Skip to main content

Belföld

Eörsi János: A képesség számítson, ne az állapot!

A fogyatékos emberek jogai


A két szabad demokrata képviselő, dr. Szigeti György és Solt Ottilia egy esélyegyenlőségi törvényjavaslatot terjesztett elő. Meghatározásuk szerint a fogyatékosság „olyan testi vagy szellemi hiány vagy fogyaték, amely az embernek tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való részvételben”. E tartós hátrányt le kell küzdeni, hiszen a fogyatékos embereknek joguk van ahhoz, hogy az egészséges emberekkel azonos eséllyel vehessenek részt a közösség életében.

Vit László: Haderőszak


A totalitárius diktatúra a nyílt, brutális erőszak jelképe volt, amellyel szemben az erőszak-ellenességet és az erőszakmentességet hangsúlyozó alternatív mozgalmak jelentős erkölcsi többletet képviseltek. Kétségtelen, hogy ezeket a mozgalmakat az akkori demokratikus ellenzék is támogatta, fellazítva ezáltal azokat az előítéleteket, amelyek a közfelfogásban, de a hagyományos politikai felfogásban is mélyen meggyökeresedtek.

Solt Ottilia: Az ígéret Földje?


Beszélő: Hogyan látod a NATO-hoz való csatlakozás realitását haditechnikai szempontból?

Király Béla: Ezzel a kérdéssel lehet ködösíteni, port hinteni, és lehet tervszerűen haladni az ígéret Földjéig – már amennyiben a NATO-hoz való csatlakozás az. Mindenesetre legjobb egészen az alapoknál kezdeni. A mai magyar hadsereget nem lehet integrálni a NATO-ba, már csak a doktrínák különbözősége miatt sem. Ez a hadsereg még tökéletesen be van gyepesedve a szovjet doktrínába. Ez egészen más vezetési stílust jelent.


Tálas Péter: „Mikor és hogyan”

NATO-esélyeink


Beszélő: Hogyan született egyáltalán a javaslat ötlete?

Wachsler Tamás: Az elmúlt két év során rendkívül jó munkakapcsolat alakult ki a közgyűlés apparátusával. Kiderült: az alapszabály nem tiltja, hogy a társult delegációk tagjai határozati javaslattal éljenek. Innen jött az ötlet.

Beszélő: Kikkel egyeztetett az előkészítés során?

– Elgondolásunkat egyértelműen támogatta a Külügyminisztérium. Simonyi Andrással, a brüsszeli NATO-misszió munkatársával a tárgyalások minden fázisában egyeztettük, mi az, ami még elfogadható, és mi az, ami már nem.






Mózes Lajos: Kisoktóberi posztmodern


Előadás


Történelmi lecke… no kinek is? – kérdem magamtól, amikor már a harmadik csoport tinédzser húz kifelé a teremből, az előadásról. Nem feltűnő sietséggel, úgymond „durván”, csak nagyon rutinosan. Megvárják, amíg az előadó kortyol, igazít, kikeveredik a körmondat szövevényéből, aztán húznak, mint a vadlibák. Óvatosan kifele. Jóarcú tinik, 1993. október 26-án délben, Mosonmagyaróváron. Egy történelemtanároknak szánt történészkonferencia, a városi könyvtár nagytermében.

Történelemtanár azonban sokkal kevesebb akad ezen az előadáson, mint tini.



Révész Sándor: Mi akkor is felelünk, ha nem kérdeznek

Interjú Jakab Zoltánnal, a Magyar Televízió Médiakutatási Irodájának vezetőjével


Beszélő: A Magyar Televízió nézettségi adatait már majdnem húsz éve mérik, a ti irodátok 1991 tavasza óta létezik. Hogyan használták ezeket az adatokat a múltban, a közelmúltban és most?

Jakab Zoltán: A múltban szinte sehogy, és ez azóta sem sokat változott.

Beszélő: Pedig a televízió az változott éppen eleget. Tavaly is megváltoztatták a műsorstruktúrát, idén is megváltoztatták. Ti ehhez nem szóltatok hozzá?

J. Z.: Nem kérdeztek, de azért hozzászóltunk.






K. L. [Kozák László]: Örökösödési béke


A százalékos vagyoni megállapodást a VIKSZ-ben sem volt egyszerű székházakra váltani. A megosztásban bár latba estek a konföderációk adott területen működő szakszervezeteinek érdekei, azonban ezeket össze kellett hangolni az ingatlanok értékeivel. Az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a győri, a szekszárdi és a nyíregyházi, a Munkástanácsok a veszprémi és a debreceni, a Liga pedig a zalaegerszegi és a kecskeméti székházakhoz jutott a nagyobb értékű ingatlanok közül.

Kozák László: Szék-Házon belül


Kincs, ami nincs

Mindmáig titok, hogy mennyit ér a szakszervezeti összágazati vagyon, sőt a pontos összeget valószínűleg soha nem is fogjuk megtudni. Az Állami Számvevőszéknek elküldött elszámolások könyv szerinti értékei elavultak, és egy-egy ingatlan felértékelési költsége általában az ingatlan értékének egy százaléka, amit azonnal és készpénzben kell fizetni. A postás-, a vasas-, a bányászszakszervezetek több mint egymilliárdos vagyonának felértékeléséért nem fog tízmilliókat áldozni az illető ágazat, főleg akkor, ha ez nem áll érdekében.


révész: Műsorozás

Mit ír a két rádióújság?


Például: A Magyar Rádió rádióújságja szerint a Petőfi rádióban hétfőtől péntekig délelőtt-délután Euro-Kalauz lesz, és tippeket kapnak a hallgatók „a boldogulásra itthon és Európában” (?). A Vico lapja az eurotippek helyett Helykeresőt és Apró-cseprőt ígér. A Gordius-műhely a piros műsor szerint (ez a Magyar Rádióé) hétfőn este a muslicákról mesél majd, a kék műsor szerint (ez a Vicóé) „Az emberiség nagy kalandjáról”. A kék úgy tudja, hogy kedden délelőtt a Bartókon Szabédi László elbeszélését közvetítik, délután a Kossuthon Lőrincz L. László hangjátékát.

–eö– [Eörsi János]: Ki támad a végén?

ÁVÜ–SZDSZ-vita


Pontosabban: a döntések tartalmilag kikezdhetetlenek az ÁVÜ szerint. Ha valaki a privatizálás során követett eljárást találja törvénysértőnek (mondván például, hogy az ÁVÜ nem időben hirdetett meg egy pályázatot, vagy nem a kiírásnak megfelelő szempont szerint döntött), akkor természetesen perelheti a vagyonügynökséget. De az nem vitatható a törvény előtt, hogy miért adott el egy céget bagóért, vagy miért ítélte az egyik pályázónak, holott a másik nagyobb összeget kínált érte.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon