Kis ország, kis sajtó… honnan is vennék a lapok a híreket, véleményeket, színeseket, ha nem a nagy országok nagy lapjaiból. Hiszen a nagy lapok is ollóznak-lopkodnak egymástól: mindent maga egyetlen lap sem tudhat.
Nehéz örökség
A vegyes vállalatnál jelentkező konfliktus egyidős a céggel. A Malév-menedzsment 1990-től folytatott „titkos” tárgyalásokat a Lockheeddel, de a tárgyalásokról csak egy év késéssel és csak részben kerültek nyilvánosságra adatok. A tárgyalók a Malévnál működő szakszervezetek kérése ellenére üzleti és vállalati titokként kezelték a szerződés tervezetét.
Eger, 1993. augusztus 4. (szerda)
A Városháza díszes tanácskozótermében a Mátra–Nyugatbükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egri erdészetéhez tartozó erdeit árverezik. A érdeklődés gyér, a teremben húsz-harminc érdeklődő foglal helyet. Zajlik az árverés. A procedúra kellemetlen közléssel kezdődött: a több mint 55 hektáros szarvaskői terület nem kerül kalapács alá, mert a Természetvédelmi Hivatal szerint az a Bükki Nemzeti Park része.
Magyar részről a kongresszusnak tíz védnöke volt, köztük a két szaktárca, a belügy és az igazságügy minisztere, továbbá a művelődési miniszter, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és az Akadémia elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, az ELTE rektora és az állam- és jogtudományi kar dékánja. A résztvevők a nemzetközi szokásoknak megfelelően részvételi díjat fizettek, a szervezők csak a főreferátumok előadóit látták vendégül, így a kongresszus pénzügyi mérlege előreláthatólag nullszaldós lesz.
A föld és a mélye
A Szénsavtermelő Vállalat egyike volt a nyereségesen működő cégeknek. A világ több mint húsz országába exportálta termékét. Tehette, hiszen Répcelakon a szén-dioxid – amely tiszta formában Európában is nagyon ritka – 99,8 százalékos tisztaságú. A 8,4 milliárd köbméterből eddig 1,3 milliárdot bányásztak ki. A föld alatt 30 milliárd forintnyi ásványi vagyon rejlik. Ez a kincs természetesen nem volt eladó, csak a fölötte húzódó üzem, és kiegészítői, a pesti üzletek. A vagyonértékelés azonban meglepően alábecsülte az ingatlanokat.
Sértett szellemek voltak most az elsőhegedűsök, többek közt e tekintetben is elütöttek az egykor hol történelmi materialista, hol harmadik utas, hol protestáns fundamentalista, hol fajvédő szellemben szónokié ős-szárszóiaktól. Úgy is mondhatnánk: a „nemzethalál” szélsőjobbos víziója, amelynek elhessegetésére a „nemzetmegmaradás” szárszói jelszava irányul, voltaképp a hangadók igencsak fenyegető elföldelését lényegíti át.
Az áldozatok
Pozsgay például fölidézte a ’89-es népszavazás fájó sérelmét, mondván: kirekesztették a népet a köztársaságielnök-választásból.
Bí Pí
A cserkészet története Angliába, 1908-ba nyúlik vissza, ahol és amikor Lord Robert Baden-Powell of Gilwell (röviden Bí Pí, eredetileg pedig R. Stephenson Psmyth) tábornok, népszerű ifjúsági író létrehívta szervezetét.
Konjunktúrája van mostanában Magyarországon a magyar lapoknak.
Aki bemegy a Közgázra, az láthatja, hogy a közgázos diákok manapság korán elkötelezik magukat a munka mellett. Az egyetem aulájában a büfé körül ugyanis nemcsak a vizsgaidőszakban ülnek elegáns, öltönyös fiúk és csinosan öltözött lányok. A pénzügyi szférában sokan dolgoznak már az egyetem mellett azért, hogy minél előbb gyakorlatot szerezzenek, no meg pénzt. Az elhelyezkedés feltétele a nyelvtudás, elsősorban az angol, de a német vagy a francia sem hátrány, és szinte elengedhetetlen a számvitel ismerete.
Oroszország 800 millió dollár értékű államadóssága fejében 28 darab MIG–29-es típusú korszerű harci repülőgépet, más harceszközöket és pótalkatrészeket szállít Magyarországnak. A kormányközi megállapodást számos ellenzéki politikus és több katonai szakértő bírálta. Mások, így például Nagy András, a parlament honvédelmi bizottságának SZDSZ-es tagja és dr.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét