Skip to main content

Belföld

z. zs. [Zádori Zsolt]: Mire a nyugdíjba vonulásból nyugdíj lesz

Nyugdíjviták a léthatáron


A Budapesti és Pest Megyei Nyugdíjigazgatóság Fiumei úti épülete rossz állapotban van: szerkezeti hiba miatt a kupola alatti tér használhatatlan. Emiatt a házban közlekedni nem kis feladat. Nem árt, ha az ügyfél járatos a tájékozódási futásban, vagy kötélből vannak az idegei. Egyébként aligha jut el a keresett szobába. Az intézmény dolgozói is alaposan megfontolják, melyik kerülő útvonalat válasszák – mondjuk – az irattárba menet.

Egyébként is nagy a rumli.


Augusztinovics Mária: Nyugdíjreform – béren alul, áron fölül

Nyugdíjviták a léthatáron


Nyugdíjrendszerünk ezer sebből vérzik, a napi figyelem mégis mindig csak azokra a problémákra irányul, amelyek gondot okoznak a pénzügyi kormányzatnak. Most éppen az az ügyeletes téma, hogy a béreket vagy az árakat kövessék-e a nyugdíjak. A probléma története dióhéjban a következő.

Kezdetben vala, hogy a reálbérek emelkedtek, a nyugdíjak azonban nem követték az inflációt, a nyugdíjasok relatív és abszolút helyzete romlott.


Zádori Zsolt: Csalimese Bábolnán


Nyilatkozat

Alulírott, aláírásommal támogatom azt a kezdeményezést, hogy a Bábolna Rt. irányítását Dr. Burgert Róbert vegye át. Ettől azt várjuk, hogy megszűnik a Bábolnán tapasztalható pazarlás, a vezetők és beosztottak közötti érdemtelen különbség, az állam vagyonát nem használják tovább egyéni célra, és Bábolna neve – amit ő tett naggyá – vezetésével visszanyeri méltó rangját a világban – hangzik a kissé szocialisztikussá és patetikussá sikeredett szöveg. Érdemes jól megnézni, mert talán ez az egyetlen vitathatatlan tény az egész történetben.


S. [Solt Ottilia]: Önkéntes biztosítópénztárak


A legújabb – világbanki ajánlásokkal összehangolt – reformkurzus több éve szándékozik megteremteni a kötelező, egységes társadalombiztosítást kiegészítő nyugdíj- és betegségbiztosítási konstrukciókat. A fejlett országokban, noha van kötelező általános biztosítás, a széles középrétegek időskori és betegség esetén igénybe vehető ellátásainak magas színvonalát főleg ezek a kiegészítő intézményi formák biztosítják. Az önkéntes biztosítások meghonosítása nálunk mégsem olyan egyszerű.

Révész Sándor: Békét vagy médiát


A miniszterelnök úr augusztus 20-a alkalmából interjút adott a Magyar Hírlapnak. Egyebek mellett megkérdezték tőle, mit szól ahhoz, hogy az ellenzék elégedetlen a médiával kapcsolatos döntésekkel. „Az elmúlt hetek… azt bizonyítják, hogy beköszöntött a médiabéke. És számomra ez a fontos, nem pedig az, miként vélekedik minderről az ellenzék.” A miniszterelnök úrnak sajátos és veszélyes elképzelései vannak a médiabékéről.

Louise Fox: Világbanki szemmel


Diagnózis

Alacsony nyugdíjba vonulási korhatár és különleges kedvezmények

1989-ben a legtöbb volt szocialista országban a teljes nyugdíjjal járó nyugdíjkorhatár férfiak esetében 50, nők esetében 55 év volt. A legtöbb érintett országban egyes foglalkozások, illetve iparágak (pl nehézipar, bányászat) dolgozóira különleges kedvezmények vonatkoztak, amelyek lehetővé tették, hogy az ott dolgozó nők már 45, a férfiak pedig 55 éves kortól teljes nyugdíjjal mehessenek nyugdíjba. 1990-ben pl.




révész: A jobbszél mint forgószél

Lassan a nemzettesttel!


1991. december 6-án, a független Ukrajna megszületése után és a Szovjetunió kimúlása előtt néhány nappal Antall József Moszkvában és Kijevben járt, s néhány óra alatt aláírt három alapszerződést. Egyet a Szovjetunióval, egyet Oroszországgal és egyet Ukrajnával.

Nyugdíjviták a léthatáron


Az évi rendes nyugdíjemelések körül mindig dúl némi vihar, idén azonban különösen. Éppen lapzártakor vetette el az ÉT is (a nyugdíjbiztosítás önkormányzatának elnöksége után) a kormány javaslatait, miszerint a törvényben előírtnak megfelelő, az egész ’94-es évre érvényes 8%-os emelés húzódjék át ’95-re, amikor várhatóan nem is emelkednének a nyugdíjak, s csak két hónapit fizessen ki visszamenőleg a Nyugdíjfolyósító idén, avagy fizessen egész évre, de csak 1–2%-ot.

Összeállításunkban a nyugdíjrendszer problémáiból világítunk meg néhányat.




Pavol Fric: Dél-Szlovákia mítoszai és valósága


1994 márciusában a Szlovákiában működő Márai Sándor Alapítvány és a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala kiterjedt szociológiai vizsgálatot végzett a dél-szlovákiai szlovákok és magyarok egymáshoz való viszonyáról. A kutatást egyszerre három mintán végezték: 634 magyart és 528 szlovákot kérdeztek meg Dél-Szlovákiában, valamint 624 a dél-szlovákiai vegyes lakosságú területen kívül élő szlovákot. Hasonló jellegű kutatásra az elmúlt évtizedekben nem került sor.

Gyurovszky S. László: Politikai folklór vagy realitás?

Lassan a nemzettesttel!


Szlovákiában enyhe szkepszissel tekintenek a szlovák–magyar alapszerződés ügyére, s nem titkolják, hogy belátható időn belül nem kerül sor látványos fordulatra. A még egy hónapig hivatalban lévő Moravcík-kabinet már biztosan nem tesz semmit, s hogy mi lesz a választások után. ma még senki sem meri megjósolni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon