Kozák László

Vissza a főcikkhez →

1980
A Filozófiai Intézet szakszervezete megpróbál leválni a SZOT-ról.

1987
december: Független szakszervezeti szerveződés a Történettudományi Intézetben.

1988
február: Egyetemi oktatók, ellenzéki személyiségek Koordinációs Bizottságot hoznak létre.

május: Megalakul a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete.

június: Megalakul a tudományos dolgozók SZOT-on belüli szakszervezete, a TUDOSZ.

november: Megalakul a független pedagógus-szakszervezet, a PDSZ.

december: Egy magánlakáson a TDDSZ, a PDSZ, a HUMANITAS MODESZ létrehozza Liga konföderációt.

1989
február: Az EKA-tárgyalásokon a Liga megfigyelőként vesz részt.

május: Nyilvánosságot kapnak az EKA-tárgyalások,

augusztus: a SZOT módosítja álláspontját, nem indul pártként a választásokon.

1990
március: 77 szövetséggel megalakul az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, egyben megszűnik a SZOT.

Az MSZOSZ-en kívüli SZOT-utódszervezetek önálló konföderációt hoznak létre. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezetek Tömörülése, valamint a Vegyészszakszervezet létrehozza az Autonóm Szakszervezetek Országos Koordinációját.

május: A Liga I. küldöttgyűlése.

július: Megalakul a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

augusztus: A MOSZ elnöke Palkovics Imre.
A Liga kezdeményezi a Szakszervezeti Kerekasztal és az Érdekegyeztető Tanács létrehozását.

október: Taxissztrájk, amely először ad komoly jelentőséget az ET-nek.

1991
január: A Liga és a Munkástanácsok kilépnek a Szakszervezeti Kerekasztalból.

május: Az MSZOSZ általános sztrájkfelhívása.

június: A Liga II., gyöngyösi küldöttgyűlése, Forgács Pál elnök, Őry Csaba ügyvezető alelnök.

július: A parlament törvényt hoz a szakszervezeti vagyonról és a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetről. A VIKSZ munkájában csak a Liga és a Munkástanácsok vesz részt. Az MSZOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul, és a Frohburg Union Kft.-be próbálja átvinni a vagyonát, a Szolidaritás elnöke, Bátonyi Sándor éhségsztrájkba kezd.

augusztus: Országos szakszervezeti tagnyilatkozatok.

december: Az MSZOSZ általános sztrájkja.

1992
május: Megalakul a Keresztény Szakszervezetek Országos Szövetsége, a szakszervezeti választásokra a várakozásokkal ellentétben nem kerül sor.

július: Az MSZOSZ kormányellenes aláírásgyűjtése.

augusztus: A Monopoly csoport és Schamschula szakszervezet-ellenes fellépései.

szeptember: A szakszervezetek megállapodnak a volt SZOT-vagyonról, kiegészül a VIKSZ.

október: Az Alkotmánybíróság határozatának értelmében létrejön a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek Konföderációja.

november: Az ÉT-n Szabó Ivánnal jelentős alkut köt a munkavállalói oldal, a minimálbér 9000 Ft.

december: A szakszervezetek kizárják a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetséget az ÉT munkavállalói oldalának tagjai közül.

1993
január: A Liga III. küldöttgyűlésén Őry lesz az elnök, Forgács Pál, Horn Gábor, Kalmár Béla lemond.

május: A TB-választásokon győz az MSZOSZ, a Liga 10-13 százalékos eredményével a Munkástanácsokkal osztozik a második-harmadik helyen.

július: A IV. rendkívüli Liga küldöttgyűlésen Őry ismét elnök, Kalmár alelnök lesz.

szeptember: Az MSZOSZ átadja a megyei székházakat. Az ÉT-n megegyezés születik a költségvetésről.

november: A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége felveszi az MSZOSZ-t a tagjai sorába. A Munkástanácsok a Keresztény Szakszervezeti Világszövetség tagja lesz.

december: Az ÉT-n a munkaadók meggátolják a minimálbér módosítását. A Liga, a Munkástanácsok és az MSZOSZ az Európai Szakszervezetek Kongresszusának megfigyelő tagja.
A Liga választmányi ülésén lemond Kalmár Béla.

1994
január: A Liga vitatott választmányi ülésén felmenti Őry Csaba elnököt és Gaskó István alelnököt. A rendkívüli küldöttgyűlés 7 tagú ügyvezető elnökséget választ, Őry nem jelölteti magát.

• Belföld