Skip to main content

Belföld


„Ha a Beszélő nem tud megélni a szabadpiacon, és ha én elkötelezett híve vagyok a piacgazdaságnak, nem tudok mást tenni, mint hogy tudomásul veszem a helyzetet. De nem örülök neki.”

(Pető Iván, Vasárnap, 1994. augusztus 21.)




Hack Péter: Jogalkotási munkaverseny


Az őszi ülésszak jogalkotási programja jól mutatja, hogy azért vannak területek, ahol a kormány – bár jó lenne, ha nem így lenne, de – követi elődje gyakorlatát. Az a törvényalkotási programjavaslat, amit a miniszterelnök szeptember 8-án juttatott el az Országgyűléshez, úgy tűnik, ugyanazon a nyomon halad, mint az előző kormányok ilyen irányú javaslatai.

Emlékezetes, hogy az Antall-kormány félévente egyenként több mint 50 törvényjavaslatot tartalmazó csomagot tett az Országgyűlés asztalára.


–szeg [Kőszeg Ferenc]: Bulvárlapok zsákutcában

Szponzorok piaca


Magyarország legöregebb újságja, a 122 éves Népszava, privatizálása óta korszerűbb, érdekesebb, „profibb” lett, mint szomorúan veszteséges szakszervezeti lap korában volt. Anyagi helyzete azonban a nagy sajtóvállalkozó, Fenyő János keze között sem megnyugtató. Állításunkat egy könnyű fejszámolás nyomban bebizonyítja.

A lap előfizetési díja havi 390 forint, azaz az egy számra eső átlagos lapár 15,30 (utcai árusításban 19,50), az áfa levonása után 13,80. A terjesztési költség példányonként 6, a nyomdaköltség 7 forint.


solt: Államellenes és gyűlöletkeltő


Néhány október 24-i napilap hírül adta, hogy szombatra, október 22-re virradóan a budapesti Örs vezér téren és a Veress Péter úti autóbusz- és HÉV-megállóban államellenes és gyűlöletkeltő anyagokat ragasztott ki a 18 éves F. Gábor és a 20 éves F. Csaba, a Mátyásföldi Anarchista Társulás nevében. A falragaszokat nyomtatott nagybetűkkel írták, és fénymásolóval sokszorosították. A rendőrség a röplapokat elkobozta, és eljárást indított a tetten ért személyek ellen.

Október 25-re az eljárás alá vontak száma háromra nőtt.


Szponzorok piaca


Az elmúlt években az államilag finanszírozott sajtó helyét a privatizált lapok vették át. Kik a tulajdonosok? Miért fektetik be pénzüket sajtótermékek kiadásába? Meg tudnak-e élni a lapok a vevők piacán? Összeállításunk ezekre a kérdésekre keresi a választ. Támogatások nélkül alig néhány lap tudna talpon maradni. Erről szól Kőszeg Ferenc cikke. További írásaink különböző hazai sajtótermékek tündöklésébe és bukásába, menedzselésébe és pénzügyi helyzetébe nyújtanak betekintést.

F. Havas Gábor, Solt Ottilia: „Bizonyos ügyeket rá lehet bízni a miniszterre”

Interjú Kuncze Gáborral


Miniszter úr, külső szemlélő szabad szemmel nemigen veszi észre a kormányban az SZDSZ sajátos ízeit. Három tárca az SZDSZ-é: Fodor Gábor művelődési miniszter leintette Horn Gábor SZDSZ-képviselőt, mikor felvetette, hogy újra kell gondolni az egyházi oktatás állami támogatását; Lotz Károly közlekedési-, hírközlési- és vízgazdálkodási miniszter belement abba az utcába, hogy az ő minisztériuma a technokrata, és a környezetvédőket hagyta leparkolni Baja Ferenc minisztériuma mellett.

(zj) [Zolnay János]: Napsugár haszonbérletre

Egészségünkre…


Jelenleg tizenegy idős ember él a gödöllői Napfény Otthonházban; hárman közülük a tengerentúlról költöztek ide. „Naponta ötvenen érdeklődnek, de a többség visszariad az áraktól” – mondja Simon Béla építész, a házat üzemeltető Meteora Kft. ügyvezető igazgatója. „Pedig én a legtöbbjüknek be tudnám bizonyítani, hogy rendelkeznek a bekerüléshez szükséges összeggel.” A ház még csak félig kész, a harmadik szint és a tetőtérre tervezett vendégszobák beépítéséhez a kft.-nek egyelőre nincs pénze.

(eö) [Eörsi János]: Pót-pótköltségvetés


A költségvetési hiány az év első háromnegyedében „mindössze” 214 milliárd forint volt, alulról súrolta az éves előirányzat kétharmadát. Ez látszólag azokat igazolja, akik azt hangoztatják: nincs is szükség pótköltségvetésre.

De csak látszólag. Táblázatunkból kivehető, hogy a szeptember végéig teljesült bevételek és kiadások szerkezete igencsak kedvezőtlen. Igaz, az adók összességükben úgy-ahogy időarányosan folynak be (azaz a teljesülés 75 százalék körül mozog), bár a társasági adónál igen nagy, és a fogyasztási adóknál is jelentős az elmaradás.


–t [Solt Ottilia]: Fiatal karthauziak


Wachsler Tamás (Fidesz-képviselő, a parlament honvédelmi bizottságának oszlopos tagja és állandó szereplője) figyelemre méltóan gondoskodik róla, hogy jelen legyen a nyilvánosságban. Az elmúlt parlamenti ciklusban Für Lajos minisztériumát tartotta frászban kellemetlen, milliárdok hollétére irányuló kérdéseivel. Majd – miután annyi kiválási botrány viharában szilárdan kitartott az Orbán–Kövér–Áder-vezérkar mellett – az őszi Fidesz-kongresszuson elnökjelöltként, mint Orbán vetélytársa lépett fel.

(–efhá) [F. Havas Gábor]: Próba – szerencse nélkül

Egészségünkre…


A magyar kórházak belgyógyászati osztályain az ágyak jelentős részét (a különböző becslések szerint 40-50 százalékát) krónikus betegek foglalják el. Vagyis olyan betegek, akiknek a betegségét korábban már diagnosztizálták, állapotuk azóta nem változott, a beállított gyógyszeres kezelés változatlanul folytatható, sürgős és rendkívüli orvosi beavatkozást nem igényelnek.

Ezek a betegek többnyire szociális indikációk miatt kerülnek a belgyógyászati osztályokra, és szociális okokból maradnak – nemegyszer hosszú ideig – ott.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon