Skip to main content

Belföld

Közbe kellett volna avatkozniuk!


A belügyminiszter és a BRFK frissen kinevezett bűnügyi főnöke, Lázár János szerint nincsen jogszabály, amelynek alapján a rendőrség a Kossuth téren felléphetett volna a köztársasági elnök ellen tüntető csoporttal szemben. Sajnos nem mondanak igazat: pont fordítva van. A jogszabályok szerint a rendőrségnek kötelessége lett volna beavatkozni. Az ünnepséget, vagyis a gyülekezést maga a Belügyminisztérium szervezte, a gyülekezésről szóló hatályos 1989. évi IV. törvény szerint tehát neki kellett rendezőgárdáról gondoskodnia.

Fleischer Tamás: A hamis C

Hogyan tárgyaljunk a vízlépcsőről?


Az államközi szerződést (1977–1992) felmondták

Ennek megfelelően a vízlépcsőről, annak ökológiai hatásairól egyelőre nincs mit tárgyalni.


Levélváltás


Öt magyar származású német állampolgár, valamennyien a Frankfurt–Budapest Baráti Társaság tagjai (amely sajátos módon nem kapott meghívást a Magyarok Világszövetsége kongresszusára, holott rendszeresen lát vendégül magyar közéleti személyiségeket, és több jótékony célú koncertet rendezett magyarországi rászorulók javára) levelet intézett Kohl kancellárhoz. Levelükben röviden ismertették a Csurka-dolgozat tartalmát, és arra kérték a német Kereszténydemokrata Unió elnökét, hogy nyilvánosan foglaljon állást az ügyben.

Solt Ottilia: Gondoskodó önkormányzatot!


Idill

„Madaras” kerületben élek a „madaras” fővárosban, egy hajdan csöndes, napos, kicsiny budai utca békebeli bérházának földszinti lakásában, mely egyébként maga az építészeti tévedés, de az építők valamikor a századfordulón bőkezűen mérték hozzá a teret, s bal kezem felől száz méterre a Duna, jobb kezem felől száz méterre a zöld domb. Utcácskánk már nem a régi persze.


Zolnay János: Ezt add ki!

A gúzsba kötött helyiséggazdálkodás


A kerületben található 5000 üzlet és iroda mintegy 40 százalékát adják albérletbe legálisan és féllegálisan. Az albérleti díjak az eredeti bérek tízszeresét is elérhetik. A helyiségek kétharmadát magánszemélyek, egyharmadát közületek, vállalatok, társaságok bérlik, ám összességében az utóbbiak rendelkeznek nagyobb értékű helyiségállománnyal. Vannak olyan vállalatok, amelyek kizárólag az albérletesítésből származó haszonból élnek.

Kőszeg Ferenc: Forradalmi évforduló – „forradalmi” forduló


Pártunk és kormányunk ünnepe

„Kíméletlen, embert és eszményt nem kímélő harc folyik ’56 tulajdonlásáért” – mondta a Belügyminisztérium ünnepségén Morvay István államtitkár, jobbára olyan rendőrtisztek jelenlétében, akik az elmúlt évtizedekben, így október végén, buzgó összetartással vigyázták, nehogy valaki nemzetiszínű kokárdát tűzzön a kabátjára, vagy virágot tegyen le a Batthyány-mécses kövére.


Szabó Lívia: Kecskebékák, macskák és a nagy fal

A GYIVI garzonháza Egerben


Most, hogy fölhúzták a téglacserép falakat a szomszédok, elválasztandó házukat a garzonháztól, nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy rezervátum. A nagy falon túl a sápadtarcúak és a cigánybarnák néznek farkasszemet egymással. A fal nemcsak a szegényeket választja el a gazdagoktól, nemcsak az adófizető jómódúakat a nincstelenektől. „Kecskebékát, macskát, ki tudja, miket esznek ezek, miket dobálnak ki az ablakukon” – panaszolta a szomszéd a postásnak a bentlakók füle hallatára és ámulatára.

A szomszédság a fölhúzott falakat természetesen a GYIVI-vel szeretné kifizettetni.


Pető Iván: Az SZDSZ a lakástörvényről


A kormány a szükséges mögöttes koncepciót nélkülöző, hiányos, a megoldandó problémák nagy részét figyelmen kívül hagyó törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé.

Toldozgatunk-foldozgatunk

A Terézvárosi Családsegítőről


1985. március 1-jén indult el a hároméves kísérlet: 20 családsegítő központot hoztak létre, különböző típusú településeken, kettőt Budapesten, a többit kisvárosokban, falvakban és szórt településeken.

–eö– [Eörsi János]: Pro Pátria


Az 51 éves Vass Sándornak két hét leforgása alatt mennie kell, bár a hat hónap felmondási időnek megfelelő bérét fölveheti. Helyére az ismeretlenség homályából előbukkanó, nem szakmabeli Bokor Gábor mérnököt nevezték ki. A közgyűlésen – ahogy Vass Sándor visszaemlékezik – az ÁVÜ azzal az indokolta váratlan intézkedését, hogy Vass „nem felelt meg a tulajdonosváltással kapcsolatos új elvárásoknak”. Ezt az első ÁVÜ-s nyilatkozatok szerint úgy értik, hogy nem elég gyorsan halad előre a privatizálás.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon