Előző számunk 28. oldalán a Roma parlamenterek című cikkünk táblázatába sajnálatos módon két hiba is becsúszott: az MSZDP országos listájának 20. helyén nem Murzsa Attila, hanem Solymosi Imre áll, míg a magyarországi Cigányok Szolidaritási Pártjának jelöltjei közül kimaradt a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. választókerületében induló Buri Ferenc. Az érintettek és olvasóink szíves elnézését kérjük.
A kormány és a vezető kormánypárt exponensei a fenti fenyegetéssel igyekeztek terelgetni a választókat. A jelek szerint nem átütő eredménnyel. Ha megnézzük a hivatalban lévő kormány képviselőjelöltként fellépő tagjaira leadott voksok számát (összesen 69 051), azt tapasztaljuk, hogy a velük szemben győzedelmes MSZP-jelöltekre 2,35-ször annyi szavazatot (165 078) adtak le a szavazópolgárok.
A sajtó, a közvélemény már megint A Hét és a Panoráma legújabb csínytevéseitől hangos. A Panoráma című külpolitikai műsorban a ki tudja honnan előkerített Kandikó Imre Horn Gyulának szegezett valószínűtlen vádjaitól – mellesleg a május 3-i Népszabadság bő adalékokkal tényszerűen cáfolja őket – a május 1-jei A Hétben Sinkovits Imre által beolvasott felhívástól. Miszerint a nemzet és az idegeneket betelepítő nemzetáruló liberálbolsevikok között kell május 8-án választani.
A liberális blokk pártjai úgy állapodtak meg egymással, hogy az első fordulóból továbbjutó képviselőik automatikusan visszalépnek a jobban szereplő liberális jelölt javára, ha az eredményeik közötti különbség 4%-nál nagyobb. Ha a különbség kisebb, akkor tárgyalnak arról, hogy ki lépjen vissza. A kisebb liberális pártok gyenge szereplése miatt a visszalépési szabályok veszítettek jelentőségükből.
A 176 egyéni választókerület közül mindössze 13-ban jutott tovább két liberális jelölt. A különbség 9 esetben nagyobb 4%-nál.
A Magyar Szocialista Párt nagylelkűen a rendelkezésünkre bocsátotta kettő híján az összes egyéni jelöltjének, 174 főnek az önéletrajzát. A terjedelmükben is változatos szövegek műfajilag nagy különbséget mutatnak aszerint, hogy mi az író célja, hogyan értelmezte a feladatot.
A magyar gazdaság 1992 ősze óta többet importál, mint exportál, emiatt romlik a fizetési mérleg. Hogyan értékeled ezt a folyamatot?
1993-ban három és fél milliárd dollárral romlott a fizetési mérleg. A romlás mértéke megközelíti a GDP 10 százalékát. Ez önmagában még nem volna tragikus. Csakhogy több év gazdaságpolitikai erőfeszítése, amely elsősorban a fizetési mérleg javítására irányult (és csak másodsorban az infláció letörésére), most szappanbuborékká vált.
Május 8-án, az első választási forduló napján a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet úgynevezett exit poll kutatást végzett. Az intézet munkatársai 63 690 választópolgártól, miután azok kiléptek a szavazóhelyiségből, megkérdezték, hogy melyik jelöltre, illetve melyik párt listájára adták le voksukat. A Medián felmérése alapján a Népszabadság különkiadása 19 órakor, tehát az urnák lezárása után azonnal, nagy pontossággal tudta előrejelezni a választás végeredményét.
Mit sugall ez a meghívó? Azt mindenképpen, hogy vannak még e honban letéteményesek, akik nagymesterei egy-egy ügy elintézésének, hogy fortélyos (egyben higgadt) lépéseikkel győzelemre viszik például azt a diplomáciai partit, amelyet az Európai Unióhoz történő csatlakozás igényel.
Mit sugall ezzel szemben a nemzetközi sajtó? Azt, hogy az Európai Unió a kelet-európaiakkal kivétel nélkül mostohaként bánik. Az International Herald Tribune kései híradása szerint furcsa eset történt március hó folyamán.
Békesi László: A szociálliberális koalíció az igazi
A Voks c. műsorban féltette pártját egy túlságosan nagyarányú győzelemtől, mondván az MSZP kormányon belüli hegemón helyzete veszélyeztetné az ön nevével fémjelzett gazdaságpolitika megvalósítását. Megfelel-e az elvárásainak a mai eredmény?
Most 9 h-kor az összes szavazatok 19%-ának összeszámlálása utáni eredményt ismerem. Az MSZP és az SZDSZ, a programok alapján azonos célokat követő két ellenzéki párt utcahosszal vezeti a mezőnyt.
A legnagyobb országos szakszervezeti szövetség, a Nagy Sándor vezette MSZOSZ Szocialista-Szociáldemokrata Platformja és a győzelemre készülő MSZP januárban választási szövetséget kötött. A tényt mindenki ismeri, de a szerződést mind a mai napig nem hozták nyilvánosságra.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 6 hét
8 év 31 hét
8 év 35 hét
8 év 35 hét
8 év 36 hét
8 év 37 hét
8 év 37 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 40 hét