Összeállításunknak az ad szomorú aktualitást, hogy a pótköltségvetés pénzt von el a könyvtáraktól.


–lt [Solt Ottilia]: Szabad ajtó

Támadók az Új Demokratánál


Napihír

„Délután fél kettőkor négy fiatal férfi jelent meg szerkesztőségünkben” – tájékoztatta az újságírókat tegnap rögtönzött sajtótájékoztatójukon Seszták Ágnes, az Új Demokrata főszerkesztő-helyettese. „A betolakodók az újság egyik támogatóját keresték. Megjelenésük nem okozott különösebb feltűnést mindaddig, míg törni-zúzni nem kezdtek. A szerkesztőségi szoba asztalairól lesöpörték a számítógépet, a lézeres nyomtatót és más irodai felszereléseket. A támadók akciójuk közben azt kiabálták, mondják meg a vállalkozónak, hogy nagyon haragszanak rá.


Kőszeg Ferenc: Hack Péter: „Elmondtam az ellenérveimet…”

Választójogi afférok


Beszélő: Kis János szerint – tekintettel a koalíció kétharmados többségére – kívánatos, hogy az alkotmányozásnál, fontos kétharmados törvényeknél a kétharmadon túlnyúló támogatottsága legyen a törvényjavaslatnak. Az ellenzék kivonulása után van-e még esély arra, hogy az alkotmányozásnál ez megvalósul?

Hack Péter: Nem tartom kizártnak. Az ellenzéket az a félelem vezeti, hogy a koalíció a saját politikai érdekeinek megfelelően változtatja meg az alkotmányt.


(eö) [Eörsi János]: Önérdek nélkül

Választójogi afférok


A többségi vélemény az volt, hogy a pártnak tartania kell magát a koalíciós megállapodáshoz, amely rögzítette a választási rendszerbéli módosítás legfontosabb elemeit: a közvetlen polgármester- és főpolgármester-választást (ellentétben a ’90-es képviselő-testületi választási szisztémával); azt, hogy egyfordulós szavazást rendeznek, s ennek megfelelően eltörlik a „részvételi küszöböt”, vagyis azt az előírást, hogy a választások érvényességéhez a polgárok meghatározott részének (’90-ben az első fordulóban 40%-ának, a második fordulóban 25%-ának) kell szavaznia; és azt is, hogy megszigorítjá

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon