A nadrágszíj elsőképpen azáltal szorul, hogy meghonosítják az úgynevezett kétkulcsos áfa rendszerét, ami által közelebb kerülünk a nyugati hozzáadottérték-adózási szisztémákhoz. Az áfa (általános forgalmi adó) aránylag könnyen behajtható (nem ok nélkül tervezi a kormány e téren a havi adóbevallás bevezetését), mégis kicsi, sőt évről évre csökkenő arányt képvisel az állami bevételek között.
Kelet-európai tűnődés
A politikai, társadalmi életünkben megjelenő feszültségek, krízisek, konfliktusok aligha lepnek meg bennünket. Az ütközések nyomán keletkező érvrendszerek általában zártak, a vitában álló felek nem is egymás meggyőzésére fejlesztik ki érveiket, sokkal inkább céljaik támogatóinak megnyerésére, újabbak toborzására, régi vagy új szekértáborok megerősítésére.
Az ilyen érvek természete, hogy a célokat, a követett értékeket nem akarják világosan megfogalmazni.
Egy: megérett a meggy.
Kettő: Feneketlen teknő.
Három: Várom a párom.
Négy: Hová mégy?
(Gyermekmondóka)
A PDK politikai irányvonala valahová a szabadelvűek és a szociálliberálisok közé sorolható. Nem értenek egyet a Konzervatív Unió szerintük idejétmúlt, a szociális kérdések iránt érzéketlen klasszikus liberális alapvetésével, hiszen a polgári léthez nemcsak a jogok biztosítása, hanem e jogok gyakorlásának lehetősége is hozzátartozik. De nem hisznek a hagyományos állami újraelosztás hatékonyságában sem.
Megyery Rezsőné iskolaigazgató úgy oldotta meg a dolgot, hogy az első és az ötödik osztályokban létrehozta a hittanos–nem hittanos osztálybontást. Még csak arra sem volt szüksége, hogy különösebben nagy feneket kerítsen a dolognak.
Az elsősök esetében már a beiratkozásnál így osztották szét a leendő tanulókat.
A belügyminiszter javaslata
Dr. Boross belügyminiszter a maga részéről már jelzett ilyesmit. Múlt heti parlamenti felszólalásában nemcsak a képviselőket tanácsolta el a meleg helyeken való személyes megjelenéstől, hanem felhívta a T. Ház figyelmét a rendőrségi törvénytervezet egyik már előzetesen is vitatott, a megelőző pártfogói felügyeletre vonatkozó passzusára. A belügyminiszter véleménye tökéletesen egybehangzik a rendőri vezetőkével.
A magyar tábori lelkészség története, amely alig száz évre nyúlik vissza, azt mutatja, e téren sohasem volt gondtalan a viszony az állam és az egyház között sem a Monarchiában, sem a Horthy-rendszerben. A probléma lényege nem elvi volt; mindig újra abban csúcsosodott ki: ki parancsol a tábori lelkésznek. A presztízsféltés azonban mélyebb hatalmi igényeket fedett el. Hiszen ez a két intézmény a kereszténység államvallássá tétele óta riválisa egymásnak.
Szlovákiában óriási érdeklődés kísérte a Ferencváros és a pozsonyi Slovan BEK-találkozóját. A Slovan a szlovák főváros egyik legpatinásabb csapata, és a szurkolók számára ugyanazt jelenti, mint Spanyolországban a Reál, Csehországban a Sparta vagy Magyarországon az FTC. Több mint csapat, nemzeti jelkép. A sokak által megfelelőnek, mások által brutálisnak nevezett akció hatalmas vihart kavart a szlovák sajtóban.
A szociális törvényről már a Csehák-féle szociális és egészségügyi minisztériumban élők kezdtek beszélni, hiszen az a minisztérium hozzákezdett a szociális ellátási rendszer felvilágosult reformjához, melynek elengedhetetlen kelléke az európai kultúrországokban nélkülözhetetlen szociális törvény. A kereszténydemokrata irányítású Népjóléti Minisztérium aztán szinte haladéktalanul hozzákezdett e törvény kidolgozásához, hisz a KDNP programjában a szociálpolitika (és a családvédelem) igazán előkelő helyet foglalt el.
Egy mezei lakótelep életében ez persze nem jelentett volna nagy változást, hiszen egy mezei lakótelepre évente ha egy-két kamion betéved, az is csak ha eltéved. Az óbudai Folyamőr utca környékére azonban ez korántsem igaz: az utca egyik oldalán, a tízemeletes panelházak lakói főképp élni szeretnének, a másik oldalon viszont a rendszerváltás nyomán felvirágzott két gyárba, azaz a TÁRÉRT-be és a BUSZESZ-be százával érkeznek a kamionok.
Amit azonban a parlamenti többség szeptember 28-án a törvényes (bár Torgyán-féle) Kisgazdapárt sérelmére elkövetett, az nem a végrehajtó hatalom picike törvénysértése, hanem – Áder János (Fidesz) és Hack Péter (SZDSZ) szavaival – alapvető, alkotmányos előírások durva megsértése, a jogerős legfelsőbb bírósági ítélet parlamenti felülvizsgálata, a jogbiztonság aláásása, akkor is, ha Torgyánt és párthíveit az ellenzék sem szereti. Mi is történt? Elhunyt Borz Miklós listás kisgazda-képviselő, s a pártnak jogában állt listájáról új képviselőt beküldeni.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 6 hét
8 év 31 hét
8 év 35 hét
8 év 35 hét
8 év 36 hét
8 év 37 hét
8 év 37 hét
8 év 39 hét
8 év 39 hét
8 év 40 hét