Skip to main content

Belföld

Borbély István: Pályázati kalauz

kezdő és haladó múzeumigazgatóknak


A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban új pályázati rendszert készítenek elő a közgyűjtemények és múzeumok igazgatói tiszteinek betöltésére. A nyilvános pályázat nem titkolt célja úgymond az intézményi belterjesség megszüntetése, és az egyenlő esélyek biztosításával egy olyan szakmai réteg megmozgatása, amelyik eddig politikai és személyes okokból háttérbe szorult. A szakértelem és az emberi alkalmasság legfőbb feltételeinek eleget téve kell a valódi demokráciát érvényre juttatni e vezetők kiválasztásánál – bocsátotta előre lapunknak adott tájékoztatójában dr.

Varga Kristóf: Káderpolitikai kalauz

Surányitól Pohárnokig


Tények

Az alábbi kronológiát a MIF Egyetemi Tanácsának (ET) diák tagjai által összeállított tájékoztatóra, illetve az ahhoz fűzött (cikkünkben kurziválással jelölt) megjegyzésekre támaszkodva készítettem.

1991 tavaszán a rektori tanács kérésére a MIF jövőjére vonatkozó javaslat kidolgozására választott tanár-hallgató bizottság (THB) állást foglalt egyhangú szavazattal a rektorváltás kérdésében:

– Az új felsőoktatási törvény hatálybalépéséig a rektorválasztás rendje nem határozható meg.

– Az átmeneti időszakban a főiskola folyamatos működés








–efhá– [F. Havas Gábor]: Kit szeret Csaba?


A részvételi arány valóban alacsony volt. Persze attól függ, mihez képest. Az érvényességhez szükséges 50 százaléktól mindenesetre messze elmaradt. Elmaradt a ’90 tavaszán megrendezett általános választások második fordulóbeli 45 százalékos részvételi arányától is, de ha figyelembe vesszük, hogy az időközi választásokon mindenütt a világon lényegesen alacsonyabb a részvétel, akkor ebben az összevetésben az elmaradás már nem tűnik olyan nagynak.

Kik azok az újságírók…


– Azt nyilatkoztad a 168 órának, hogy az újságíró-társadalom azért húz inkább az ellenzékhez, mert a részben jogelődnek tekinthető demokratikus ellenzék szamizdat kiadványaiban sok újságíró publikált álnéven, s így már akkor szoros kapcsolat jött létre. Kikre gondoltál?

– Azért vagyok földúlva ettől a kérdéstől, mert tudniillik én ezt nem bűnként mondtam. Ez nem bűn, ez tény. Vannak tények. Bizonyos emberi kötődések politikától, mindentől függetlenül megvannak.

– Engem kizárólag a tények érdekelnek.




Mire van hatásköre a kormánynak


A sokszor emlegetett 1974-es kormányhatározat szerint a kormány felügyeletet gyakorol a rádió és a televízió felett, ezen belül jóváhagyja a rádió és a televízió szervezeti és működési szabályzatát.

A felügyeleti jog nem azonos az irányítás, az utasításadás jogával, hanem a működés törvényességének ellenőrzésére és a kiemelt felhatalmazás alapján a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyására korlátozódik.

A kormány sajátos módon értelmezi a saját hatáskörét: mindkét közszolgálati médium elnökével közölte ismételten, hogy a szervezeti és a működési szabályzatot milyen




Tiltakozó levél a Magyar Rádió 55 munkatársától


Antall József miniszterelnöknek, Kulin Ferenc, a Kulturális Bizottság elnökének!

Miniszterelnök úr!

Önök az elmúlt egy évben minden elképzelhető jogi és politikai eszközt felhasználtak arra, hogy a Magyar Rádió elnökének struktúraátalakító munkáját lehetetlenné tegyék. Mivel mindez láthatóan nem hozott kellő eredményt, most úgy döntöttek, Gombár Csaba emberi méltóságába is belegázolva jutnak el céljukhoz, a Magyar Rádió birtokbavételéhez.

Eljárásuk számunkra elfogadhatatlan.






Kisbali László: 1989 uralkodó eszméi

Beszélő-beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal


Beszélő: A történelemtankönyvek hagyományos képe azt sugallja, hogy a nagy társadalmi változásokat jelentős elméleti mozgalmak előzik meg és készítik elő. E várakozásokhoz képest meglepő, hogy az 1989-ben kezdődött változások látszólag „elméletmentesen” zajlottak le.

– Először is nem hiszem, hogy a változásokat Kelet-Európában nem előzte meg nagyon komoly elméleti szemléletváltozás és előkészítés, elvégre a hetvenes évek óta létezik demokratikus ellenzék.


Révész Sándor: Kinn a Gombár, benn a közjó

– szemelvények és dokumentumok az Országgyűlés Kulturális Bizottságának múlt heti üléséről –


„Ez egyáltalán nem rendes per… Nincs szükségünk palotai szőrszálhasogatásra”
(Marat)

„Önöknek nem ítéletet kell hozniuk egy ember mellett vagy ellen, hanem intézkedniük kell a közjó érdekében”
(Robespierre)





A Kulturális Bizottság kormánypárti többsége úgy vélte, hogy két-három óra elegendő lesz a bizottság számára ahhoz, hogy lelkiismeretesen kivizsgálja azokat a bonyolult jogi és politikai kérdésekhez vezető kifogásokat, amelyeket a miniszterelnök a rádió elnökének tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott, és döntést is hozzon ebben az ügyben.


Talált tárgy


Budapest XXIII. ker. Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal
1277 Budapest, Manó tér 1.

Emlékeztető

Készült: 1992. április 16-án 17 órakor a XXIII. kerületi Polgármesteri Hivatal II. 201. sz. hivatali helyiségében.

Tárgy: A Glob Biliárd Center (Bp. XXIII., Boldizsár u.








Bokor Judit: „Liberális orvosklubok kellenének!”

Beszélgetés dr. Sal Istvánnal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával


– A privatizáció és a vállalkozás tulajdonképpen elválaszthatatlanok egymástól. Az ankéton megjelentek nagy száma mutatja, hogy a téma nagyon érdekli az egészségügyben dolgozókat. Aki erre a fórumra elment, meg szerette volna ismerni a kormányzat koncepcióját és a liberális alternatívát. Sajnos azonban egyik sem derült ki… Ezzel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamarának saját, kidolgozott koncepciója nincs; nem is feladata, hogy ilyennel rendelkezzék.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon