Skip to main content

Belföld

K. L. [Kozák László]: Szociális beütés

Interjú Béres Márton képviselőjelölttel


Mi indított el a szakszervezeti pályán?

Elégedetlen voltam a régi szakszervezettel, és amikor minden juttatás nélkül elbocsátották 25 munkatársamat, úgy éreztem, meg kell alapítani az új szakszervezetet. Segített ebben, hogy 1985-től (amikor pártonkívülieket is beengedtek a bíróságra) rendszeresen voltam „népi ülnök”, munkaügyi perekben. Tapasztalataimat kitűnően hasznosíthattam a kollektívszerződés-tárgyalásokon. Bár a munkavállalók helyzete ma sem változott meg gyökeresen, ma is egyedül vannak, ha bajba kerülnek.


révész: Képviselőnk született


A minap kipottyant a postaládánkból dr. Kis Gyula MDF-es országgyűlési képviselő („az Ön országgyűlési képviselője”) hírlevele, szokás szerint pártjelzés nélkül. „Tisztelt Külső-Ferencvárosi és Pestszenterzsébeti Polgárok! Három évvel ezelőtt Önök juttattak engem a Parlamentbe” – írja a képviselő úr. Mi tagadás, mi külső-ferencvárosi és pestszenterzsébeti polgárok agyon vagyunk képviselve az Ország Házában, mivel az itteni győztes, Zacsek Gyula mellett a második és a harmadik helyezettet, Orbán Viktort és Szabó Miklóst is felvették vigaszlistán Szabad tanár úr osztályába.

Kozák László: F-elszámolt diplomák


A közalkalmazottak bértáblája eredetileg a szolgálati időt és az iskolai végzettséget honorálta, bár a „kiemelkedő munkát” végzők bérét is feljebb ugraszthatta az érintett intézmény vezetője. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény novemberi módosítása azonban egy – a legmagasabb fizetési (F) kategóriába történő átsorolás feltételei között szereplő – fél mondatot kihúzott az eredeti törvényből. Így ma a pedagógus végzettségét csak a munkája ellátásához szükséges mértékben kötelező elismerni, „azzal összefüggésben” nem.

Zádori Zsolt: „A kettősséget fönn kell tartani…”

Beszélgetés Csákó Mihállyal, a Liga volt ügyvivőjével, a TDDSZ alapító tagjával
Liga


Mi okozhatta a most a Ligában látványosan felszínre törő ellentéteket? Mitől ennyire merevek az álláspontok?

A személyi ellentétekről keveset tudok. De itt több olyan probléma van, ami a válsághoz hozzájárult. Az egyik a szervezetépítési koncepciók különbsége. A Ligában az ágazati alapozottsága dacára már korán megfogalmazódott, hogy szükség van területi szerveződésre is, ami segítséget nyújthat a kis csoportoknak a régi struktúráról való leváláshoz és az újhoz tapadáshoz. A Liga ma is két irányból épül föl.


Révész Sándor: Árnyképviselet

A kisebbségi kerekasztal terhelési próbája


A kormány sikerrel húzta az időt. Kihúzta a ciklus végéig anélkül, hogy bajlódnia kellene a kisebbségek bármilyen, jogosítványokkal rendelkező képviseletével. A kisebbségek ideiglenes országgyűlési képviselete nem valósult meg, kisebbségi önkormányzatok csak az önkormányzati választások után jöhetnek létre, ebben a ciklusban még általános ombudsman sem lesz, nemhogy kisebbségi. December 23-án már a következő ciklusból szavazták ki a kisebbségi képviselőket.

A kisebbségi vezetők hatalmas időzavarba kerültek.


Zádori Zsolt: „Óvatos derűlátással…”

Interjú Soós Gáborral, a Liga fél éve lemondott alelnökével, a PDSZ jelenlegi szóvivőjével
Liga


Hogyan készült a „hármak” által jegyzett egyezménytervezet?

Egyhetes előzetes konzultáció után ültünk le azzal, hogy megpróbáljuk a Ligát egy működőképes konföderációként megtartani, a széthullását megakadályozni. Alapvető érdekünk a konfliktusok szervezeten belüli rendezése. Az utóbbi napok sajtóháborúja elmérgesítette a viszonyt. A rendezés érdekében mindegyik féllel felvettük a kapcsolatot. Ez szükséges volt, hisz kész tények előtt álltunk: felfüggesztések, rendkívüli választmány és kongresszus.


A legdrágább az, ami most történik

Oktatás ’94
SZDSZ-küldöttgyűlés


Melyek ma az oktatásügy legsúlyosabb gondjai az SZDSZ szerint?

Az első problémát a hihetetlenül erős centralizációs törekvések jelentik. A kormány 1991–92-ben rájött, hogy „rosszul szavazott” az önkormányzati törvénynél, amikor odaadta az önkormányzatoknak az iskolát. Azóta mindent megtesz ennek a „hibának” a kijavítására. Bevezettek például egy központi bérszabályozási rendszert, amivel lényegében kivették az iskolafenntartó és az igazgató kezéből a helyi béralku lehetőségét.


Zádori Zsolt: „Vadonatúj alapszabályra van szükség…”

Interjú Őry Csabával, az egy év után most lemondott Liga-elnökkel
Liga


Mi a különbség a teáltalad kidolgozott válságkezelési terv és a küldöttek által szentesített egyezmény között?

A döntő különbség, hogy az egyezmény mögött három, a Liga belviszályába aktívan be nem kapcsolódott, mérsékelt szervezet áll. Az ő súlyuk, tekintélyük tette ezt komoly tárgyalási alappá. Így válhatott szerződéssé, amit a legfontosabb tagszervezetek aláírtak.


(zolnay): Közpénzből magánszolgáltatás

Egészségügy ’94
SZDSZ-küldöttgyűlés


Az SZDSZ egészségügyi koncepciója a finanszírozás három új forrásával számol. A társadalombiztosítást először is kiegészítené a magánbiztosítók kínálata. Ezenkívül ha lesz megfelelő alapítványi törvény, a hálapénz egy részét alapítványokba lehetne áramoltatni, és növekedne a szponzorok szerepe is. Végül pedig új szervezetek, a koncepció szerint felállítandó regionális egészségügyi tanácsok döntenének a megpályázható fejlesztési források elosztásáról.

Zádori Zsolt: Törik vagy hajlik?

Liga


Cséplő Gyurik

„Úgy kezdődött, hogy visszaütött.” Ez a meghatározás tökéletesen illik a Liga-vezetők közt múlt péntekig tartó nyilatkozatháborúra, ami a sajtóban és azon kívül zajlott. Egy-két rövid horog, csapott és lengő az elkeseredett belharcból a Beszélőnek is jutott (l. Beszélő, 3. sz.; MN, január 22.).

A közönség fásultan követte, ha ugyan ezt tette, az eseményeket. Látott már néhány szervezetet szétesni az utóbbi négy évben.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon