Az iskolaszerkezet átalakulása önmagában nem lenne rossz, hiszen mégiscsak jobb, ha valamit meg lehet csinálni, mint ha nem, még akkor is, ha butaság. A baj az, hogy ezt a folyamatot az oktatáspolitika szokásos eszközeivel nem lehet visszafordítani. Ma nincs értelme és iskolahasználói bázisa a 6 vagy 8 évfolyamos középiskolák szétbontásának vagy visszaalakításának.
Merász József, a város polgármestere
– Ez a történet úgy kezdődik, hogy a református egyház ingatlan-visszaigénylését elutasították, ám az előterjesztett ajándékozási javaslatban az előzőleg kért ingatlan szerepelt.
– Azt, hogy ez az ingatlan nem esik a törvény hatálya alá, az mindig nyilvánvaló volt, erről soha senkinek kétsége nem lehetett. Amikor az egyház ezt visszaigényelte, mi türelemmel kivártuk az állásfoglalás megszületését, de tudtuk, hogy ez az ingatlan vissza nem igényelhető.
Megkérdeztük Gaál Gyula szabad demokrata képviselőt, a költségvetési bizottság tagját, mi a véleménye Békesi Lászlóék tárgyalási javaslatáról. „Az MSZP – mondta Gaál Gyula – javaslatával egy népszerű álmot próbált megfogalmazni: milyen jó lenne, ha egyetértés lenne az országban, milyen jó lenne, ha itt mindenki egy irányban erőlködve kihúzná az ország szekerét a kátyúból. De ez gyakorlatilag járhatatlan út.”
Avégből, hogy belássuk, miért járhatatlan, Gaál Gyula a költségvetés-készítés két fázisára irányítja rá figyelmünket.
– Különben mi van? Hoztál valamit?
– Hoztam – mondta Fodor határozottan.
– Ide vele – mondta Gergely.
– Csak egy ötlet – mondta Fodor, és kinézett az ablakon.
Az udvaron két díszletmunkás egy pocsék gipszszobrot cipelt át.
– Halljuk – mondta Gergely.
– Egy szobor – mondta Fodor.
– Mi?
– Egy szobor – ismételte Fodor.
Sáska Géza: Még a közoktatási érdekegyeztető fórumon kérték az önkormányzatok és a szakszervezetek a minisztérium képviselőitől a modellszámításokat, amelyekből kiderülhetne, hogy anyagi szempontból kinek mivel járna a törvénytervezet elfogadása. A minisztérium képtelen volt ilyen számításokat produkálni mind a mai napig.
Szeret – nem szeret
Ahol szabadság van, ott vallásszabadság van. Az összefüggés szoros: a polgári szabadság és egyenlőség felé tett első bizonytalan lépés a vallás- és lelkiismereti szabadság követelése volt. Magyarországon, mindenki egyöntetű örömére, szabadság van.
A Heti Világgazdaság augusztus 28-án közölt összeállítása megmutatta, hogy a magyar bankok – a vegyes bankok kivételével – lényegében veszteségesek. Drasztikus nyomás nehezedik rájuk a nyújtott hiteleik kedvezőtlen összetétele miatt. A veszteségek és a behajthatatlan követelések fedezetére a számviteli szabályok szerint céltartalékot kellett volna képezniük.
Beszélő: Mit válaszolt Szabó Iván?
Békesi László: Azt írta, hogy elvileg egyetért velünk, de a ’94-es költségvetési törvénytervezet alapvető megváltoztatására nem lát lehetőséget, csak olyan kisebb korrekciókra, amelyek a parlamenti vita keretében, módosító javaslatokkal elintézhetők. így viszont nincs értelme a tárgyalásnak.
Beszélő: Erre, gondolom, számítani lehetett. Miért szorgalmazták mégis az előzetes pártközi tárgyalásokat?
B.
Gyúró: Nemrégen kerültem Kenderesre, és igen furcsának találtam, hogy például a katolikus templom oltárképén Horthyné van megfestve, és még mai napig is rajta van.
Schirilla: Horthy rezidenciája volt. Horthy ágyában aludtam Kenderesen.
Gyúró: Horthy faluja. Hát talán az, hogy sehol az országban nincs annyi Miklós, mint Kenderesen.
Schirilla: Ez azért, mert mit tudom én, valami eszme kell nekik, vagy nem tudom én…
Az egyik bácsi Budapesten – mostanában persze inkább Bécsben, Berlinben –, szóval az egyik bácsi a környéken, nekünk, akit lapozgathatunk, hallgathatunk, örömmel elnézhetünk; az egyik kedélyes kegyes-bölcs öregedő úr, akiben rengeteg a szeretet és megannyi a humor.
Alacsony, belpesti férfi, szövetnadrágja gyűrődik, ahogy keresztbe vetett lábakkal, bő gesztusokkal magyaráz, tud, van.
Munkásságának lépései klasszikus helyi modell: Dalos György hosszú utat járt meg az egyszerű, szép szavakkal leírt valóságig; 1964-ben publikált Szavaink születése című köt
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 46 hét
10 év 19 hét
10 év 22 hét
10 év 22 hét
10 év 24 hét
10 év 24 hét
10 év 24 hét
10 év 26 hét
10 év 27 hét
10 év 27 hét