Skip to main content

Belföld

(Mink): Bátorság! Tehetség!


Tamás Gáspár Miklós, a már megszokottan csípős nyelvű szónok, a történetben megbúvó tanulságot ezúttal nem a kormány, hanem az SZDSZ jelenlegi elnöke és hívei figyelmébe ajánlotta. Abban ugyanis teljes az unalomig szajkózott egység a párton belül – fűzte tovább gondolatait –, hogy az SZDSZ-ből sikeres polgári középpártot kell faragni. Akik pártbeli ellenfeleiket szűkkörű, ideologizáló polgári radikalizmussal vádolják a gyakorlatias szabadelvűség nevében, semmi mást nem tesznek, mint ideologizálnak.

Tardos Márton: Nyitni kell


A helyzet, amiben politizálnunk kell, és amiben el kell jutnunk a ’94-es választásokig, nagyon nehéz. Nagyon nehéz, mert az ország és a társadalom hanyatlásban van. A hanyatlás megállítása jelentős politikai változást követel. A fő veszély véleményem szerint nem a jobb- és baloldali szélsőségekben keresendő. A fő veszély az, hogy a hatalom anélkül, hogy e kérdéseket megoldaná, hogy a lefelé csúszó magyar társadalom ügyét érdemben kezelni lenne képes, olyan rendőri erőt alakít ki, amely képes a hanyatló magyar társadalom fölött a rendet fönntartani, a gyerekeink, az unokáink kárára.

ea [Szőke Zsuzsa]: „Halott cigány a jó cigány!”

Nógrád megyei tudósítónk jelenti


…így szól a biztatás a salgótarjáni vasútállomás falán. Eleddig senki sem vette túl komolyan, amolyan szokásos falfirkának minősítették. Bizonyos bajtársi egységek azonban komolyan vették, amit írtak.

Salgótarján városában bekövetkezett az a tragédia, amitől a politikusok és újságírók már hónapok óta tartanak.

„Nógrád megyei rendőrfőkapitány közleménye

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el a Btk. 170.






Szőke Zsuzsa: Egy gyilkosság háttere


A tízemeletes falu

Nógrád megye archaikus társadalmat alkot. Lakosságának 62,4 százaléka olyan tradicionális falvakban lakik, ahol szent a föld, szent a magántulajdon, és az erkölcs zsinórmértéke Isten. Történelmi városai - Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó – kis híján beledöglöttek Salgótarján, a tízemeletes falu rákosizálásába. Ebbe a mesterséges megtermékenyítésbe maga a város, Salgótarján is beleüszkösödött. Mára munkaképes lakosságának 11,7 százaléka közönyösen bámul kifelé a Kádár-gettónak nevezett házak ablakain.


Révész Sándor: Fel, konzervatív ifjú sereg!

Pro memoria


Így kell az ügyeinket intézni…

Fónay Jenő Békéscsabán: „Itt van mellettem az egyik széles mellkasú fiú, akivel bementünk hatan ehhez a nagy emberhez, aki ilyeneket mer írni… Hatan bementünk. Az egyik kétméteres fiú, a másik ugyancsak jó nagy mellkassal: »No, barátom, magához jöttünk!« Reszketett a gyerek, nem tudta, mit csináljon, és ekkor döbbentünk rá, így kell az ügyeinket intézni.


Ha csak ennyi történt volna…


Kónya Imre (MDF): Aggasztónak tartjuk, hogy egy parlamentáris demokrácia köztársasági elnöke, akinek a napi politikai csatározásokon felülemelkedve a nemzeti egységet kell megjelenítenie a nemzeti összefogást példázó ünnepen, méltatlan helyzetbe került azáltal, hogy állampolgárok nem elhanyagolható része nemtetszését fejezte ki vele szemben. Mindezért a felelősség azokat terheli, akik a köztársasági elnököt a napi politikai küzdelmekbe belehajszolták.

A Panoráma főszerkesztőjének nyílt levele Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének


A most kirobbant vita Bányai intendáns és az Ön legutóbbi önkényes döntése miatt csupán egy mozzanata a Panoráma és a Külpolitikai Főszerkesztőség többi műsora ellen folytatott szívós és kíméletlen megsemmisítési kampányuknak. Szerkesztőségünk sajnos kénytelen volt hozzászokni az elmúlt évtizedekben Aczél György tévés helytartóinak az Önökéhez hasonló önkényeskedéséhez, igazságtalanságához, hazudozásaihoz és magyargyűlöletéhez.

Tiltakozás és igazságtétel


Amint ismeretes, az MDF etikai bizottsága megrótta Debreczeni Józsefet amiatt, mert a „nemzeti liberális” irányzat e prominens képviselője „náci alapvetésűnek” értékelte – ráadásul a Népszabadságban – Csurka hírhedt dolgozatát. Az adminisztratív eljárás ellen írásban tiltakozott 42 MDF-es országgyűlési képviselő.

Dr. Cserne István: Magyar drog


XX. század végi gyarmatáruk

A mai értelemben vett, világméretű drogjárvány e század utolsó harmadának terméke. A „tüzes víz”, vagyis az alkohol megjelenése volt ugyanilyen csapás a különböző hagyományos kultúrák számára az európai civilizációval való találkozás (a gyarmatosítás) korában.


Révész Sándor: A hős és tenorja

A Chrudinák-ügy


A magyar külpolitikai újságírás élgárdája a 70-es években politikailag és ideológiailag még teljesen egységes képet mutatott, de stílusában és mentalitásában már kettévált. Az újságírók egy része továbbra sem újságíró volt, hanem két lábon járó, arctalan közleményfolyam, a hivatalosság megtestesülése (Várnai Ferenc, Kulcsár István, Moldoványi Ákos stb.).

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon