Skip to main content

Belföld

„Gázemberek, tákárodjatok házá!”

Beszélgetés Molnár Attila 28 éves nyomdai dolgozó Fradi-szurkolóval
Világ rendőrei, egyesüljetek!


Beszélő: Hogyan kerültél ki Pozsonyba?

– Az IBUSZ szervezésében reggel indultunk el. 14 busz indult a Fradi-klubház elől, mi az utolsóval mentünk, Komárom felé. Két megálló volt útközben, egy a magyar oldalon, egy a szlovák oldalon. Kb. 1 óra fele érhettünk oda.

Beszélő: A határ milyen volt?

– A határon teljesen simán mentünk át, semmi probléma nem volt, a magyar és a szlovák vámosok is rendkívül hamar elintézték a társulatot.






up [Upor Péter]: Médiaháború


1992. szeptember 19. A Fekete Doboz Alapítvány operatőrét a Szabadság téri tüntetésen skinheadek inzultálják, s így csak rendőri védelem mellett tud forgatni. A Porubszky „Potyka” István által vezetett „nemzeti konzervatív gondolkodású fiatalok” a Fekete Doboz munkatársait egyebek között zsidóbérencnek és Soros-ügynöknek nevezik.

1992. szeptember 21. Az alapítványhoz bejelentés érkezik, hogy a skinheadek elhatározták, leszámolnak a Fekete Dobozzal. A BRFK a szerkesztőséghez rendőri védelmet rendel ki.

1992. szeptember22-e, 15óra.




Révész Sándor: A letisztult eszement

Vedlik a Pesti Hírlap


A rendes kormánypárti lapnál lassan olvasnak, a renitensnél pedig gyorsan olvasnak. Az augusztus 20-án, csütörtökön megjelent Csurka-dolgozattal az ellenzéki lapok szombaton foglalkoztak. Az Új Magyarország viszont megvárta Antall József vasárnapi tévényilatkozatát, s csak azt közölte hétfőn egy kincstári vezércikk kíséretében.

(kőszeg): Rendőr-internacionalizmus

Világ rendőrei, egyesüljetek!


Napirend előtti felszólalásában szeptember 21-én Boross Péter elmondta, a magyar rendőrség is alkalmaz kommandósokat: kommandósakció mentette meg egy kisgyerek életét Debrecenben, kommandósok fegyveres bűnözőket tettek ártalmatlanná az elmúlt hetekben.

Kommandósok Szabolcsban


Pedig említhetett volna más kommandósakciókat is.



F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Bizonyos mennyiségű liberális gondolat…

Beszélő-beszélgetés Balás István MDF-es képviselővel


Beszélő: A Csurka-tanulmányról szeretnénk beszélgetni.

– A Csurka-tanulmány megítéléséhez én szükségesnek tartok egy címkézéstől mentes, higgadt elemzést. Nagyon sokan ezt nem akarják. A Csurka által leírt tények túlnyomó többségét én helytállónak ítélem meg.

Hibás megközelítés

Valójában a Csurka-dolgozat megközelítését azért tartom hibásnak, mert ismereteim szerint Európában az ideológiai pártok általában a második vonalba kerültek, a politikai programpártok kaptak nagyobb szerepet.






Láng László: Csurka, Lantos, Soros és a többiek


De!!! A C-Span közvetített és akire tartozott, látta, hallotta és talán értette is a vitát. A jegyzőkönyvezők a helyükön voltak, és a képviselőház dokumentumai között bárki, bármikor fellapozhatja az elhangzottakat. A kormányzati döntéshozók és a külföldi diplomaták, akiket a magyar ügyek a legcsekélyebb mértékben is érintenek, a vitát követő reggelen az asztalukon találhatták. És ha idejük, kedvük úgy hozta, olvashatták, a Ház üléséről készült „briefing”-et.

lt [Solt Ottilia]: Vonzások és taszigálások


„Csurka, Zacsek, Solt…” „Csurkának, Soltnak egy a hangja” – ordítottak a kormánypárt-közeli címek az elmúlt napokban. Szűrös Mátyás, akit hírhedt dolgozatában kifejezett elismerésével egy kicsit kompromittált Csurka István, a Népszabadságban nyilatkozott szeptember 3-án: „A problémák felvetésének ez a módja káros. Ezen az alapon nem tudok elképzelni együttműködést Csurkával. (…) Ugyanakkor az a véleményem, hogy az igazi hazafias hangoknak nagyobb teret kellene kapniuk például a sajtóban.

révész: Jenő és a termeszek


A mi kedves Balaskónk legújabb költőhelyén, a Pesti Hírlapban (szeptember 11.) olyan sok szépet írt Solt Ottiliának a múlt heti számunkban megjelent cikkéről, hogy nekünk is illik valamivel viszonozni a jóindulatát. Mi, sápadt humanisztikus betűrágók mit adhatnánk mást, mi lényegünk: filológiai adalékot. Hogy ne merüljön feledésbe, ki hozta vissza a századvégi magyar publicisztikába azt a termeszhasonlatot, amelyet ezentúl a Soros-nyűvő Zacsek nevéhez kötne a gyarló közemlékezet, ha mi most nem idéznénk fel – 1990 szeptemberéből – az ősforrást.

Gosztonyi Géza, Lévai Katalin: Segélycsapda


Krízis, kapkodás, mozgósítás

A fejlett országokban a segélyezés sehol sem játszik döntő szerepet, nem éri el a jóléti kiadások 20 százalékát sem. Az állampolgári ellátások – a definíció értelmében – nem jövedelemigazoláshoz kötöttek, a járulékfizetésen alapuló társadalombiztosítási ellátások és az állami vagy népbiztosítási jellegű egészségügyi ellátás sem szelektív. A szociális segélyezés házai gyakorlata viszont szinte teljes egészében az ún.


–solt: Én nyerő leszek!

Egy tsz-ből kilépő portréja, színes háttérrel


Az agrárkérdésekben meglehetősen járatlan, ám a társadalmi folyamatok iránt olthatatlan kíváncsisággal megáldott tudósító a – véleménye szerint – ma legfontosabb folyamatok nyomába eredt, s meg sem állt Kisújszállásig. Miért éppen Kisújszállásra vetette a megismerésvágy? Mert ebből a tiszántúli kis mezővárosból üzent egy alkalmi olvasó, még tavasszal, hogy „itt is lenne mit megírni!”. K.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon