Skip to main content

Belföld

Kivonat a Martin Luther King Egyesület a kerepestarcsai átmeneti tábor körülményeiről írott jelentéséből


– nem tájékoztatják a bekerülteket, hogy miért, mennyi időre hozták be őket, és hogy mi a kikerülés módja;

– a nyelvi akadályok miatt a bekerültek sokszor azt sem tudják, melyik országban vannak;

– nincs a többi emberre veszélyes betegségek kiszűrésére egészségügyi vizsgálat;

– szappan, tisztálkodási szerek csak 2–3-szoros feketepiaci áron kaphatók;

– nincs fürdőszoba, megfelelő tisztálkodási lehetőség;

– nincs meleg víz és vízmelegítési lehetőség;

– 8–9 hónapja fogva tartott emberek sem kapnak új fehérneműt;

– sokszor














(tállas): Család-kétesítés


Nemrégiben Boross Péter belügyminiszter bejelentette, hogy megszigorítják a külföldiek letelepedésének feltételeit, és még a házasság sem lesz biztosíték arra, hogy valaki megkapja az engedélyt. Családegyesítés ide vagy oda, a gyakorlatban a hivatalban ülő rendőr dönti el, hogy egy házaspár házaspár-e vagy sem. A döntés alapja – úgy tűnik – a „megérzés” és a vagyon. Az ítélet általában megfellebbezhetetlen.

F. N. C. nigériai állampolgár turistavízummal érkezett Magyarországra 1990 szeptemberében. Hamarosan munkát talált egy vállalatnál, és szállást a vállalat munkásszállójában.


Nagyrónai Tibor: A kör bezárul


A magyarországi autópálya-építés lassan hasonlatossá válik a vadnyugati vagy a szibériai vasútépítéshez – minden egyes szakaszhoz történetek fűződnek.

A tervező számára eddig ismeretlen erővel – a nyomvonal környékén lakó és az életfeltételeikért küzdő emberek tiltakozásával, a helyi önkormányzatok ellenállásával találkozik. Az örök ellenfél – a pénzszűke – most segítő baráttá, jó hivatkozási alappá válik.


R. S. [Révész Sándor]: Útalapadatok


Az útalapba a múlt évben nem egészen 12 milliárd forint folyt be, és gyakorlatilag ugyanannyi folyt ki. A bevételek négyötöd része az üzemanyag árába beépített adóból származik, mintegy másfél milliárd forint pedig hitelből. A pénznek kicsit több mint a felét (54 százalékát) fordították fenntartásra és üzemeltetésre, 46 százalékát pedig utak építésére és korszerűsítésére. Megépült 107 km közút, 10 km kerékpárút, egy híd és egy közúti felüljáró.

Lukács András: A tévútalap


Az útalapról szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés jóváhagyta országunk újabb és minden eddiginél nagyobb nehézipari óriásberuházását. Az alapba a tervek szerint befolyó évi 25–30 milliárd forint már önmagában sem jelentéktelen összeg, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy ebből mintegy 13 milliárdot a már meglévő közúti hálózat üzemeltetésére és fenntartására kell fordítani.

N. Macskásy Pál: Oszd meg és fukarkodj!

A nemzeti gondozási törvényhez


(Mottó: Ötven huszár volt akkor a szabadság… Illyés Gyula: Ozorai példa)

1991. március 20-án az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt: 1991.


Mink András: A magyar világ tüköre – a sevillai magyar pavilon

Mink András


Az épület részletes leírásával nem untatom az olvasót, láthatott, olvashatott róla eleget. Nem árt viszont megismerkedni a pavilon programjával, már csak azért is, mert az alkotók szándéka szerint az épület és a műsor együtt él(t). (Időközben, különösen az eredeti film lecserélésével ez a megálmodott egység csorbát szenvedett, de erről később.)

A szertartás

A program hosszú és fárasztó sorban állással kezdődik. Talán meglepő, hogy erre szót vesztegetek, de úgy érzem, a kimerítő várakozás nem jelentéktelen mozzanata a szertartásnak.




K. F. [Kőszeg Ferenc]: Tapsoljunk Gazsinak,


olyan pompás kisesszét írt a HVG július 4-i számába. Arról szól, hogy téved, aki arra spekulál (vagy attól retteg), hogy Magyarországon 1994-ben netán nem lesznek szabad választások. Téved, aki nem látja világosan, hogy „a demokratikus gondolatnak nincsenek riválisai a mai Magyarországon”. Sem a szélsőjobb, sem a szélsőbal nem képes diktatúrát teremteni. De azért zűrzavar, bizonytalanság és erőszak lehetséges.

E következtetéshez szellemes helyzetleírás után jut el TGM. Elmondja, hogy az „»ellenzéki koalíció« rövid életű ábrándja egyelőre szertefoszlott”.


Sárközy Tamás: Államszervezetünk fejlesztéséről

(Egy maszek töprengései)


Magyarország – számos nehézséggel, kerülőúttal, de – úton van a polgári jogállam felé. A polgári jogállamok pedig az államhatalom megosztásának és az államhatalmi ágak egyensúlyának elvére épülnek fel. A modern állam azonban jóval bonyolultabb és nagyobb szervezetrendszer annál, hogysem működésére a hagyományos montesquieu-i elveket változatlanul, illetve kizárólagosan lehessen alkalmazni. A közhatalom-megosztás és az egyensúly biztosításának számtalan variációja alakult ki a különböző államokban – például gyökeresen más a német, a francia és az amerikai kormányzati rendszer.

Magyar Elemér: Él, mint Marci…

„Szél ellen pisálni hasztalan”


A 40 éves Farkas Márton Heves megye második legnagyobb városában, Gyöngyösön él egy bérlakásban. Három gyermeke és két unokája van. A közelmúltban barátját, Litkei Tivadart egy kocsmai összeszólalkozást követően hasba szúrták. Ez ügyben még akkor éjjel Farkas Mártont is kihallgatták tanúként a rendőrségen. Ennek körülményeit meséli el.

„A durándai pataki kocsmában Tivadarral megiszogattunk két-három kisvadászt, vagyis bort kólával. Ott találkoztunk a Medveniczcel. Kérdeztem tőle, nem tud-e valami munkát. Sajnos Marcikám, minket is elküldték, nem tudom, mi lesz.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon