Skip to main content

Belföld

Solt Ottilia: Vér és olaj


Néhány általánosság

Bocsássa meg az Olvasó, ha egy gondolatmenet erejéig általánosságokkal traktáljuk, mielőtt rátérnénk a jóval érdekfeszítőbb konkrétumokra. Miért különösen jók a kondíciók ma nálunk egy efféle – az erőszaktól nem idegenkedő s a politikai intézményekbe is beépülő – kriminális gazdaság kibontakozásához!

1. Először is megszoktuk, s nem tartjuk bűnnek, hogy valójában nem azt csináljuk, amit papíron, hogy nem abból élünk meg, nem abból halmozunk fel szerényen, amit a hatósági lajstromok számon tartanak.




„Sztalin úr engem igazolt!”


Pais Dezső, a kiváló konzervatív nyelvész reménytelennek látszó küzdelmet folytatott a budapesti egyetem újdonsült marxistáival, akik Marr szovjet nyelvész elmélete nyomán a nyelv osztálytermészetét kívánták bizonyítani. Marrt egy napon – mint igazától függetlenül annyi más kutatót – letartóztatták.

Kőszeg Ferenc: Ha a Zwack most nem megy el…


Ön volt az első nagytőkés, aki hazatért, és visszavásárolta a gyárát. Mit jelentett tulajdonosként egy szocialista nagyüzem élére kerülni?

Még előbb, a hetvenes években jártam Magyarországon. Az első utam ide vezetett a Soroksári útra. Az épület homlokzatán egy hatalmas vörös csillag. Szemben megálltam, próbáltam benézni az udvarba, ahol gyerek voltam. Még a Szent Imre herceg útra mentem el: oda jártam iskolába a ciszterekhez, és az Úri utcába, ott volt a házunk. Aztán másnap el is utaztam, annyira meg voltam rémülve attól a nagy vörös csillagtól.


(kőszeg): Hivatalos személyek és hivatali titkok

Az Alkotmánybíróság két határozata


Június 22-én az Alkotmánybíróság a Beszélő két kedves témájában hozott a Beszélő szellemének kedves határozatot: a bírói testület alkotmányellenesnek minősítette a büntető törvénykönyvnek azt a szakaszát (Btk. 232. §), amely akár kétévi börtönnel is fenyegette a hatóság vagy hivatalos személy megsértőjét, és alkotmányellenesnek minősítette az állam- és szolgálati titokról szóló 1987-es törvényerejű rendeletet. Lapunkban többször írtunk mindkét kérdésről – s látszólag hiába.

zj [Zolnay János]: Interjú Demszky Gáborral, Sebes Gáborral


Demszky Gábor főpolgármester:
„Ennek a megállapodásnak várostörténeti jeletősége van”

Ennek a megállapodásnak várostörténeti jelentősége van, mert intézményes garanciákat biztosít a hatékonyabb működéshez. A fővárosnak kötelező érvényű rendeletalkotási joga van az egy kerületet meghaladó érvényű vagy speciális szakértelmet igénylő kérdésekben. A rendeletalkotás hierarchikus, saját feladataik körében a kerületek is rendeletet alkothatnak.



Zolnay János: Itt is mást?

Az MSZP és az SZDSZ megállapodása az önkormányzatokról


A két párt eltérő tárgyalási pozíciója csak politikai egyezséget tett lehetővé, elvszerű, szakmai kompromisszumot aligha. A szabad demokraták várható őszi vereségét csak a szocialistákkal kötendő választási szövetség mérsékelheti, az MSZP viszont a jogszabály módosításakor minden bizonnyal súlyos árat szab a koalíciós mentőövért.

Cseh Éva: Elfelejtett lobogó


Gyorsan múlik a világi dicsőség. A tér első névadójára – ma a csabaiak közül már szinte senki sem emlékszik. Dr. Domokos József bíró volt, majd a Kádár-rendszerben a Rákosi-korszak üldözötteinek rehabilitása fűződik nevéhez. Talán olyanokat is rehabilitált, akiket korábban ő ítélt el bíróként.

1991-ben a békéscsabai közgyűlés több utca és tér nevét megváltoztatta. Köztük a dr. Domokos József térét is, amelyik egyébként az MDF-székháznak is otthont ad. Az immár Nagy Imre tér kellemes találka- és beszélgetőhely.


Feltárás

Képriport


Ez a temető valamikor nem ilyen volt: én emlékszem még a sűrű bozót közt besüppedt jeltelen sírokra, amelyekre szabadulásunk után, ha sikerült június 16-án kicseleznünk a parcellát őrző lovas rendőröket, egy-egy szál virágot loptunk. És emlékszem a felbontott sírokra, amelyek mélyéről a behajigált holttestek előkerültek.

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: Új reformkor vagy új Kádár-korszak?

Beszélgetés Tellér Gyulával


Az SZDSZ-küldöttgyűlésen azok közé tartoztál, akik erőteljesen érveltek a koalíció ellen. A két választási forduló között több napilapcikket is megjelentettél, ezekben arról szóltál, hogy ez a koalíció egyrészt nem természetes, másrészt nem célszerű.

Több vonulata van ennek az érvelésnek. Az első az, hogy megítélésem szerint a Kádár-rendszer, amely végül is gyengén működő, de jól definiált társadalmi berendezkedés volt, mindmáig nem szűnt meg létezni.


Apák napja


Az apák előtt 1908-ban tisztelegtek először Washingtonban. Ma már a világ több mint 80 országában minden év júniusának harmadik vasárnapján a gyermekek az apák napján köszöntik az édesapjukat. Ezen a napon a családi együvétartozás érzése is kifejeződik. A családé, amelyben egyenrangú fél az anya, az apa és a gyermek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon