Skip to main content

Belföld

–lt– [Solt Ottilia]: A Miranda-elv Gyulán

Kétegyháza: vissza a nyomozóknak


Mint 1992-es utolsó számunkban emlékeztettünk rá, a szeptemberi kétegyházai ügyben, amikoris a cigány Csurár-rokonság és „fehér” szomszédaik közös verekedése tört ki, majd egy népesebb „fehér” csoport megtorló akciót folytatott Csurárék ellen, s három család lakóházát is felgyújtották, a Békés megyei rendőrkapitányság a nyomozást november 15-én lezárta, s vádemelési javaslattal átadta a gyulai ügyészségnek. A vádirat 1992. november 26-án készült el. I. rendű vádlott Csurár Péter, II. rendű ifj. Csurár Péter, III. rendű Csurár Gábor, IV. rendű Csurár Péterné.

Radványi Ákos: Elnök vagy nem elnök…


A köztársasági elnök igazsága

A köztársasági elnök álláspontja szerint – eltérő rendelkezés (ejtsd: médiatörvény) hiányában – a médiaelnöki tisztség az államfői kinevezéssel jön létre, és az államfői felmentéssel szűnik meg.[1] Ha más módját is megengedhetnénk e tisztség megszűnésének, akkor ad absurdum létrejöhetne egy olyan helyzet, hogy a köztársasági elnök folyamatosan csak kinevezget, s az általa kinevezett elnököket azután sorra kivágják valamilyen módon, pl.


Gyerekek örökbe


A Time International 1991. november 4-i száma szerint az elmúlt húsz évben az Egyesült Államokban körülbelül 140 ezer, Svédországban 32 ezer, Hollandiában 18 ezer, (Nyugat-) Németországban 15 ezer, Dániában 11 ezer külföldön született gyereket fogadtak örökbe. A gyerekek legnagyobb számban Dél-Koreából érkeztek, de időközben a kormányzat az ország nemzetközi hírnevére való tekintettel drasztikusan csökkentette az örökbeadást.

Zádori Zsolt: Mit kíván a Magyar Út?

(10–1–2–3–4–6–7–8–9–11–12–5)


A láthatatlan ember

A rendezvény még kinn a szabadban kezdődött. Egy meg nem nevezett kormányhivatalnok helyett Csurka István lépett a mikrofonhoz, aki előbb sajnálkozott, majd buzdított. Később híre ment, hogy a láthatatlan bürokrata, Fekete György a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt. Talán e jeles státusférfiú távolmaradása volt az oka, hogy a kormányhoz oly közel álló Új Magyarország hétfői száma nem tudósított az ünnepségről.


–ngster [Angster László]: Ront vagy javít?

Adatok a gyerekexportról


Pápai üzenet

A katolikus egyházfő nemrég arra hívta fel a boszniai nők – és a világ – figyelmét, hogy az abortusz még akkor sem megengedhető, ha a terhesség háborús időben elkövetett nemi erőszak következménye. Ha az anya semmiképpen sem akarja megtartani a gyermekét, szülje meg, és adja örökbe valakinek.

Hogy hallottak-e a többségében muzulmán nők a pápa felhívásáról, és ha igen, megfogadják-e intelmeit, kihordják-e annak a katonának a gyerekét, aki nemrég esetleg a férjüket, apjukat vagy éppen gyereküket ölte meg – nem lehet tudni.




Konrád György: A megértés stratégiája


Még nincs két éve, hogy Magyarországon nem állomásoznak idegen csapatok, és visszanyertük nemzeti szuverenitásunkat. Nincs fölöttünk gyámhatalom, nem vagyunk csatlósa senkinek. Most az a kérdés, hogy alkotó kísérlettel bekapcsolódunk-e az európai demokraták társaságába.

A béke és a háború kérdésében azóta nem idegen parancsnokság dönt, hanem a magyar nemzet választott vezetői.



A Szabadságharcosokért Alapítvány kuratóriumának tagjai: Boross Péter belügyminiszter (elnök), Fürcht Klára belügyminisztériumi tanácsos (titkár, nem tag), Für Lajos hovédelmi miniszter, Balsai István igazságügy-miniszter, Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter, Surján László népjóléti miniszter, Szabó Iván pénzügyminiszter, Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke, Zimányi Tibor, a TIB elnöke, Pongrátz Gergely, az 1956-os Magyarok Világszövetsége elnöke; Roik János, az ’56-os Szövetség elnöke, Márton Andás, az ’56-os Forradalmi-Nemzeti Szövetség elnöke, Menczer Gusztáv, a SZORAKÉSZ – Szovjet

Neményi László: „A nemzet autentikus élmény”

Neményi László
Beszélgetés Schöpflin Györggyel


Beszélő: Azt mondtad, hogy a nacionalizmusnak három alapeleme van. A nacionalista először is meg van győződve arról, hogy mindenkinek tartoznia kell egy nemzethez, de csak egy nemzethez. Másodszor úgy véli, hogy a világ nemzetekből, és csak nemzetekből áll. Harmadszor pedig úgy gondolja, hogy a nemzeti lét egy többé-kevésbé jól definiált területhez kötődik. Ebben az értelemben a letűnt kommunista rendszerek akár nacionalistáknak is nevezhetők. Azt sugallták alattvalóiknak – néhol beléjük sulykolták –, hogy tökéletes nemzetállamokban élnek.

Bartus László: A meghurcoltak hálája

Veteránlakások Mátyásföldön


„Ennek az épületnek én leszek a vezetője, mondhatni úgy is, hogy a parancsnoka” – mondja. Ezt a többi ’56-os szervezet – amelyek közül egyik sem csatlakozott Pongrátz Gergely világszövetségéhez – kifogásolja, mivel legtöbben a világszövetséget tagság nélküli fantomszervezetnek tartják. Pongrátz szerint a világszövetségnek negyedmillió tagja van, és csak irigységből, féltékenységből rágalmazzák őt. „Ha az ’56-os szervezetek nem akarnak csatlakozni, az az ő bajuk. Ők úgyis csak előléptetgetik egymást, kapják a nagy magas plecsniket, de nem törődnek a bajtársakkal.

Magyar Elemér: Filantróp gondolatok az új típusú rendőrségről


A rendőrségi törvény javaslata szerint az emberi jogok tiszteletben tartására és védelmezésére, illetőleg az emberi méltóság megóvására vonatkozó kötelezettségek deklarálása a rendőrség és az állampolgár új típusú viszonyát fejezi ki: a korábbi politikai, hatalmi típusú működésről a rendőri tevékenység közszolgálati jellegére helyezi a hangsúlyt.

Erről jutott eszembe a régi történet: Heves megye egyik városkájában esett meg állítólag, hogy a nyomozó felpofozta a szakértőt, mert az neki nem tetsző szakvéleményt szolgáltatott.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon