A Szociálliberális Demokraták (SZDSZ Szociális Szárnya) Elvi Nyilatkozata
Demokraták vagyunk és szabadelvűek, politikai tevékenységünkben az emberi méltóság, a szociális értékek képviseletére helyezzük a hangsúlyt.
Demokraták vagyunk és szabadelvűek, politikai tevékenységünkben az emberi méltóság, a szociális értékek képviseletére helyezzük a hangsúlyt.
Megint gazdagabbak lettünk egy ünneppel. A Romhányi-front megünnepelte május 30-át, a hősök napját. Ezt a senki által nem ismert ünnepet állítólag egyszer már megülték 1944-ben. Megint egy kísérlet arra, hogy becsempésszék a Sztójay-kormány és a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetsége eszmeiségét a Magyar Köztársaság tudatába. Az ünnepség rendészeti biztosítását ellátó darutollas egyedek is világosan kifejezésre juttatták, hogy miféle hagyományról van szó. A darutoll körülbelül olyan nemzeti szimbólum, mint a nyilaskereszt.
Az új szárny, ahogy az Podkoniczky bevezető szavaiból is kitetszett, nagy súlyt helyez a párton belüli egységre, a többi szabad demokrata irányzattal való együttműködésre. Úgy is mondhatnánk, a szociálliberálisok ideológiájának lényege az ideológiátlanság, a zökkenőmentes belesimulás a szabad demokrata összképbe.
Az új parlament harmadszor volt kénytelen szembenézni ezzel a. kínosan nehéz feladattal. Már az első alkalommal megfogalmazódott, és azóta újra és újra megerősítést nyert, hogy az elosztás alapelveit egyértelműen tisztázó, hosszú távon is érvényes princípiumokat rögzítő jogszabály nélkül óhatatlanul csak esetleges, a pillanatnyi politikai erőviszonyoknak és az ebből következő értékpreferenciáknak kiszolgáltatott, a civil társadalom megerősödését hátráltató döntések születhetnek.
M. P. egy kisváros tűzoltóparancsnoka volt a háború alatt. 1949-ben mint osztályidegent – az utcára tették. Most rehabilitálták, soron kívül – posztumusz – alezredessé léptették elő. Az erről szóló állományparancs titkos, aláírta dr. Boross Péter.
H. Gy.-t, az MSZMP sz.-i városi titkárát 1980-ban nevezték ki tűzoltószázadossá, mert a BM személyzeti munkarendje előírta, hogy akit a párt javasol, azt tisztté kell kinevezni akkor is, ha nincs diplomája és tűzoltótiszti képesítése.
A 10/1970. ÉVM–EÜM-rendelet szabályozza a temetők rendjét, melynek értelmében a temető területén építményt elhelyezni csak a temetőt fenntartó szerv engedélyével szabad.
A rendelet végrehajtására kiadott, jelenleg is hatályos 4/1973. évi Fővárosi Tanács-rendelet egészen konkrétan meghatározza, hogy a temető területén mit és hogyan lehet építeni.
A tanácsrendelet 14. § (4) bek.
A mérleg nyelve kettéáll
A látszat ellenére nem volt biztos, hogy a kulturális bizottságban megszületik a tévéelnök felmentésére buzdító határozat. A határozat megszületését nem Hankiss Elemér és csapata, nem a vádak részletes és dokumentált cáfolata veszélyeztette, hanem az ingadozó kisgazdák. A huszonöt tagú bizottságban tíz emberük van a komoly ellenzéki pártoknak (SZDSZ, Fidesz, MSZP), tizenkettő a komoly kormánypártoknak (MDF, KDNP), egy az ellenzéki kisgazdáknak, kettő a kormánypárti kisgazdáknak.
Annak idején a koncepció kidolgozói a társadalmi igazságosság elvére hivatkoztak, mondván, hogy méltánytalan a már lakással rendelkezők ilyen mértékű támogatása, s a kamattámogatás esetleges csökkentése révén felszabaduló összeg egy részét a lakással még nem rendelkező fiatalok támogatására kell átcsoportosítani, „…a nyertesek a fiatal lakásnélküliek, a vesztesek pedig a lakással már rendelkezők” – fogalmazták meg az 1989-es tervezet készítői. (Lásd HVG, 1989.
Murányi Gábor megrázó sajtókrónikája (Volt egyszer egy Magyar Nemzet, Héttorony Kiadó) jelentőségében messze meghaladja egy lap privatizációs története-traumája föltárását. Tán benne rejlik 1989-91 hatalomtörténeti folyamatainak fő tolvajkulcsa. Meglepően sok zárat nyit.
Mielőtt (ismertetés helyett) kiegészítő vallomásomat megteszem, előrebocsátom:
1.
Putnokiék 1988-ban elváltak. A volt férj vidékre ment, Putnokiné Pesten maradt. 1990-ben az asszony másfél szobás félkomfortos lakást kapott az újpesti lakáshivataltól.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét