Skip to main content

Belföld

Gurbán György: „Kedv, remények… Isten veletek”?

A debreceni károsultak esete a magyar állammal


– Az 1990. évi XXX-as törvény a jogalapunk – mondja bevezetésképpen. – Ez a rendelkezés nem támaszt a kártérítésre vonatkozóan semmi előfeltételt.

– Hogyan keletkeztek a károk, s milyen természetűek?

– A tényleges károk jelentős része 1985 után keletkezett. Ekkor hozta be ugyanis a szovjet légierő a MIG–23-as bombázókat, majd az ennél is újabb típusú harci gépeket, s akkor kezdődtek a négyes, ötös, hatos kötelékben történő repülések is.




Kőszeg Ferenc: Papírtigris-e a C változat?

Beszélő-beszélgetés Vargha Jánossal


– Azt hiszem, határozottan meg kell különböztetni a kormány egyik részét és a másik részét, ugyanis egységes kormányálláspontról ebben a pillanatban, úgy tűnik, nem beszélhetünk. A kormány egyik része készül valamire, ami nem kompromisszum, hanem a Duna elterelése. Ez pedig műszaki megoldás esetén elvezet az eredeti séma, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer, a csúcsra járatott vízlépcsőrendszer megvalósításához. A kormány más erői pedig a parlament érvényes határozatának megfelelően szeretnék a kérdést a hágai nemzetközi bíróság elé vinni. De a kormány nevében nem akarok nyilatkozni.

Mink András: KDNP, középre igazodj!

Mink András


A nagy testvér árnyékában

A rendszerváltás évében megalakuló KDNP vezetői hamar felismerték, hogy az MDF már kivívott pozícióit nem tudják elhódítani. Ennek megfelelően a párt nem markáns programokra, hanem nevének vonzerejére és általános erkölcsi értékek (hit, család) megjelenítésére építette mindenféle radikalizmustól mentes választási kampányát.


(kőszeg): A király meg a herceg,

avagy: Ki kit etet?


Serdült és serdületlen olvasóink bizonyára ismerik a királyt meg a herceget. Mark Twain regényében nevezik így magukat a halhatatlan szélhámosok, akik hol a csendes-óceáni kalózok megsegítésére gyűjtenek, hol meg a Királyi tevepárduc című dráma – Csak felnőtteknek! – előadásával zsebelnek be tetemes összegeket. Mostanában nagy évadjuk van honunkban.

Mintegy két hete egy ügyvéd kereste meg szerkesztőségünket. Nincs, okunk, hogy titkoljuk a nevét, hiszen az Esti Hírlapban már megjelent. Monostori Attilának hívják.


Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: A kis csurkai kacérkodás

Beszélgetés Oláh Sándor kisgazda-képviselővel


– Először magáról a dokumentumról. Számos vonatkozásban nem értek vele egyet, kivéve abban, ami a Csurkát arra késztette, hogy megírja. Ez pedig az, hogy elégedetlen saját pártja, saját kormánya teljesítményével, és nyilvánvalóan felismerte, ha ezen nem változtatnak, vesztésre áll az ügyük az elkövetkező választáson. Megértem Csurka Istvánt a maga szemszögéből és minden MDF-es szemszögéből. Megértem, hogy ők maguk is számon kérik a kormányon és a pártvezetőségen azt, amit a választáskor ígértek, és amit az egyszerű párttagok is számon kértek.

Kőszeg Ferenc: „Amekkorával ő lő, akkorával vissza tudok lőni”

Beszélgetés a biztonságról


BESZÉLŐ: Két éve szabad Magyarország katonai tekintetben is, két éve magyarországi döntéshozóktól függ, hogyan tervezzük az ország védelmét. Mégis, bár időnként eljutnak a közvéleményhez is különböző koncepciók az ország védelméről, máig nincs politikai döntés a honvédelemről, azokról az elvekről, amelyek a hadsereg átszervezését, fejlesztését meghatározzák. Pedig az átszervező munka javában folyik.

Önátszervező hadsereg

WACHSLER TAMÁS: Két egymással párhuzamos folyamat zajlik.




Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 232. paragrafus


„Hatóság vagy hivatalos személy megsértése

(1) Aki más előtt olyan tényt állít, híresztel, vagy olyan tényre utaló közvetlen kifejezést használ, amely a hatóság vagy a hivatalos személy működése iránti bizalom megingatására vagy a hivatalos személy becsületének csorbítására alkalmas, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a hatóság vagy a hivatalos személy működésével kapcsolatban a hatóság tekintélyének vagy a hivatalos személy becsületének csorbításá




Hangsúlyok

Interjú Kincses Előddel, a Magyarok Világszövetségének volt főtitkárával és Varga Gáborral, az RMDSZ Bihar megyei elnökével


Beszélő: Eldőlt, hogy milyen is lesz a Magyarok Világszövetségének korábban sok vitát kiváltó szervezeti struktúrája. A küldöttek mintegy kétharmada célszerűnek látta, hogy mellőzzék az elnöki-főtitkári „megosztottságot”…

Kincses Előd: Április végén a főtitkári posztról lemondtam, de többen meggyőztek, hogy ne hagyjak fel ilyen egyszerűen a küzdelemmel. Egy nap múltán tehát azért vontam vissza lemondásomat, hogy megpróbáljam elérni: olyan világszövetség jöjjön létre, mely a hatalom megosztásának demokratikus elvét tiszteletben tartja.


Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) AB számú határozatából


„…a büntetendővé nyilvánítás célja: annak a határnak a törvényi megvonása, ahol a véleménynyilvánítás és ezen belül a szólás szabadsága véget ér, és ahol a tilalmazott magatartások kezdődnek.”

„Az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme… más módon nem érhető el.”

„A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen »anyajoga« többféle szabadságjognak…”

„Az alkotmányos büntetőjogból fakadó tartalmi követelmény, hogy a törvényhozó a büntetendő magat






Révész Sándor: A magyaristák


A világtalálkozó internacionális műfaj – nemzetek feletti műfaji sajátosságai vannak. Ezt az tudja a legjobban, aki átélte már, hogyan kongresszusozik a soknemzetiségű eszperantó – hogy is mondjuk? – internáció.

Először is van egy zárt légtér, amelyben a küldöttek (eszperantokraták, hungarokraták) a szervezeti élet izgalmait élvezik és generálják, a bentlét és fentlét titkolt öröméért cserébe elbajlódnak az érdekellentétekkel, személyi konfliktusokkal, hatalmi szempontokkal, alapszabály-problémákkal.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon