Skip to main content

Belföld

N. L. [Neményi László]: És a németek hogy csinálják?

Libikóka vagy hinta


A német alkotmány mindenki számára biztosítja a koalíciós szabadságot, vagyis azt a jogot, hogy szakszervezetet vagy munkaadói szövetséget alapítson, illetve meglévő szervezethez csatlakozzon. Az alkotmány egyúttal az ilyen szervezetek létét és tevékenységét is védi, ha bizonyos feltételeknek eleget tesznek, vagyis ha egyebek mellett demokratikusan strukturáltak, „komolyak”, és a működésüket szabályozó törvényeket elismerik.

A szakszervezetek és munkaadói szövetségek feladatait nem szabályozza törvény, ezek az idők során „kialakultak”.


lt [Solt Ottilia]: Világhír


A napokban – a párizsi Republique állomáson, ami az afrikai bevándorlók kavargó, hangos és szegény városrészének központja – lerobbant, fekete bőrű clochard szállt be a metróba, kis kerekes kocsin húzva maga után jellegzetes reklámszatyrokban tárolt javait. Némi szemlélődés után megszólított egy szintén fekete bőrű, csinos, fiatal nőt: „Te hová való vagy?” „Martinique-ra” – válaszolt a nő. A hajléktalan aztán a fekete szépség társaságában lévő fehér fiúhoz fordult: „Persze, te született francia vagy!” „Nem, magyar vagyok” – jött a válasz. „Á, Magyarország! – élénkült fel az afrikai.

M. A. [Mink András]: Érdekegyeztetés Nagy-Britanniában

Libikóka vagy hinta


A britek, mint szinte mindent, az érdekegyeztetést is másképp csinálják, mint mi, szegény, kontinentális páriák. Jobban mondva náluk formális érdekegyeztetés sehogyan sem folyik. Nincs a magyarországihoz hasonló Érdekegyeztető Tanács vagy bármilyen hasonló fórum, a parlamentet és a kormányt semmi nem kötelezi arra, hogy a politika alakításának kérdésében bárkivel bármilyen előzetes konzultációt folytasson.

R. S. [Révész Sándor]: Miénk a miniszterelnök


Matkó István, a miniszterelnök személyes tanácsadója: Amikor engem Horn Gyula felkért tanácsadónak még a választások előtt, azt mondtam, hogy a jövőbeni tevékenységének, akármilyen pozícióba kerül, csak az lehet az alapja, hogy ebben az országban teljes körű, nyílt eszmecsere folyjon. Minden kérdésre, amit feltesznek, és mindenkinek, aki interjút kér, válaszolni kell, és a nyilvános beszélgetéseken kívül is rendszeresen találkozni kell a média legbefolyásosabb véleményformálóival. Az első ilyen találkozóra már augusztus 20-a előtt sor került.

solt: Még egy bukkanó az érdekérvényesítés útján

Libikóka vagy hinta


Nem újdonság, hogy a törvényben biztosított szakszervezeti jogok szebben mutatnak papíron, mint a valóságban. A gazdálkodó egységek szintjén a munkáltató gyakran aránytalanul erős pozíciót foglal el, és/vagy a rutinos menedzsment nemegyszer a vállalaton belüli versengő szakszervezeteket ki tudja játszani egymás ellen.

Bencsik Géza, az FRDÉSZ soros elnöke a civilesítésről


Hogyan ítéli meg a Belügyminisztérium tervezetét, a fegyveres testületek hivatásos állománya egy részének civilesítését?

Magát az elvet nem utasítjuk el, csak megfelelő átfutási időre volna szükség. És biztosítani kell, hogy senkit ne érjen veszteség.

Milyen hátrányokkal számolnak?

A hivatásos állomány nyugdíjkorhatára 55 év. A statisztikák szerint a nyugdíjazást az állomány nagy része három évvel éli túl. A 100 százalékos táppénzt is indokolják a szolgálat nehézségei.






t. [Solt Ottilia]: Ki szoktat, kit és mire?


Ezzel a mondattal fejezte be -szeg két héttel ezelőtti Néző-pont cikkét. Ebben azt taglalta, hogy a miniszterelnök játszi ötleteivel szemben súlya és követelménye annak van, amit az SZDSZ-politikusok és az MSZP liberálisai mondanak. Hacsak… nem pont fordítva.

A Fegyveres és Rendészeti (Rendvédelmi) Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) tagszervezetei



<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:s


révész: Jobb a békétlenség

avagy mit ketyeg a Világóra?


Akárhogy is nézzük (például a tanácsadó szemszögéből – lásd a túloldalon), úgy került bele, hogy bekérte magát, és beengedték. A műsor szerkesztőit utasították, a rendelt anyagokat félretették, Horn beszélt. Ne legyen hiányérzetük azoknak, akik azon a héten elmulasztották megtekinteni az exkluzív Horn-interjút a Tv4-en (amelynek politikai kínálata az utóbbi időben kizárólag a kormány tagjaival készült beszélgetésekből állt), s el sem olvasták a 168 órában az interjú szövegét, akik nem látták Horn Gyulát a Nap Tv-ben, s a Tallózóban sem olvasták el, hogy mit mondott ott.

–g [Kőszeg Ferenc]: Fegyveresek érdekvédelme

Libikóka vagy hinta


A pártállam idején a hadseregben, a rendőrségnél és a többi fegyveres szervezetnél nem volt szakszervezet, azaz még formálisan sem volt érdekvédelem.

Az érdekvédelmi szervezkedés lehetőségét a katonák számára az 1989. január elsején hatályba lépett demokratikus egyesülési törvény sem hozta meg. A honvédelmi miniszter (Kárpáti Ferenc) 1989.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon