Skip to main content

Belföld

kf–lt–nwa [Kőszeg Ferenc–Solt Ottilia–Nagy W. András]: Nép, nemzet, aprópénz

Beszélgetés Balás István kormánypárti képviselővel


Beszélő: Az előzmények után mindenki arra számított, téged is kizárnak az MDF-ből. Mitől fordult meg a kocka?

Balás István: Az etikai bizottság két és fél órán keresztül hallgatott meg tudatosan átgondolt, megtervezett módon. Először itt találkoztam azokkal a kérdésekkel, amikre végül választ lehetett adnom. Így konkrétan felmerült, hogy támadom-e én nyíltan az ország miniszterelnökét, X miniszterét vagy Y miniszterét?


Turcsányi Sándor: Rosálás

Budapesti szoborpark


Meglátja, visszasírnak maguk még engem! – mondta Virág elvtárs a villamos lépcsőjén szorongva Pelikán elvtársnak. Mire az: Hát, én arra nem mernék megesküdni.

Pelikán megint tévedett. Nyugodtan letehette volna a nagyesküt: a próféta szólt belőled, Virág elvtárs. Jó szakemberekre mindig szükség lesz. Néha előbb is, mint gondolnánk.

A Budapesti Búcsú szoborparkavató ünnepélyét Bacsó Péter rendezte. Véget értek a nehéz évek, a belső emigráció keserű kora, amikor a nagy magyar ellenálló csak évente egy, maximum két filmet készíthetett. Szezonja van neki.




Eörsi János: A pénz is pénzbe kerül

Költségvetés ’94


A számokkal hadilábon áll a ’94-es költségvetés dilettáns böngészője. Egy 3126 oldalas anyag láttán elvárná az ember, hogy bebizonyítsák benne, miért éppen akkora számokat írtak bele, miért nem többet vagy kevesebbet. A megokolás igen egyenetlen, távolról sem mindenütt vehető ki például, hogy milyen elv alapján hivatkoznak az idei („bázis”-)előirányzatra, s ahol nem hivatkoznak, ott miért nem teszik.

Bori Erzsébet: Búcsú-pillantás

Budapesti szoborpark


Félbe-szeribe hagyott nagyszabású építkezés – a gazda elhalálozott, az építőmunkások higgadtan levonultak, aki tudott, elszegődött máshová. (Nem mindenkinek sikerült: az új ház kevesebb munkáskezet igényel.) Az építtetők – fő- és alvállalkozók, művezetők és személyzetisek – szétszéledtek, ki illegalitásba ment, ki új munkakönyvvel próbál szerencsét.

A Budapesti Búcsú utolsó napján megnyílt a tétényi szoborpark – határidőre, de félig készen, mint egy szocialista nagyberuházás. Az illusztris lakók már beköltöztek, de sok még a hiányzó: egy ismeretlen ávós, a munka névtelen hősei.


Kőszeg Ferenc: Tartózkodó kérelem


Beszélő: A Szlovákia ET-felvételével kapcsolatos magyar álláspontról időben történt-e a külügyi bizottságban az egyeztetés? Megfelelő tájékoztatást kapott-e a bizottság, s volt-e ideje a mérlegelésre?

Szent-Iványi István: Sajnos minderre nem került sor. Bár közel fél év állt rendelkezésre, hogy felkészüljünk Szlovákia felvételét illetően, a külügyi bizottság csak egy héttel a döntést megelőzően, amolyan tűzoltó jelleggel ült össze.


Magyar Elemér: Hitler él


Június elején, néhány nappal ezelőtt, amikor a holocaust áldozataira emlékezett a világ, Egerben a zsidótemetőben közel negyven síremléket gyaláztak meg ismeretlen tettesek. Fehér festékkel horogkereszteket és ilyesféle feliratokat mázoltak a sírkövekre: „Dolfi”, „Adolf”, „Hitler él.”

Június 16-án este pedig a város centrumában, a Dobó téren egy csapat szkinhed gyülekezett, egyik kedvelt helyük ez. Előbb kínai turistákba akartak belekötni, aztán mégis a hazafelé tartó 33 éves O. Dezsőt szemelték ki.


Révész Sándor: Búvópárt a jobbszélen

A KDNP-ről


A hét végén a kereszténydemokraták Miskolcon megtartották harmadik országos találkozójukat és rendkívüli nagyválasztmányi ülésüket.

A pártelnök bejelentette, hogy a kereszténydemokraták határozottan és egységesen kiállnak a koalíció mellett, megszavazzák a pótköltségvetést, és – a gyógyszerárakat sújtó 10 százalékos áfa kivételével – egyet is értenek azzal. A KDNP – a párt vezetői szerint – egységes, fiatalodó, dinamikus párt, mely három év alatt megtízszerezte taglétszámát, és akár meg is nyerheti a jövő évi választásokat.


Mezei György: Sok bőséges kukát kívánok!

Hajléktalanok a napilapokban


Megpróbáltuk áttekinteni, hogy a hét országos reggeli napilap – a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszava, a Pesti Hírlap, az Új Magyarország és a Kurír január 1-jétől április 30-ig terjedő összesen 717 száma mit ír a hajléktalanokról. (Ez alatt a 120 nap alatt a Kurír kivételével a reggeli napilapoknak 100-100 száma jelent meg, a vasárnap is megjelenő Kurírnak pedig 117.)

A reggeli országos napilapok az országban elkövetett bűncselekmények nem egészen 1%-áról tudósítanak.


R. S. [Révész Sándor]: Kacsavízió


Amikor március végén nyilvánosságra került négy volt rendőrtiszt közjegyző előtt tett vallomása arról, hogy a Belügyminisztérium aktívan részt vett a köztársasági elnök elleni október 23-i provokáció előkészítésében, az ellenzéki vezetők azt mondták: a vádak súlyosak, ki kell őket vizsgálni, addig nem ítélkezhetünk.

Révész Sándor: A dúvad és a pecsovics

avagy miért nem utáljuk Csurka Istvánt


Most hiénára fogunk lövöldözni, mégpedig gátlástalanul, mert nekünk szabad. Csak a dögevőknek kell gátlásosaknak lenniök, de nekünk, sajtóharamiáknak mindent szabad: „Ahogyan a parlamenti vagányok csak azt nézik, mibe kössenek bele, hisz eszük és tudatuk kizárólag a gáncsvetésre fogékony, ugyanúgy a sajtóharamiák is gátlástalanul lövöldöznek… Szabad nekik ezt a megcsúfolt nyelvet terjeszteni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon