Skip to main content

Belföld

–efhá– [F. Havas Gábor]: Szedresi Cigány Szövetség


A témában kevéssé járatos, de az újságok idevágó híradásaiba azért olykor-olykor mégiscsak belepillantó olvasó a cím láttán nyilván riadtan kapja föl a fejét: már megint egy cigány szövetség, amikor az országos és regionális cigány szervezeteket összefogni próbáló csúcsszervezetekből is már legalább három van, s ezek is szűnni nem akaró ádáz vitában állnak egymással, nem is beszélve az egyes csúcsszervezeteken belül dúló, újabb és újabb átrendeződéseket eredményező csatákról.

solt: AIDS, avagy mi a demokrácia


A mi falunk menekültje

Ezen az aprófalvas vidéken a település, a maga 1300 lakosával vonzásközpont, félig-meddig város.


Zalabai Gábor: Jogfogyatékosok

– a rokkantpolitika Európában és Magyarországon –


„A rokkant gyermekeket amennyire csak lehetséges a normál iskolába kell integrálni, és az intézeti elhelyezést csak a legszükségesebb esetben igénybe venni.” „Az egyenlően kezelt gyermekek élete felnőttkorukban is kedvezőbben alakul. A nem rokkant gyermekek számára is kedvezőbb, ha sérültekkel együtt nő föl.”

Oktatás

Magyarországon az iskolaépületek legalább 90 százaléka kerekes székes és más súlyosan sérült gyermek számára megközelíthetetlen. Marad(na) tehát a nemzetközi gyakorlatban már nem kedvelt megoldás: az intézeti elhelyezés.




Öreg pillérek


Dr. Frech Ágnes, az 1990-es elsőfokú tárgyalás vezető bírója nyilatkozata: „Mérhetetlenül megviselt ez az ügy… Amikor lélektanilag megoldottam, rájöttem, ezt a jog nem ismeri, nem méltányolja.

Kőszeg Ferenc: A tisztogatás hagyománya

Telefonbeszélgetés Fejtő Ferenccel


Professzor úr, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a visszamenőleges igazságszolgáltatást. Eszerint a sztálinizmus, a forradalmat követő megtorlás felelősei nem kerülhetnek bíróság elé.

A magyar történelemben több hagyománya is van a rezsimváltozást követő tisztogatásoknak. A törökök kiűzése után elkobozták és katolikus főuraknak adományozták a protestáns nagybirtokokat. Egy következő tisztogatás a Ferenc József-i represszió volt, a dinasztiával szembeforduló magyar hazafiak ellen.


Upor Péter: A politbüro és a puccsisták


A TIB válsága gyakorlatilag már a rendszerváltás napján megkezdődött. Az új parlament első lépéseként ugyan törvénybe iktatta, hogy ’56 forradalom volt, s ezzel erkölcsi elégtételt szolgáltatott a forradalom mártírjainak, de a sokszor nagy szegénységben élő ’56-osok anyagi kárpótlására a mai napig várni kell. Pedig kézenfekvő lett volna, hogy mindenekelőtt azokat kárpótolják, akik először emelték fel a szavukat és harcoltak a sztálinizmus magyarországi változatával szemben, s akik végső soron elindítói voltak annak a folyamatnak, amely ’90-ben a rendszer összeomlásához vezetett.

Révész Sándor: A Bukszár-ügy és az idő III.


1990. április 3–25.

A Fővárosi Bíróságon dr. Frech Ágnes tanácsa megismételt eljárásban tárgyalja első fokon Solymosi Attila és társai ügyét.

1990. május 3.

Ítélethirdetés. Az ítélet indoklásának a terjedelme a duplájára bővült, a Legfelsőbb Bíróság utasításának megfelelően részletesen és személyekre lebontva tartalmazza, hogy ki, hol, mit csinált 1988. november 4-ének estéjén, s hogy ki, hol, mit vallott, s vallomása milyen változásokon ment keresztül.






Részlet Demszky Gábor főpolgármester beszédéből


„Polgártársaim!

A kommunizmus egy időre palackba zárta rossz szellemeinket. E téveszmék és beteg ideológiák mostanra kiszabadultak. Terjed a xenophóbia, minden más, különböző, »idegen«-gyűlölete, erősödnek a cigányellenes érzelmek és az antiszemitizmus. Az agresszív idegengyűlöletre építő mozgalmak demokráciánkban lappanganak, óvatosan lépnek színre, tapogatják a társadalom fogékonyságát.


Révész Sándor: Levelező harcfolyam II.

Dokumentum a médiaháborúról


1992. március 2.

A múlt héten már írtunk ennek a napnak az eseményeiről. A miniszterelnök ezen a hétfőn három levelet ír. Az egyikben lediktálja a televízió elnökének a kormány által elfogadható Szervezeti és Működési Szabályzat rá és főleg az alelnökére vonatkozó részét. A másikban értesíti az aznap kinevezett alelnököt, hogy helyettes államtitkári „járandóságokat és kötelezettségeket” állapít meg a számára.


Upor Péter: Bíró-blues

A függetlenség határai


És akkor mi van?

Február 24-én a parlamentben Hack Péter SZDSZ-es képviselő napirend előtti felszólalásban foglalkozott a Hajdú-Bihar megyében történtekkel. A képviselő frakciója álláspontját ismertetve az esetet a bírói függetlenség megsértésének tartotta, és javasolta, hogy a parlament alkotmányügyi bizottsága vizsgálja ki az ügyet. Isépy Tamás, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ugyancsak napirend előtt reflektált Hack Péter szavaira.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon