Skip to main content

Belföld

Révész Sándor, Zádori Zsolt: „Itt néhány ember pánikba esett”


Beszélő: Az alapszabály módosítása, amit végül is megszavaztak, a te tervezetedhez képest miben módosította a ti elképzeléseteket a párt jövőjét illetően?

– Lényeges pontokon nem, az eredeti előterjesztéshez képest kb. 40 szakaszhoz nyújtottak be olyan módosító indítványt, vagy nyújtottam be én magam is felmerült javaslatok és kritikák alapján kompromisszumos javaslatként módosító indítványokat, amelyeket aztán a kongresszus többnyire a javaslatom vagy támogatásom alapján elfogadott.


Révész Sándor, Zádori Zsolt: „Alapértékünk a hiteles politizálás”


Beszélő: Szombaton, a programnyilatkozat vitájában hosszan beszéltél – Bibót idézve – a politika, a politikusok etikájáról. Miért így építetted fel a beszédedet, van-e ennek politikai oka?

– Én a beszédemben három dolgot hangsúlyoztam azzal kapcsolatban, hogy mit várok a Fidesztől, hogy egy olyan pártnak, amely tiszta lappal indult, milyen szerepet kellene betöltenie a magyar politikában.

Először a Fidesz nyitottságáról beszéltem.




Révész Sándor, Zádori Zsolt: „Ódzkodom a karizmatikus politikusoktól”


Beszélő: Azok után, hogy rajtad és Molnár Péteren kívül a Fidesz-frakciónak majd’ minden tagja megszavazta az egyházak támogatásával kapcsolatban azt a módosítást, amit te alkotmányellenesnek neveztél; azok után, hogy mint újságíró végigélem egyfajta emberi jogi érzékenység elszigetelődését, az a félelmem támad, hogy a liberális oldalon is elszigetelődnek az emberjogi problémákat igazán következetesen végigkövető és azokat a közvetlen politikai eredményességnél fontosabb értéknek tekintő csoportok. Így látod ezt?

Révész Sándor: Küzdő korunknak új nemzedéke…

Listen to your Párt!
A Fidesz V. kongresszusa


Mérei Ferenc mondta valamikor, hogy a boldogság titka az, hogy nem kell mindig győztesnek lenni. A boldogság és a győzelem útja nem szokott egybeesni. A belső megnyugvás felé vezető értékkövetés és a politikai hatékonyság szempontjait szerencsés körülmények között egyensúlyban lehet tartani, de csakis vívódva, kételyek és aggályok között, másképp nem.

Ezekbe a vívódásokba nőtt most bele a Fidesz, s egyszerre kell megtartania külső magabiztosságát és belső kétségeit ahhoz, hogy ne váljon szokott pimasszá.


Török Monika: Déja vu

Egyenlő pályák – egyenlő esélyek


Az élet persze nem állt meg. A Mészáros Lőrinc Általános Iskola lassacskán igen színvonalas, megyeszerte híres és elismert intézménnyé vált. Az épületet bővítették, korszerűsítették, új és új felszereléssel látták el, ahogy azt kell. 1200 tanulójával, 75 pedagógusával, a német és testnevelés tagozatával a legnagyobb városi általános iskolává vált.

Hogy miért a múlt idő? 1992. november 29-én a ceglédi Római Katolikus Egyházközség hivatalosan visszaigényelte az épületet, hogy ott keresztény szellemű iskolát működtessen tovább.


Kondor Lajos: A körkörös védelemtől a körkörös zsákutcáig


A rendszerváltás eufórikus hangulatában a közélet számos új szereplője nyilatkozott a „körkörös védelem”-ről. Ez az illúzió napjainkra szertefoszlott, mint a hajnali köd. Helyette megmaradtak a honvédelem egyre sokasodó, megoldatlan problémái.

Három év elteltével sincs még hosszú távra szóló honvédelmi koncepció. A hatpárti kompromisszummal elfogadott Honvédelmi Alapelvek (konszenzusra a dokumentum alkalmatlan) csupán politikai nyilatkozatnak tekinthetők. Nincs még új honvédelmi törvény, nincs törvény a katonák jogállásáról.


Mezei György: Nem elöregedés, elszegényedés

A fővárosi nyugdíjasok helyzetéről


A főváros több mint kétmillió lakosából 1991-ben több mint félmillióan (531 ezren) voltak nyugdíjasok. Nyugdíjas korúak azonban kevesebb, mint félmillióan voltak (499 584). Míg 1987 és 1993 között a fővárosi nyugdíjasok száma több mint 22 százalékkal nőtt, addig a nyugdíjas korú lakosság száma a város összlakosságához hasonlóan (’87 és ’91 között) kismértékben ugyan, de csökkent. Úgy gondoljuk, hogy a város utóbbi éveinek története nem elsősorban az elöregedésről szól, hanem sokkal inkább az elszegényedésről.

V. L. [Vit László]: Blokád?


Élő lánc


Az óbudai Folyamőr utcai lakótelep lakóinak életét két ipari létesítmény keseríti meg: az egyik voltaképpen csak vámszabadterület, a másik palackozó üzem. Közös jellemzőjük, hogy mindkettőt sűrűn keresik fel a be- és kiszállító kamionok, zajukkal és bűzükkel gyötörve az egyébként csendes környék lakóinak életét. A lakossági tiltakozás megszervezésében két környezetvédő csoport vállalt részt: a Városi Biciklizés Barátai Egyesület és a Levegő Munkacsoport. A környezetvédők úgy határoztak, hogy élőláncot alkotva 24 órára elzárják a lakótelepet a kamionok elől.

R. S. [Révész Sándor]: Disztingvált hírszabás III.


1991. szeptember 15-én Kupa Mihály az MDF támogatásával megnyerte az időközi képviselő-választást Tokaj-Hegyalján.

1993. április 4-én Nagy Tamás az Agrárszövetség színeiben megnyerte az időközi képviselő-választást a Kiskunságban.

Az Új Magyarország a választások másnapján a kővetkezőképpen adott hírt a választási eredményekről:

Kupa Mihály győzelméről: a címlapon, Kupa Mihály fényképével, „Van képviselője Tokaj-Hegyaljának” címmel.






Dunay Pál: Nem írok, ne válaszolj!

Avagy: Kellenek-e külpolitikai viták?


Néhány alapkérdés megítélésében valóban teljes az egyetértés. A vitás pontok kapcsán egyetlen jelentős politikai csoport sem kívánja a választási kampány küszöbén kenyértörésre vinni a dolgot: úgy gondolják, hogy a külügyek alig befolyásolják a szavazók magatartását. Az Országgyűlés a választási ciklus végének közeledtével egyre inkább a választások függvényévé tesz minden politikai vitát. Ahol valamelyik politikai erő úgy véli, hasznot húzhat egy kérdés napirenden tartásából, ott élénk eszmecsere várható, ahol nem, ott a téma lassan teljes érdektelenségbe fullad.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon