Skip to main content

Belföld

Solt Ottilia: Közvélemény őfelsége


Gyermekkor

Ha közvéleményünk titokzatos, nem csoda. Mindössze ötödik évét éli, hiszen a mégoly puha diktatúrában sincs igazairól közvélemény. Az emberek persze vélekednek valahogy, de véleményeik nem ütközhetnek egymással, hiszen nincs nyilvános politikai tér, és alig befolyásolják a politikai döntéseket. A puha diktatúra ugyan udvarolgatott a népnek, igyekezett elfogadtatni, megszerettetni magát alattvalóival. De ha történetesen az alattvalók mégsem szeretik meg, ő mégis marad, és megy a maga útján.


[Eörsi János]: Sevilla számvevői szemmel


A pavilon ötletpályázata 2 millióba került, a nyertes olyan lepkeházról álmodozott, amelyekben élő lepkék röpdöstek volna dekoráció gyanánt. De aztán a pályázattól függetlenül Makovecz Imrét bízták meg a pavilon tervezésével. Az egyszerre kb. 100 fő befogadására képes épületet 620 ezren látogatták meg az 1992-es Sevillai Világkiállítás hat hónapja alatt.

A magyar részvétel költségkeretét egy 1990.


Eörsi János: Kádár B. totalitárius bölcsessége

A Kereskedelemfejlesztési Alapról


A bizottság ülésén természetesen ott volt egykori közgazdász kutatótársa, az ÁSZ elnöke is. Kádár úgy vélte, a számvevőszék „mint a totalitárius bölcsesség kizárólagos letéteményese” az alkotmányos intézményrendszer fölé kívánja helyezni magát; szónoklatának más pontján a szép emlékű KNEB (Központi Népi Ellenőrzési Bizottság) munkamódszereihez hasonlította a számvevőkét. Ennyire a szívére vette az ÁSZ csakugyan nem hízelgő jelentését arról, hogyan kezelte minisztériuma, az NGKM a Kereskedelemfejlesztési Alapot 1991 és 1993 I. féléve között.

Lángh Júlia: Nem mind szkinhed, aki késel

A palackból szabadított szellem sztorija a kismetrón


Hét-nyolc, talán kilenc utas a kismetró egyik kocsijában, március 14-én, a Demokratikus Charta tüntetése után. Beszáll két fiatalember, nem szkinhed, de mit számítanak a külsőségek. Lehet valaki nemzeti érzelmű keresztény ifjú hosszú hajjal és exhippihomlokpánttal is. Az enyhén ittas testvérpár először egy gyámoltalan fiút szúr ki magának. Erőszakolva itatják, közben nagy hangon közlik: Debrecenből jöttek föl a másnapi MIÉP-tüntetésre. Büszkék lehetnek bennfentességükre, mert azt is kikürtölik, hogy majd a tévé hatos kapujánál lesz a találkozó a tüntetés előtt.

Németh G. Béla: In memoriam Benda Kálmán


Minden halálhír, minden örök búcsúvétel egyenlőképp nehéz és szomorú. Mégis nehezebb akkor, ha váratlanul ér bennünket, s egy munkásságban és eredményekben gazdag pálya megszakadását s egy példás magatartású élet elvesztését jelenti. Mert Benda Kálmán nyolcvanadik évén éppen most lépett túl, sokrétű s fáradhatatlan tevékenysége azonban a legjobb negyveneseknek is dicséretére vált volna.

Kőszeg Ferenc: Újságot olvasni szabad?

Depolitizált rendőrség


Akarta valaki ezt a törvényt?

Az elmúlt évben márciustól a nyár derekáig folytak a hatpárti tárgyalások a honvédelmi törvényről. A viták egyik kulcsfontosságú kérdése az alkotmány két szakaszának a törvényhez kapcsolódó módosítása volt: 1. milyen felhatalmazást kapnak a fegyveres erők azonnali cselekvésre az országot ért váratlan támadás esetén; 2. hogyan határozható meg a határőrség jogállása, amely fegyveres erő ugyan, de belső rendészeti feladatokat is ellát.


Lantos Miklós: A tulipán, a szegfű és a Marlene Dietrich

A Fidesz budapesti nagygyűlése


– A Fidesz lédús szlogenjével – „Ha unod a banánt, válaszd a narancsot!” – szerte az országban tele vannak a plakáthordozók és a buszmegállók. A lapok ezzel szemben nincsenek tele a párt kampányrendezvényeivel. A két héttel ezelőtti székesfehérvári kampánynyitóról sem számoltak be túlzott részletességgel. Azért-e, mert a Fidesz mind a jobboldali, mind a szociálliberális lapokban „mostohagyerek”, ahogy azt a párt vezetői mondogatják, vagy azért, mert a szervezés nem volt tökéletes?

Az AWACS-kérdés terjedelme a különböző napilapokban március 16–19.


Népszabadság

Összesen 1 újságoldal mintegy 63%-ában, egyszer a 3. oldalon, egyszer az 1. és a 3. oldalon, s kétszer a 2. oldalon

Magyar Hírlap

Összesen 1 újságoldal mintegy 63%-ában, + egy 7. oldali vezércikk március 18-án, egyszer az 1. oldalon, háromszor az 1. + a 3. oldalon

Magyar Nemzet

Összesen 1 újságoldal mintegy 35%-ában (1 képpel), egyszer a 4., egyszer az 1. és egyszer az 1. + a 3. oldalon

Új Magyarország

Március 17.














Várkonyi Benedek: A rádióról, egy teherautóról és a stílusról


Párbajozunk, mint Steven Spielberg polgára, kit hatalmas erejű országúti teherautó üldöz, míg ő maga nem rossz, ám sokkal gyengébb kocsiján robog. Üldözője láthatatlan; hiába akar a szemébe nézni, vívjanak meg úgy, ahogyan az klasszikus ellenfelekhez méltó. Az utolsó pillanatban a másik párbajozó mindig eltűnik, meghúzódik egy kanyarban, hogy azután a következő kereszteződésben megint csak óriás gépét lehessen látni. A hatalom kormánya mögött ül, úgy vezet, valószínűleg magabiztosan.

Helena Nemcová: Lehet-e 105 millió egyenlő 30 ezüsttel?


Kedves Barátaim, Tisztelt Kollégáim!


A Magyar Rádióra lesújtott fekete péntek által előidézett emlékeim annyira kikívánkoznak belőlem, hogy feltétlenül meg kell osszam Önökkel, s ha Önök jónak látják, mindazokkal, akik az Önök közvetítésével megszólítva érezhetik magukat.

Amikor az ötvenes évek elején szóban azonnali hatállyal felmondtak nekem, amit azzal álcáztak, hogy eredeti exponált munkahelyemről egy eldugott, kihelyezett munkahelyre irányítottak át, én ezt nem fogadtam el, azzal, hogy a bizalomvesztésről szóló paragrafus alapján írásban megindokolt felmond



Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon