Skip to main content

Belföld

–SL– [Sebők László]: Expo-üzlet és a hóviszonyok


A dolgok jelen állása szerint, ha 1996. május 11-én nem esik túl nagy hó, akkor zavar nélkül elkezdődhet a Kommunikáció egy jobb világért mottójú budapesti, B kategóriás szak-világkiállítás. Ha mégis havazna, támadna némi zavar a kommunikáció menetéhen: a vidékről vonattal igyekvők nem érkeznének meg a megnyitóra. A jelen állás szerint beragadnak a váltók, hiába sürgölődnek körülöttük a vasutasok ágseprővel, fémkampóval és más instrumentumokkal. De hát májusban ritkán havazik. Meg aztán addigra, hiszen két év nagy idő, a vasút is megszűnhet, mert talán ágseprőre se lesz pénz.

Zolnay János: Kelepce

Az Alkotmánybíróság határozata a lakástörvényről


A lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) júliusban Sóvágó László módosító indítványa nyomán nyerte el végső formáját. Az MDF-frakció, illetve a belügyi tárca megváltozott álláspontját tükröző törvényszöveg minden korábbi koncepciónál radikálisabban kényszeríti az önkormányzatokat arra, hogy eladják a lakásokat és a helyiségeket. A jogszabály gyakorlatilag nem hagy számukra mérlegelési lehetőséget. (Beszélő, 1993. július 17.)

Meglékelt törvény

A privatizációs törvénnyé szabott lakástörvény azonban elfogadása után fél évvel léket kapott.




Jóföldi Zsuzsa: Feszültség áram nélkül


Teller kikosarazva

Teller Ede, az Amerikában élő magyar származású atomfizikus, a francia atomerőmű-építők lobbystájaként járt a közelmúltban Magyarországon. Hozott egy igen kedvező ajánlatot, amelyet azonban a kormányzat elutasított. A franciák Pakson a meglévő reaktorok mellett még két, egyenként ezer megawattos erőműblokkot építettek volna 2000-ig, állva minden költséget. Az ár az lett volna, hogy míg az egyik nukleáris erőmű magyar szükségletre termel, a másik teljesítményét exportálják a franciák.


E. J. [Eörsi János]: Balsai koncepciója


Az 1956. október 25-i, parlament előtti sortűzről a Kahler-bizottság egyetlen dokumentumot idéz, ennek felhasználásával pedig rámutat „a szovjet vezetés” egyértelmű felelősségére. Mi eddig úgy tudtuk, hogy magyar ÁVH-s alakulatok követték el a mészárlást.

Eörsi László: A bizonyítékok szegény tárháza

Tényfeltárás a sortüzekről


A tényfeltáró bizottság (TB) által megjelentetett kötet két egymástól teljesen független részből áll: a sortüzek ismertetéséből (24 oldalon) és az ehhez alig kapcsolódó dokumentumokból (173 oldalon). Miért nem a sörtüzekről szóló eredeti források kerültek bele a kiadványba, amelyekkel a könyv első részében ismertetik meg az olvasót? Valószínűleg azért, mert a felkutatott bizonyítékok túlságosan hiányosak és ellentmondóak.

solt: Arckép csata után


„Ismét meg kell indulnom”

mondta Pozsgay Imre Pintér Dezsőnek a november 20-i MH-extrában. „A közvéleményben van egy nagyon jelentős réteg, amely kezdeményezésre vár. Arra, hogy nagyobb lépésekkel folytassam utamat… Nyugodtan megtehetném, hogy időnként magam is elvonulok az engem ábrázoló régi kép előtt, s csak az emlékeimre fordítok figyelmet… Felemás módon nem akarom lezárni politikai pályámat: résztvevője lehettem a rendszerváltoztatás kezdeményezésének, de nem az jött ki belőle, amit a társadalom szeretett volna, és amit magam is kívántam tőle.


(kőszeg): Két rendőrbagatell


Alkalmazott tudomány


Boross Péter minisztersége kezdetén megtiltotta a rendőröknek, hogy politikai rendezvényekre járjanak.

Kőszeg Ferenc, Neményi László: Volt egySZER…

Beszélgetés Kasza László Leventével


Beszélő: Elkerülhetetlen volt a rádió megszűnése?

Ez részben pénzkérdés volt. Amikor Amerikában a NASA-tól, az amerikai hadiipar különböző ágaiból, a diplomáciai szolgálatból, az állami hivatalokból ezreket bocsátottak el egyetlen tollvonással, akkor világos volt, hogy ezt a Szabad Európa Rádió mint költségvetési intézmény szintén nem fogja megúszni. Másrészt, noha állandóan hangsúlyozzák, hogy költségvetési döntésről volt szó, természetesen van benne politikum is.


Zádori Zsolt: A zászló és a lámpás

Az MSZP országos értekezlete után


Az értekezleten ezzel a kicsit suta allegóriával kívánta szemléltetni Békesi László az ő és elnöke pártbéli helyzetét és viszonyát. Az utóbbi hetekben úgy tűnhetett, a lámpás lángja könnyen belekaphat a zászlóba, vagy a lobogó takarhatja el a fényt. Ám ismerve az MSZP négy évét, nincs mit csodálnunk a kiegyezésen.

Kibekkelő

Horn Gyula pártelnök a legfegyelmezettebb parlamenti pártot formálta ki, amely nemcsak kiheverte frontembereinek elvesztését (Németh Miklós, Pozsgay Imre), de tőkét kovácsolt belőle, a profiltisztítást.




R. S. [Révész Sándor]: Hogy repül az idő…


Bizonyára emlékszik a kedves olvasó, hogy egy hónappal ezelőtt azt jövendöltük, hogy a karakán és befolyásolhatatlan alelnök kiröpíti Chrudinák főszerkesztő urat a Szabadság térről, miután az általa felszerkesztett Parabola című műsor 85 pontos tetszési indexet hazudott magának tíz hónappal azután, hogy megszüntették a tetszési indexek mérését. Bizonyára észrevették olvasóink, hogy a főszerkesztő úr nem repült sehová. A minap kiderült, hogy maga az alelnök sem túlzottan érzékeny a közönségvizsgálatok módszertani finomságaira.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon