Skip to main content

Beszélő hetilap, 4. szám, Évfolyam 6, Szám 5

(Révész Miklós) - Kőszeg Ferenc: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

Lengyel Péter - Petri György: Magyarságteljesítmény

(kőszeg): Víg napjaink

Solt Ottilia: Az új szabadság első veresége

A Liga-válságról

Kozák László: Kronológia

Zádori Zsolt: Törik vagy hajlik?

Zádori Zsolt: „Vadonatúj alapszabályra van szükség…”

Interjú Őry Csabával, az egy év után most lemondott Liga-elnökkel

Zádori Zsolt: „Óvatos derűlátással…”

Interjú Soós Gáborral, a Liga fél éve lemondott alelnökével, a PDSZ jelenlegi szóvivőjével

Zádori Zsolt: „A kettősséget fönn kell tartani…”

Beszélgetés Csákó Mihállyal, a Liga volt ügyvivőjével, a TDDSZ alapító tagjával

Kozák László: F-elszámolt diplomák

révész: Képviselőnk született

Hegedűs B. András: Széll Jenő (1912–1994)

lt [Solt Ottilia]: Azok a piszkos tények / Hungaristák / Szakértői segítség

Gereben Ágnes - Takács M.: Gamszahurdia búcsúja / Algéria: Az utolsó esély / A kikezdhetetlen Balladur

Juhász József: Az agresszorok kiegyezése?

Yehuda Lahav: Szeszélyesen, de biztosan jön

Tálas Péter: Szakszervezet – bomba a koalíció alatt

Sami Kohen: A pántörök álom vége

Tábori Zoltán: A siker szemináriuma

Angster László: „Pontosan olyan jó kezelést kapott, mint Antall József”

Még egyszer B. J. haláláról

Zolnay János: Örökbeadás-konszolidáció

A családjogi törvény módosítása

Meszerics Tamás: Skizofrén diplomácia

Két feljegyzés a külügyminiszternek

Petri György: „Közénk és az élet közé állt az ideológia”

Fodor Gézával beszélget Petri György

Hajdu István: Kis rongyszőnyeg Swierkiewicz Róbertnek

Szilágyi Andor:

hf [Havas Fanny]: Bohdan Butenko rajzai

(Bori): A pap vége

Kováts Albert: A geometria költészete

Rákóczy Gizella kiállítása

(Polgárdi): Arszlán a zongoránál

Maloschik Róbert: Szkárosi, a nagy (hang)varázsló

Radics: Kellemes történet

[Kisbali László]: Jó sajtó és rossz sajtó

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon