Kozák László

Nyomtatóbarát változat

A közalkalmazottak bértáblája eredetileg a szolgálati időt és az iskolai végzettséget honorálta, bár a „kiemelkedő munkát” végzők bérét is feljebb ugraszthatta az érintett intézmény vezetője. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény novemberi módosítása azonban egy – a legmagasabb fizetési (F) kategóriába történő átsorolás feltételei között szereplő – fél mondatot kihúzott az eredeti törvényből. Így ma a pedagógus végzettségét csak a munkája ellátásához szükséges mértékben kötelező elismerni, „azzal összefüggésben” nem. Így a közalkalmazott a bértáblához képest kiugró bérre csak akkor jogosult, ha a diplomáját használja is. De az is előfordulhat, hogy akkor sem.

A törvényjavaslat MDF-es beterjesztői októberben azzal indokolták rövidítésüket, hogy az eredeti mondatrész értelmezhetetlen. De a kormány–szakszervezetek különalkuja (Beszélő, 1993. szeptember 11.) és az önkormányzatok tiltakozása után az is világossá vált, hogy a törvény finanszírozásával sem lesz minden rendben. Az eredeti törvény minden diplomát elfogadott, és tény, hogy szigorítását az ugyanazon végzettséget bizonyító több diploma vagy a Marxista–Leninista Esti Egyetem kigolyózásával hatásosan lehetett indokolni. Csakhogy a decemberi, a törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet az önkormányzatok kezébe adta a döntési jogot az adható előresorolásokról is, ami rávilágított a gondok pénzügyi hátterére. Elvileg elképzelhető – hogyha az intézményvezető egy-egy szakra csoportosítja át a pedagógusok óráit, és az önkormányzatoknak nincs pénzük –, hogy a jövőben egyetlen F fizetési kategóriába sorolt pedagógus sem fog tanítani.

A pedagógus-szakszervezetek az F kategória „kisöpréséről” beszélnek, és jogi úton kívánnak érvényt szerezni követeléseiknek. Ugyanis a kormányrendelet ellentmond az oktatási törvény végzettségek elismeréséről szóló passzusainak. Továbbá a kormánynak csak végzettségben többletkövetelmények maghatározásához lenne joga, az önkormányzati egyetértés adományozásához nem. Az már kérdéses, hogy a jogegyenlőség elvét és a megkülönböztetés nélküli egyenlő bérhez való alkotmányos jogot sérti-e a kormányrendelet, mindenesetre a Pedagógusok Szakszervezete akcióinak csak egyik eleme az Alkotmánybírósághoz címzett levél.

A PSZ a Közszolgálati Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa munkavállalói oldalát a sztrájkbizottság újjáalakítására szólítja fel, vitanapot szervez, valamint Szőllősi Istvánné személyes találkozót kér a miniszterelnöktől. A PSZ szerint a tanerők sztrájkhangulata indokolja aktivitásukat, bár az sem lebecsülendő körülmény, hogy a sztrájktörvény szerint a sztrájkbizottsággal kötelező tárgyalni, illetve a parlamenti választások is vészesen közelednek. Mindenestre a sajtóban hetek óta üzengetnek egymásnak az érintettek, legutóbb a parlament oktatási bizottságának elnöke, Karsai Péter sokkolta a közvéleményt egy 77 ezer forintot kereső pedagógus példájával. Karsai hazardírozással vádolta meg a PSZ vezetőjét, szerinte az F fizetési osztály szabályozása egyértelmű, a minőségi munkát hivatott honorálni. Azt azonban beismerte, hogy a törvényt kapkodva módosították.

Annak idején az előterjesztők a figyelembe veendő posztgraduális diplomákat még tételesen fel kívánták sorolni, és valószínűleg ez lett volna a követendő más végzettségek elismerésénél is. Ez többé-kevésbé megoldotta volna azt a kérdést, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hangsúlyoz, hogy a módosított előmeneteli rendszer – a közoktatási törvénnyel ellentétben – nem ösztönözi a továbbtanulást. A diplomák „érvénytelenítése” ugyanis a pedagógusok alig 5 százalékát érinti.. Az önkormányzatok számára pedig nem mindegy, hogy a pedagógus értelmiség hogyan viszonyul újraválasztásukhoz. Az ütközőpontok ott keletkeznek, ahol az önkormányzatok csak hitelből képesek még a jelenlegi bértábla bevezetésére is. Az ügy pikantériája, hogy a bértábla A1 kategóriája jóval a minimálbér alatti összeget tekinti kiindulópontnak, az összes többi bérosztály ehhez kötődik. A táblázat bevezetésének tavaly őszi kikényszerítése után és a választások előtt nincs sok esély az A1 emelésére, mivel ez nem százmillióval terhelné az önkormányzatok kasszáit – mint a vitatott F kategória –, hanem milliárdokkal a költségvetést. Így a nyilatkozatháború a közalkalmazottaknak nem, legfeljebb a szakszervezetek parlamenti képviselőjelöltjeinek hozhat eredményt – legalábbis a közeljövőben.

Tábla: Közalkalmazotti fizetési osztályok (A1=8000 Ft)

• Belföld