Skip to main content

Belföld

Havas Fanny: „Vége az ifjúságomnak, beléptem a férfikorba”

Beszélgetés Mécs Imrével hatvanadik születésnapján


Beszélő: Egy egész ünnepségsorozat jegyében telt a 60. születésnapja. Az első estén ’56-os barátai körében ünnepelt, itt a lakásán. Tudom, hogy az 50. születésnapját is így ünnepelte, holott akkor az veszélyes mulatság volt, mert akár összeesküvéssel is vádolhatták magukat.

Zolnay János: „Nem vagyunk felkészülve az ilyen katasztrófákra”

Interjú Tarlós István III. kerületi polgármesterrel


Beszélő: Egy hét elteltével sem világos, hogyan történhetett a robbanás?

– Bizonyos, hogy a Jós utca 8-as számú házban nem gázrobbanás történt, mivel az érintett lakásban a gáztűzhelyre omlott rá a fal. Egy valószínűleg deviáns férfi lakott ebben a lakásban, aki vegyszerekkel kísérletezett. Információink szerint mosógéppel mosta ki a zsákokat, amelyekben a vegyszereket hazavitte. A vegyszereket eközben valamilyen más módon tárolta a lakásban. Először a zsákoktól berobbant a fürdőszoba, és valószínűleg ez a detonáció gerjesztette a második, nagyobb robbanást.


Vit László: A senki zöldjén…

A zöldek politikája


Mintha nem is az ökológiai szükséghelyzet hozná létre a választási harcba bekapcsolódó csoportocskákat, hanem inkább az a lehetőség, hogy pártként közpénzekből részesüljenek a különben nehéz anyagi helyzetben lévő környezetvédelmi mozgalmak.

Haraszti Miklós: Dalos György köszöntése


Dalos Györgynek kávéházba és zsinagógába jártak a gyökerei, kabaréba járt a gerince, könyvtár a feje, azért él különböző országokban, mert a különböző országokban más és más a betű, csupa betű az egész ember, a betevő betű áráért rója a betűket, belehalni a betűbe, ez a romantikája. De mivel becsületes ember, nem tűrheti, hogy olvasói unatkozzanak.

Én csak tudom, mert tőle tanultam írni. Szemtelenség, hogy nem ő az írásművészet tanára a pesti egyetemen. Tanúsíthatom, a világon a leggyorsabb módszert alkalmazta: mindent megírt helyettem.


Kovács Katalin: Teljesítményfinanszírozás az egészségügyben


1993. július 1-jétől életbe lépett, legalábbis részlegesen a kórházak és szakrendelők teljesítményfinanszírozása. Vagyis a működési, illetve a bérköltségek 30 százalékát „teljesítményalapon” kapják az egyes intézmények. A teljesítményt mérő pontok (mert természetesen nem forintokról van szó) összesítése hosszadalmas feladat, így az új rendszer első eredményeit legkorábban szeptemberben ismerhetjük meg. Kétséges, hogy az új finanszírozási rend valóban az egészségügyi dolgozók és a lakosság által egyaránt vágyott jobb színvonalú ellátáshoz járul-e hozzá.

Vajda Éva: Kiművelt emberfők

A PhD-program viszontagságai


Amikor ez az ominózus mondat elhangzott, már kész volt a szóban forgó egyetem PhD-programja, sőt az egyetem hivatalos lapja – több más tervezett kurzus társaságában – már részletesen ismertette is. Ebből világosan kiderült, hogy a szakma legjobbjait kérték fel az oktatásra, akik ezt el is vállalták. Ám hogy ki és milyen alapon döntött ezekről a programokról, hogyan oldják meg a finanszírozását, egyáltalán elindulhat-e az oktatás a következő tanévben; ezek mind-mind nyitott kérdések voltak áprilisban.

Zádori Zsolt: „Sarkantyú az állam véknyában”

A hadigondozás törvényi szabályozatlanságáról


Hatvan éve hatályban

Az első világháborúban megrokkantak és az elpusztultak családtagjainak gondozása a Horthy-éra számára politikai szempontból többszörösen is fontos volt. Az egyik, közvetlen politikai ok: a megcsonkított ország megcsonkított hősei, a nemzet hű fiainak sorsa iránt nem lehetett közömbös a revízió lázában égő hatalom (ráadásul Horthy-katonaként személyesen is érintett volt az ügyben).


Angster László: „Két gyerekemet már eldugtam…”

Kilakoltatási tervek a IX. kerületben


A péntekre tervezett kilakoltatást nem közölték előzetesen az érintettekkel. A IX. kerületi családsegítő központ is csak az egyik ügyféltől tudta meg aznap reggel, hogy mi készül. (A családgondozó úgy tudja, összesen öt érintett család lakik a Viola utcában.) Az intézkedésért felelős dr. Kígyósi László jegyző szerint azonban semmi különös nincs abban, hogy keményen fellépnek a lakásfoglalókkal szemben.

(z. j.) [Zolnay János]: Sulitej

A Soros-alapítvány és a gyermekétkeztetés


Beszélő: A Soros-alapítvány nem karitatív céllal jött létre. Mi az oka annak, hogy immár másodízben támogatják az iskolai gyermekétkeztetést?


– A Soros-alapítvány tíz éve működik Magyarországon, és a fő profilját tekintve valóban nem karitatív szervezet. Ennek ellenére voltak szociális, egészségügyi jellegű programjaink, vagy például támogattunk egy-egy elszegényedett iskolát vagy aprófalvas körzetet.

Révész Sándor: Hogy mi ebben az üzlet…

Interjú Szabó Zoltánnal, az MSZP Országos Választmányának elnökhelyettesével


Beszélő: Voltaképpen minek készült, mi a státusa ennek a Horn Gyula által aláírt, fizetett hirdetésként és szóróanyagként terjesztett dokumentumnak, amely kivívta az MSZP prominens programalkotóinak, Békesi Lászlónak és Csehák Juditnak a haragját?

Szabó Zoltán: Ennek a dokumentumnak az a műfaji problémája, hogy több dolgot egymásra csúsztat. Először is, egy pártnak vannak alapértékei, van valamilyen jövőképe. Ez az anyag megfogalmaz néhány ilyen alapértéket, ad egy vázlatos képet, mondjuk arról, hogy a szocialisták mit értenek jóléti társadalom alatt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon