A vallásosság ismérvei
Amikor a statisztikusok vagy a szociológusok megszámolják egy társadalmi csoport tagjait, akkor általában egy viszonylag jól kidolgozott kritériumrendszer alapján eldöntik, hogy ki tartozik oda, és ki nem. Ahhoz tehát, hogy a vallásos embereket megszámláljuk, tudnunk kellene osztályozni az embereket aszerint, hogy vallásosak vagy sem.
Egyesületünk álláspontja szerint nagy hiba volt, hogy eddig csak akkor szerepeltek távoli külföldiek a sajtóban, ha baj volt velük. Szeretnénk elérni, hogy a távoli külföldiek jobban beilleszkedjenek a magyar társadalomba, napirenden legyenek a sajtóban. Problémáik megismerése nélkül nem várható el, hogy bárki is segítsen. Ezért sajtóhadjáratot hirdettünk, amihez aktív segítségeteket kérjük minden diákegyesület prezentáljon számunkra legalább 2-3 fiatalt, akiket sajtónyilvánosság elé tudunk vinni.
A Ráday akadályozza a kanadai–magyar kapcsolatok fejlődését! – közölte Kanada magyarországi nagykövete az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökével. Én meg magyarázhattam Szabó Ivánnak, miről is van szó: A Hungarhotelsnek az a kanadai cég kínálta a legtöbbet a nagykörúti Royal Szállodáért, amelyik az egészet lebontva, új épületóriást – részben irodaházat, részben szállodát – építene a közel százéves nagyszálló helyére!
Báltermek
Megtudtam, s elkezdtem (a szokásos) harcot a nagy ház védelmében.
A közvélemény úgy ismeri a Nyilvánosság Klubot mint ellenzéki, a Sajtószabadság Klubot pedig mint kormánypárti tömörülést. Ebben valószínűleg van is igazság annak ellenére, hogy a Nyilvánosság Klub megalakulása óta – tehát 1988 januárja óta – ellenzéki és alapító tagjai közül ma többen is az 1991-ben alakult Sajtószabadság Klubban kormánypártiak, de még többen e klub tagjai közül 1988-ban is kormánypártiak voltak.
A magyarországi cigányok feketeelvirája
A Roma Parlamentből szervezetével együtt kitaszajtották Náday Gyulát, a magyarországi cigányság feketeelviráját, vagy ha úgy tetszik, hajdúgyőzőjét. Lehet, hogy az említett személyek íráskészségét illetően a párhuzam nem állja meg a helyét, de politikai funkciójukat illetően alighanem megállja. A kormány nem kacérkodik azzal a gondolattal, hogy a cigányság ügyét előmozdító, komoly lépéseket tegyen, ezen a területen is minimumpolitikát folytat, s ehhez konciliáns partnerekre van szüksége.
„– Én mondom, nagy marha volt ez a Solymosi! Marhák voltak mind.
Loboncos hajú fiatalember összegzi rezignáltán véleményét. Láthatóan ez a tömör fogalmazás hatással van a mellette álló hasonló korú két fiúra, mert mindketten helyeslőén bólogatnak. (…)
– Majd’ egykorúak vagytok…
– Az lehet, de nem egyformák. Ezek a mai gyerekek egészen mások, mint mi voltunk. Ezek általában durvák, kötekedők, agresszívek. Vadállatok. És micsoda marhák!”
(Varjú Frigyes: Az utolsó járat, Ország-Világ)
Dr.
Weöres Tiborné indulása után a politikai csaták kereszttüzébe került. A választáson való indulásra későn, a kopogtatócédulák végső leadása előtti napon szánta rá magát, és még aznap sikerült az induláshoz szükséges negyvenegy cédula több mint kétszeresét összegyűjtenie. A sikernek az volt az oka, hogy Weöresnél jól ismerték a környéken.
A per eredetileg a közösség megsértésének vádján keresztül politikai per is volt. De a legfontosabb politikai kérdés, ami az ügy mögött meghúzódott, nem az volt, szidták-e az oroszokat a duhaj ifjak zászlóégetés közben a Boráros téren, hanem az, hogy a törvényes rend őrei a törvények uralma alatt állnak-e vagy fordítva. Erre a kérdésre ’88 novemberében a Grósz Károly által a Sportcsarnokból alarmírozott baloldali rendpárt még elég egyértelmű választ adott, s manapság ismét minden egyre egyértelműbb.
1988.
Munkálkodik az ördög Nagykőrösön.
Rangjáról, szolgálati beosztásáról pontos híreink nincsenek, annyit azonban szakértő körök sejteni engedtek, hogy neve Sz.-szel kezdődik, és meglehet, azzal is végződik. Az ügy kapcsán a legilletékesebb, a nagykőrösi plébános is csak annyi biztosat tud, hogy a vele cimborálók azonosak a nagykőrösi iskolák – köztük a város egyetlen gimnáziuma – egyházi kézbe adásának ellenzőivel.
A református egyház nem hisz az ördögökben, és a jelenséget, amely mögött a plébános a Sátán tevékenységét vélte felfedezni, sokkal gyakorlatiasabban kezelte.
Polgárváros
Csak az ötvenes-hatvanas évek irodalomtankönyvein felnőtt mai középnemzedék tévelyedhet el annyira, hogy a „polgár”-ról Thomas Mann, netán F. Kafka és Beethoven kamarazenéje jut eszébe.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét