A látogató, ha óvatlanul letér a főváros turistaösvényeiről, néhány lépés után a házakat látva könnyen azt hiheti, hogy egy másik országba vagy másik földrészre tévedt. A budapestiek már kevésbé lepődnek meg azon, ha a marhaistállóhoz hasonló körülmények között látnak élni embereket. Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy hányan irigylik a pincék, üzlethelyiségek, sufnik e „szerencsés” lakóit – hogy hányan hajléktalanok ma Budapesten.
A kihallgatás elrendelése nagy felháborodást váltott ki a védőkből. (Ez érthető is, hiszen a védelem feltehetően azt szeretné elérni, hogy a bíróság „egyszerű” garázdaságnak, s ne a súlyosabban szankcionálható nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekménynek minősítse a skinheadtámadásokat.
Beszélő: A két fél mivel ült le, és mit kívánt elérni?
– A tárgyalás alapját az képezte, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök megállapodtak: a médiaháború társadalmi feszültségeit enyhíteni kívánják. Ennek a beszélgetésnek az eredményeképpen Göncz Árpád elnök úr külön-külön meghívta a koalíciós pártok és az ellenzéki frakciók vezetőit, akik ezt követően leültek egymással tárgyaim.
Az ellenzék már október 26-án felvetette, hogy parlamenti vizsgálóbizottságnak kellene feltárni, terheli-e felelősség a rendőrséget és a belügyminisztert az október 23-i állami ünnepséget megzavaró Göncz Árpád elleni tüntetésért és a fasiszta szimbólumok látványos megjelenéséért. Vajon az ünnepséget szervező Belügyminisztérium a törvényeknek megfelelően és kellő körültekintéssel járt-e el?
Azóta számos olyan részlet került napvilágra, ami csak elmélyíthette a kétségeket.
Beszélő: Egykor a Benczúr utcában, az óvilági Társadalomtudományi Intézetben neked volt a legnagyobb neved és a legkisebb rangfokozatod. Ez egy szilárd lelki nyugalmat biztosító pozíció. Én mindig úgy éreztem, hogy te igen stabil állapotban élted végig azt az időszakot. Milyen állapotban vagy most, amikor a Magyar Rádiót újmagyarul már csak Gombár Rádiónak hívják, amikor az egyik nagy politikai tömb szerint te veszélyezteted alapvetően a demokráciát, a másik nagy tömb szerint pedig azok, akik téged innen ki akarnak billenteni. Hogy bírod ezt a nyomásváltozást?
Néhány éve történt. A kora reggeli órákban egy borostás, zaklatott úr jelentkezett a rendőrkapitányságon, és közölte: megölte a feleségét. Nem hittek neki, felpofozták és elzavarták. Mire kiderült, hogy igazat mondott, már nyoma veszett, hónapokig keresték, míg sikerült elfogni.
– Ez nem jellemző eset – véli rendőr ismerősöm. – Ha néha elő is fordul ilyesmi, nem gyakorlat az, hogy a feljelentések jegyzőkönyvezését megtagadjuk, mert mondjuk eleve reménytelen a felderítésük.
Beszélő: A kommunizmus bukása után Európa keleti felében nem várt erővel éledt újjá a nacionalizmus. Az új helyzet azonban azt is lehetővé tette, hogy a magyar kisebbség létrehozza a saját érdekvédő és politikai szervezeteit.
Olyasmiben, mint az olimpiai siker. Kiválóságban nem csupán a testi, hanem a szellemi-erkölcsi versenyszámokban. Mert végül is mi egyéb volna a jó gazdaság vagy kormányzat, mint gazdasági és politikai intelligencia, aminek szembeötlő ismérve, hogy önállóságát a környezet ismeretére építi. Itt van például két versenyszám, helytállás a világpiacon és bekapcsolódás a nyugati demokratikus értékközösségbe. A helyezés mérhető, az eredményesség képszerűén megjelenik.
Tisztelt Kongresszus!
Lehet-e szakállt viselni, vagy nem lehet szakállt viselni? A szolgálati szabályzat szerint lehet, ez a szolgálati szabályzat 1989-ben lett alkotva, ’90-ben lépett hatályba, akkor mindent megengedtünk, talán többet is, nagy ijedtségünkben, hogy ez a rendőrség is tényleg olyan körülmények között dolgozhasson, mint Nyugat-Európa bármelyik testülete. Azóta sok minden történt, és sajnos ezzel a lehetőséggel a rendőreink nemhogy éltek volna, hanem döntő többségük visszaélt a szolgálati szabályzatnak ezzel a lehetőségével.
Tegeződők pártja
A Szabad Demokraták Szövetségének nagy erénye, hogy itt majdhogynem barátok vagyunk együtt, a tegeződők pártja ez, ahol nincs a szó társadalmi értelmében hierarchia, ahol mindenki egyenrangú. Ez szerintem a siker egyik kulcsa, de feltehetően nem az egyetlen kulcsa. A küldöttgyűlésnek nem lehet tehát feladata, hogy a siker kulcsát találja meg, hanem az a feladata, hogy azokra a dolgokra hívjuk fel a figyelmet, amivel talán sikeresek leszünk.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 51 hét
9 év 24 hét
9 év 27 hét
9 év 27 hét
9 év 29 hét
9 év 29 hét
9 év 29 hét
9 év 31 hét
9 év 32 hét
9 év 32 hét