Skip to main content

Belföld

Neményi László: A Torgyán-dzsembori

Neményi László


A több mint két évvel ezelőtti választási kampány során Torgyán József pártját az első helyre várta. Mint köztudomású, a dolgok némileg másként alakultak.

Nagy W. András: Két úr szolgálói

Kereszténydemokrata kongresszus Gödöllőn


Írják, hogy Kohl kancellár (CDU), akinek egy berlini tüntető tojást vágott a fejéhez, minden keresztényi mértéktartásról megfeledkezve, ingerült „Du Schweinehund!” kiáltással a tömegbe vetette magát, hogy saját kezűleg leckéztesse meg a pimaszt. Franz Josef Straussról (CSU) is messzire kirítt, hogy legszívesebben nagy öbű söröskriglijével ütne szét a szociáldemokraták között, akik emlékezetes mondása szerint „disznóólat” csináltak a német hazából. Aki pedig végignézett már két-három baloldali ihletésű olasz filmkrimit, magától is tudja, hogyan fejeződik be a negyedik-ötödik.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Mit nem olvas a bíró?


Bátonyi István, a Dorogi Szénbányák bányagépgyártó üzemének egykori művezetője megtisztelő ajánlatot kapott 1975-ben Rétei Lőrinc üzemvezetőtől. Az üzemvezető, egyben a körzet országgyűlési képviselője, arra kérte fel beosztottját, hogy lépjen be az MSZMP-be. A művezető megköszönte a kitüntető figyelmet, de nem kért belőle.

Kőszeg Ferenc: Éva szereti Csabát

Beszélgetés Sarkadiné dr. Lukovics Évával


– Tősgyökeres békéscsabai vagyok. Ez nyilván meghatározza a viszonyomat a városhoz, hiszen minden ideköt. Jogász vagyok, a családsegítő szolgálat jogtanácsosa. Ezen a területen 1992 valósága nem ölt álarcot. Másfél évvel ezelőtt egyéni választókerületben indultam az önkormányzati képviselő-választáson, és az első fordulóban bejutottam a képviselő-testületbe: az egyik ellenfelem a kerületben az MDF helyi elnöke volt.

révész: A túlnyomók

Politikai adatfalatkák ínyenceknek


Liberális szórás

A magyarországi politikusok népszerűségi indexét két közvélemény-kutató vállalkozás méri rendszeresen, a Medián és a Szonda Ipsos. Mindkét cég 0-tól 100-ig terjedő skálán mutatja be a kapott eredményeket. A két adatsor összemérhető.


solt: Éljen a haza, menjetek haza!


Munkatilalom

A múlt év októberében a munkaügyi miniszter rendeletet adott ki, mely tekintettel a munkanélküliség növekedésére alaposan megszigorította a külföldi állampolgárok munkavállalási lehetőségeit. Az új szabályok nem is engedik meg, hogy az érkező itt folyamodjék munkavállalási engedélyért, hanem a magyar külképviseleteken keresztül beszerezhető speciális munkavállalói vízumot tesznek kötelezővé. Enélkül a külföldi egyáltalán nem foglalkoztatható. Nincs ez másképpen a román, ukrán, csehszlovák állampolgárokkal, következésképp a határon kívüli magyarokkal sem.


Tállas Gerzson: Csak a kübli üzemel

– Vélemények az előzetes letartóztatásról


Begyűjtés

Az előzetes letartóztatás elrendelésének általános és különös feltételei lényegében nem változtak. Az általános feltétel akkor adott, ha olyan bűncselekmény alapos gyanúja merül föl, amelynek elkövetéséért a gyanúsítottat szabadságvesztés büntetése fenyegeti. Különös feltétel – többek között – az, ha fennáll a szökés vagy elrejtőzés veszélye, ha a gyanúsított vélhetően újabb bűntettet követne el, vagy meghiúsítaná az ellene folytatott eljárást (például bizonyítékok eltüntetésével).


„Egyedül a hallgatás természetellenes” (Scott Lang, Mások, 1991/9.)


A homoszexuálisokra a koncentrációs táborokban kétfelől áradt a gyűlölet és a megvetés. Egyrészt a többi fogoly felől, akik ugyan szexuális rabszolgának használták őket, másrészt az őrök felől, akik parancsba kapták a homoszexuálisok átnevelését, illetve kiirtását.

Takács B. Gábor: Mit keres az állam a hálószobánkban?

A homoszexuálisok helyzete Magyarországon


A homoszexualitás több szomszédos országban, például Romániában büntetendő. Nálunk nem.

– Valóban nem. A magyar jog – legalábbis első megközelítésben – összhangban áll Pierre Trudaut intelmével, mely szerint „az államnak semmi keresnivalója az állampolgárok hálószobájában”. Már az 1961. évi Btk. megszüntette az egyneműek szexuális kapcsolatának büntetendőségét.


Mink András: A liberátorok dilemmái

Mink András


Az állam semlegessége

A hétvége, amely az egyidejűség ellenére mindkét helyszínen szép számú és kitartó közönséget vonzott, bővelkedett a fentinél kétségkívül nagyobb horderejű dilemmákban is. A neves előadók nem kímélték magukai: feltárták és közszemlére tették nemcsak tudásuk, hanem abból fakadó elkerülhetetlen tudatlanságuk legjavát, a hallgatóság nagyobb örömére és épülésére.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon