Skip to main content

Belföld

Áldozatok


  • Tovább

    • solt, zádori: A láthatatlan légió – szerdán és vasárnap

    Gyilkosságok Dél-Magyarországon


    Információblokkolás

    A rendőrség, bár tartott már néhány reprezentatív sajtótájékoztatót – némelyiket egyenesen Kónya Imre belügyminiszter részvételével – hallgatásba burkolódzik. Az említett sajtótájékoztatókon ugyan felvonultatta három megye rendőrfőkapitányát, az országos fő-főkapitányt, a bűnügyi főigazgatót, a Csongrád megyei bírósági elnököt és annak helyettesét; de főképp eposzi seregszemlére szorítkoztak. Elmesélték, hogy mekkora erőkkel nyomoznak. Ezenkívül a sajtót leckéztették: legyen türelmes, ne találgasson, szálljon magába!


    Zádori Zsolt: Egyház, két ház… négy ház


    A kálvinista Róma polgárai erősen kötődnek a város különböző oktatási intézményeihez. Nem az a fontos, hogy állami-e vagy önkormányzati; a lényeg, hogy debreceni. A nagy hírű intézmények egykor egyházi tulajdonban álltak. Az eddig regionális feladatokat is betöltő létesítményeket most a református egyház visszaköveteli.

    Parancsolj

    A visszakövetelt ingatlanok közül a legizgalmasabb az egyetemi templom ügye. Mint ezt korábban megírtuk (1993. márc. 13.), az épületet az egyház 1966-ban 8,2 millió Ft-ért eladta.




    –al– [Angster László]: Szkinhedkaland első kézből


    Március 4-én éjfél körül Horváth Ernő barátjával, Fancsali Lászlóval a Hengermalom utcai Black Ball biliárdklubba ment. A teremben – ahol elég sok igen rövidre nyírt hajú fiatalember tartózkodott – nem volt szabad asztal, de egy ismerős az asztalához hívta őket, ahol ételt és bort rendeltek. Hamarosan egy másik ismerős is akadt egy hajdani szkinhed személyében, akivel beszélgetni kezdtek – természetesen a szkinhedekről. Az ismerős elmondta, hogy szerinte szkinhednek lenni amolyan gyerekbetegség, 17 éves kora után úgyis kinő belőle az ember.

    Szigeti István: Törvényerőre emelkedett az alázat

    Szirányi János a zenei főszerkesztőségről


    Az már a nyolcvanas évek közepén világos volt, hogy a koncepciótlan, tagolatlan, ömlesztett zeneszolgáltatás hatástalan, a hallgató számára nem válik értékké, és olyan tagolt, szakprogramokra épülő, céltudatos rendszert kell kiépíteni, amely a hallgatóra figyel, és mindent akkor és olyan formában, olyan nyelven közvetít, amelyben az el is jut a különböző korosztályokhoz és rétegekhez. A reform előkészületeit a rendszerváltás felfüggesztette, mert akkor a rádiónak nem volt más dolga, mint a rendszerváltást menedzselni.

    Rádiótemetés


    1994. március 5-én, szombaton délután fél ötkor Békéscsabán, a Kossuth téren szimbolikusan eltemették a szabad magyar rádiót. Élt 5 évet, 1989-től 1994-ig. A demonstrációt Futaki Géza SZDSZ-es képviselő hirdette meg, rajta kívül beszélt a tömeghez Lukovics Éva szabad demokrata képviselő, a megyei könyvtár igazgatója, Ambrus Zoltán és a Fidesz, valamint az MSZP képviselőjelöltje, Végh László és Tóth Károly. A megjelentek nagy rokonszenv-nyilvánítással fogadták Cseh Évát, a rádió most elbocsátott megyei tudósítóját.


    Révész Sándor: Egy kis hitel…

    Beszélgetés Mester Ákossal


    Ebben a mostani helyzetben az az érdekes, hogy nemcsak olyanok vannak, akik támogatják a tisztogatásokat és olyanok, akik felháborodnak emiatt, hanem jelentős számban olyanok is, akik hozzájárulnak az akció sima lebonyolításához, de meg is vannak rendülve. A katolikus újságírók szervezetének elnöke is azt mondta, hogy mindnyájan meg vannak rendülve, mielőtt elmagyarázta, hogy miért nem kell nekik ez ellen tiltakozniuk. Kulin Ferencet is meglepte a lista, meg van rendülve Rapcsányi László, meg van rendülve P.

    Szőke Zsuzsa: Az önkorlátozó szövetséges

    Interjú Horn Gyulával


    Egy érdekvédelmi szervezetnek ellenkező gazdasági érdekei lehetnek, mint egy hatalomra törő pártnak. Gondoltak-e arra, hogy a választási szövetséggel, amelyet önök az MSZOSZ szocialista, szociáldemokrata platformjával kötöttek, saját ellenzéküket teremthetik meg?

    A választási szövetség legfontosabb oka, hogy az MSZP baloldali, szociálisan érzékeny párt. Szakértőink rendszeres munkakapcsolatban álltak és állnak ma is az MSZOSZ vezetőivel és szakértőivel.


    Zádori Zsolt: Nagy Újszövetség előtt?


    Azóta, hogy ismertté vált, a két pártelnök közös nagygyűlésen szerepel, többen ezt a magyar szélsőjobb lehetséges egyesülése első lépéseként félték vagy remélték. A Magyar Fórum egyenesen „választási adu ász beszédeket” várt. A közös együttlétből azonban egyelőre nem született szövetség. Várat magára a Csurka által megálmodott Nagy Újszövetség: „Ez a mostani többpártrendszer egyszerűen büdös. Bele van pecsételve a kommunista étlap minden szaftja. Most egy nagy Nemzeti Párt kellene, de legalább egy Nagy Újszövetség.

    R. S. [Révész Sándor]: Le vagyunk szemlézve


    A Magyar Rádió szombati heti lapszemléjéből idézzük az alábbiakat: „Mint ismeretes Hajdú János A Hét egykori főszerkesztője annak idején durva hangú cikkben támadta Csoóri Sándort Duray Miklós könyvéhez írt előszaváért. Most az MSZP színeiben indul majd a képviselő-választáson. Ezt tette szóvá a televízióban Duray Miklós.

    Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon