Skip to main content

Belföld

–ster– [Angster László]: A törvénytélen sport


„Pedig a sport sokkal fontosabb, mint azt a pártok, beleértve az SZDSZ-t is, gondolják” – mondta Nádori László (SZDSZ), a parlament sportbizottságának elnöke. „Azon túl, hogy edzett, egészséges ifjúság nélkül nem működhet jól egy ország, a sport jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban is óriási. A nagyhatalmak a hidegháború fagypontján is fenntartották a sportkapcsolatokat.

Iványi Gábor: Százan vagy százévesen?

Mitől egyház az egyház?


Miről is van szó? Lukács Tamás, Kováts László és Salamon László kormánykoalícióhoz tartozó képviselők és Czoma László független képviselő a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosítására tettek javaslatot. Ennek lényege, hogy az egyházak nyilvántartásba vétele ezentúl csak a Fővárosi Bíróság közreműködésével lenne lehetséges; egyháznak olyan sokadalom minősülne, mely legalább tízezer természetes személyt ölel magába, vagy legalább száz éve működik Magyarországon. Ez esetben nincs létszámkorlátozás.

[Fencsik Flóra]: Szociáldemokrata újjászületés


Nem túlságosan nehéz a dolgunk, mert a tanácskozás mintegy ötven résztvevője között ott volt a Beszélő néhány többé-kevésbé állandó szerzője és barátja is, mint például Dalos György, Bródy András, Heiszler Vilmos, Forgács Pál, Őry Csaba, ifj. Donáth Ferenc, továbbá többen az SZDSZ szociálliberális platformjából. Ott volt természetesen Király Zoltán, szerkesztőink képviselőtársa is, aki az egyik szociáldemokrata párt (a demokratikus) elnöke. A megjelentek három kérdéskört vitattak meg. Az első: „A társadalom és intézményeinek válsága.”  Az előadók G.

révész: Hosszú hasalás után…


Katona Tamás államtitkár úr év elején meghirdetett zsoldos-toborzójának eddig nem volt átütő sikere a professzionális sajtótermelők körében. Most azonban sikerült áttoborozni az MDF egykori zászlóshajójából, a süllyedőfélben lévő Magyar Fórumból a szerkesztőség kétharmadát. Annak a szerkesztőségnek a kétharmadát, amely már tavaly októberben testületileg felvilágosult: „…világosan látjuk, hogy a bajok gyökere az, hogy az MDF egyik szárnya sorozatosan elárulja a másik szárnyat; feljelenti, címkézi, és alkukat köt olyanokkal, akikkel, lám, nem lehetséges a tisztességes megegyezés.

Mécs Imre: Egy hét egyeztetés

Honvédelmi Alapelvek


A Honvédelmi Minisztérium több mint egy évvel ezelőtt határozati javaslatot terjesztett be a honvédelem alapelveiről és főbb feladatairól. Maga a határozati javaslat nem hordozott sok információt, ellenben melléklete igen sok vitára adott okot.

Egyáltalán tisztázatlan volt az írás műfaja: nem lehetett tudni, hogy rosszul sikerült esszéről, negyedéves jelentésről, katonapolitikai elemzésről, doktrinális elemekről, kívánságlistáról, avagy szolgálati szabályzati szövegről van-e szó.


Révész Sándor: A hajlékony Fidesz és a véres orr (II.)

Egy érzékeny kapcsolat fordulópontjai


1991 elején a koalíciós kormány helyzete meglehetősen ingatagnak tűnt. Kibékíthetetlennek látszottak az ellentétek a kisgazdák és az MDF között a kárpótlás ügyében. Nemcsak Torgyán József és Oláh Sándor, de Nagy Ferenc József, az akkor még egységes párt miniszteri tisztséget viselő elnöke is kijelentette, hogy ha az MDF ragaszkodik a kárpótlásban a „degresszióhoz”, akkor „konstruktív ellenzékbe” vonulnak.

solt: Agyas Bubu a centrumban


A miniszterelnök alighanem a sajtótörténetben is ritkaságértékű maratoni nyilatkozattal ajándékozta meg (ismét) a Pesti Hírlapot. Az interjúer – nem kevésbé szokatlanul – Balaskó Jenő, a vagabund poéta. A sok évig némaságra kárhoztatott költő nem fukarkodik lírai énjének prezentálásával, ezért a szorgalmas újságolvasó rég tudja, hogy Antall József kormányának támogatására esküdött fel 1990. április 8-án, mondván, egy hazaszerető értelmiséginek kutya kötelessége az első szabadon választott kormányt pártolni.

Révész Sándor: A hajlékony Fidesz és a véres orr (I.)

Egy érzékeny kapcsolat fordulópontjai


A Fidesz és az SZDSZ között az első apró konfliktus akkor keletkezett, amikor az SZDSZ még nem is létezett. Az SZDSZ alapító atyái 1988 szeptemberében jelentették be a Szabad Kezdeményezések Hálózatának tanácsülésén, hogy egy szorosabban szervezett politikai szövetséget kívánnak létrehozni, s az alapító ülésre invitáló dokumentumcsomagban ezt a szervezetet Demokraták Szövetségének nevezték.

révész: Pereskereskedés


Amikor január vége felé Nahlik Gábor a vádlottak mindenféle bizonyítási javaslatának visszautasításával néhány óra alatt lefolytatta a tárgyalást Bányai Gábor és Nagy László fegyelmi ügyében, amelyben ő volt a feljelentő, a felolvasott ítéletben összekeveredtek a nevek.

kőszeg, révész: A kellemetlen parlament

Egyháztámogatás


Bizottság kontra minisztérium


A költségvetési törvény értelmében az egyházak összesen 2854,5 millió forint támogatást kapnak, hatféle jogcímen. A legnagyobb összegek – 980, illetve 870 millió forint – az egyházak alapműködésének támogatására, illetve az egyházi alapintézmények felújítására, beruházásra szolgálnak. Ezen az alapon igényelt támogatást 35 kis létszámú egyház, felekezet, gyülekezet is. A többi jogcím – közszolgálati tevékenység, közgyűjtemények fenntartása, oktatási tevékenység – a kis létszámú egyházakat részint nem érinti, részint nem tehető kérdésessé.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon