A Magyar Út Alapítvány és az általa támogatott körök mozgalomként működnek a teljes rendszerváltozás és a magyar érdekek érvényesítésének szolgálatában. A Magyar Út mozgalom figyel és cselekszik. Szeretettel hív minden magyarságát vállaló egyént és családot a köreibe. Elég volt a várakozásból és a folytonos feltételes módból. Függetlenségünk nem alku tárgya, hanem velünk született emberi jog.
Isten csodája
A Magyar Út a nemzeti szellemű keresztény középosztály létrehozását tartja céljának, amely hitelesen birtokolja a politikai hatalmat, már puszta létében hordozza az állandóságot és megbízhatóságot. Így nem volt meglepő, hogy ökumenikus istentisztelet nyitotta a politikai rendezvényt, ahol a plébános úrtól megtudhatták a résztvevők, hogy a magyarokat az teszi európaivá, hogy van istenük. A „Cum Deo pro Patria et Libertate” hármas üzenetét boncolgatva finom határvonalat húzott az „igazi szabadság” és a szabadosság, az anarchia közé.
Sok vád éri az utóbbi időkben a gyakorlatias politikát hirdető pártot (pártokat?), hogy állítólagos ideológiai semlegességük deklarálásával kitérnek olyan állásfoglalások elől, amelyek fontosak ahhoz, hogy ne kerüljenek veszélybe a demokratikus intézmények, és fennmaradjon az állam demokratikus működése.
A Köztársaság Párt valóban nem kötelezi el magát egyetlen kizárólagos ideológia mellett sem.
Töttössy Istvánnétól, a Művelődésügyi Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztályának vezetőjétől kapott információk szerint a kormány a múlt évben közel 40 millió Ft-tal, idén 80 millió Ft-tal támogatja az alapítványt. Ez az összeg szerinte elegendő arra, hogy berendezzék az iskolát, és szerény körülmények között az idén meginduljon az oktatás. Az iskolák üzemeltetésére a mindenki után járó „fejpénzen" felül a nemzetiségi iskolák további támogatást is kapnak.
Állatorvosi ló
A radai (nagyradai) rosseb (rossz seb) országos hírre tett szert, talán így is lesz a radai tsz-szel is. A kötelező átalakulás igazi állatorvosi lóvá tette a téeszt. Egyrészt az életképtelen tsz-rendszer, másrészt a szabályozatlan mezőgazdasági átalakulás összes kórja, baja kiütközött itt, egyedi sajátosságokkal megtoldva.
Három éve új tsz-vezetés, Herodek Miklós tsz-elnök és Szita Béla főagronómus vette kezébe az irányítást.
A sajtóvarjak összesen hét miniszter nevét vették a csőrükre. A hétből öt (Andrásfalvy, Gergátz, Horváth Balázs, Siklós Csaba és Keresztes K.) távozott, kettő, mégpedig a két kisgazda (Kiss kisgazda és Nagy kisgazda) maradt. Kupa Mihályra nem tippelt senki egyetlenegyszer sem, csupán a Pesti Hírlapban jelent meg egy talányos mondat február 11-én arról, hogy március közepén a kormányátalakítás második, üteme gazdasági csúcsminisztereket is érinthet.
Magyarországon a népesség kevesebb, mint 40%-a érettségizett, és csupán 13%-a diplomás. Ezek az adatok Európában talán csak Albánia adataival összehasonlítva adhatnak okot némi büszkeségre; nemcsak a Nyugat, de a volt szocialista országok jó része is messze jobban áll nálunk e tekintetben. A magyarországi cigányság számára azonban ez a színvonal is csak a távoli, mesés jövőben érhető el. Az érettségizettek aránya közöttük 0,5% körül lehet, a diplomások arányát pedig csak tízezrelékekben lehetne kifejezni.
Az elsőfokú ítélet Eörsi Mátyás perében – írtuk 1992. december 12-i számunkban – nemcsak Eörsit mentette fel, de felmagasztalta Horváth Balázst is, kimondván róla, hogy belügyminiszteri, helyettes miniszterelnöki tisztjéhez méltó módon fontolgatta, milyen eszközökkel szüntesse meg a taxisblokádot. Fontolgatása eredményeképpen 1990. október 26-án kilátásba helyezte, ha a taxisok déli tizenkét óráig nem hagyják el a közlekedési csomópontokat, a rendőrség fogja helyreállítani a rendet.
Az alábbi párbeszéd 1993. január 18-án hangzott el.
„Vasutas: Tisztelt miniszter úr! A lakossági fórum előtt egy héttel írásban eljuttattuk önhöz kérdéseinket. De ön a bevezetőjében még csak nem is utalt ezekre a kérdésekre. A vasutasság jó közérzete fontos belpolitikai tényező. A decemberi vasutassztrájk veszélyeztette volna a belpolitikai stabilitást.
A két kötetben tetemes átfedések vannak: a Jelcin-dosszié több mint húsz kulcsfontosságú dokumentuma ott van a Móra-kötetben is, ám ott vannak olyan iratok is, amelyek a Jelcin-dossziéból hiányoznak, s amelyeknek meglétét Litván György csak feltételezheti kötetük előszavában.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 13 hét
9 év 38 hét
9 év 42 hét
9 év 42 hét
9 év 43 hét
9 év 44 hét
9 év 44 hét
9 év 46 hét
9 év 46 hét
9 év 46 hét