Skip to main content

Belföld

Vincze Ildikó: Most jó lenni kínainak…


Harminc év fölötti, kicsi, kövér nő Ylan. Bár ferde szemmel nézi a világot, nem tipikus kínai alkat. Valami mégis van benne, ami messziről jelzi az ázsiait: talán a furcsa, szinte ráfestett örökmosoly. Egyenes tartással ül, szemhéját félig mopszliszemére ereszti, s csak annyira bízik meg bennem, amennyire egy barátságos idegenben bízhat…

– Több, mint két éve jöttem Kínából Románián át. Korábban sosem jártam külföldön, nem is lehetett. Kína egy nagyvárosában éltem, szüleim és húgaim vannak. Férjemtől néhány éve elváltam.


Pető Iván: Ragaszkodni fogunk a részletes koalíciós megállapodáshoz

Hogyan kezdünk kormányozni?


Abból indulok ki, hogy ez a kormány nemcsak abban az értelemben lesz koalíciós, mint a jelenlegi, hogy több párt támogatását élvezi majd a parlamentben, hanem abban az értelemben is, hogy valódi koalíció lesz. Vagyis: nem lesz benne olyan domináns párt, mint a jelenlegiben az MDF. Arra látok e pillanatban esélyt, hogy a kormányt több párt közel egyenlő erővel támogatja majd, s így nem egy uralja majd valamennyi kulcstárcát. Ez viszont azt jelenti, hogy egy párt és annak vezetője kevésbé határozzák meg a kormány programját (illetve programtalanságát) és tevékenységét, mint ez ma történik.

Haraszti naphosszat elnézné Csurkát


Hogyan értékeli az MDF népi, nemzeti köreinek szombati találkozóját? – tettük fel a kérdést tegnap három ellenzéki politikusnak.

Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője:

– Gratulálok a jól sikerült rendezvényhez. Ha az volt a célja, hogy megrettentse az ország lakosságának nem elhanyagolható részét, akkor ez sikerült. Régen volt példa arra, hogy ennyi fenyegető, leszóló, erőfitogtató megnyilvánulás hangozzék el kormánypárti férfiúk szájából, mint most.




R. S. [Révész Sándor]: Hatezer éves a magyar gatya


A Bajcsy-Zsilinszky Körnek az MDF népnemzeti szárnyán otthonra lelt tagjai megvásárolhatták itt Szendi József csendőr őrmesternek az MDF Miskolci Szervezete által kiadott nagy hírű (üldözött) művét, a Csendőrsorsot: „… alig volt nap, hogy valahol lefogásokat ne kellett volna végezni. Az úgynevezett Békepárt (így hívták ekkor a Kádár vezette kommunista pártot – r. s.) vezetőségét Bajcsy-Zsilinszky Endrével az élén, Tartsay századost és társait, Kővágó József honv. szds.-t stb.

Nagy W. András: Hangpróba

Az MDF népi-nemzeti köreinek találkozója


A nagy pártugrást megelőző bemelegítés színhelyéül stílszerűen a Testnevelési Egyetemet választották. Egyesek kimondottan a tornatermekbe, bordásfalak és mászókötelek társaságába szorultak. Jóval többen érkeztek, mint számították a rendezők.

Hogy még nagyobb legyen a tumultus, a bejáratnál minden egyes jövevényt átkutattak a biztonsági legények. Kiforgatták a zsebeket, átkotorták a táskákat. Ilyet még nem pipáltam, ez már fejlett államélet…

Ez a torlódás, ácsorgás, hosszas várakozás nem Csurka, hanem dr. Antall, dr.




lt [Solt Ottilia]: Amerikából jöttek

Szabad demokraták az USA-ban


– Mi a benyomásod, mennyire érti a sajtó, hogy mi folyik itt?

– A mi sajtóebédünk nyomán sajnos nem jöttek le cikkek, bár nem is ez volt a közvetlen cél, inkább amolyan háttérbeszélgetés. De épp amikor kinn voltunk, több cikk is jelent meg a bősi problémáról a New York Timesban és a Walt Street Journalban. Nagyon tárgyilagosan látják, ami nem jelenti azt, hogy velünk értenének egyet, de nem is ellenségesek. Nagyon kiegyensúlyozott, tárgyilagos képük van, nekünk ezt el kell fogadni.


L. J. [Yehuda Lahav]: „Egy kis hullámhossz” – ez a kritika hosszú hulláma


Cseh–Szlovákia szétválásával és a „szövetségi” televíziós csatorna megszűntével két csatorna áll Csehország rendelkezésére (a harmadik Csehországnak csupán kis részén fogható). Szó sincs kormányfelügyeletről, a vita csak arról folyik, melyiket, mikor és hogyan privatizálják.

Révész Sándor: Nincs háború, amelyben én lehetnék a defetista

Beszélgetés Gombár Csabával


Beszélő: Ezt a lemondást te kezdeményezted, s ha te nem kezdeményezed, Hankiss nem mond le.

– Az én fejemben merült fel ez a gondolat először, ez kétségtelen. Az elmúlt napokban már nagyon sokszor elmondtam, hogy amikor beterjesztették azt a módosító javaslatot, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió ne legyen többé önálló költségvetési fejezet, akkor úgy gondoltam, hogy ez itt egy olyan határvonal, amit ha átlépnek, nincs értelme tovább csinálni a dolgot. Ha ennyi nyűglődés után a kiindulóponthoz képest is hátrébb kerülünk, akkor a további nyűglődés értelmetlen.


Magyar Elemér: Tudósítás egy szigorúan titkos perről


Az 1990 decemberében megjelent írás egy olyan titkos objektumról tudósított, amelynek különleges rendeltetéséről a környéken lakók sok mindent sejtettek, s még többet híreszteltek. Kifogásoltam az objektum létrehozásának és különösen pazarló átalakításának körülményeit, és azt, hogy a pénzpocsékolás a rendszerváltozást követően is folytatódik. (Azt már meg sem említettem, hogy az intézmény vezetőjéül egy volt III/III-as rendőrtisztet neveztek ki.

(Dar Bérev): Jobbra nézz!… Skinhead


Korunk egyik legfurcsább politikai jelensége, hogy társadalmunk tízévnyi kemény alvajárás után felfedezte a skinheadet. E sorok írója 1984 táján szintén bőrfejű volt.

1984. Az ellenzék a fiatalság számára is lehetővé tette, hogy hozzájusson a kommunista rendszer ellenségeinek ideológiájához és kiadványaihoz. Mi, akkori kölkök így jutottunk hozzá a lázadás egyik lehetőségéhez. A másik lehetőség a külső jegyekben megnyilvánuló nonkomform öltözködés és viselkedés. Elit gimnáziumom katonafrizurámra utalva szinte példaképül állított a hosszabb hajat kedvelő diáktársaim elé.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon