Pető Iván

Nyomtatóbarát változat

A kormány a szükséges mögöttes koncepciót nélkülöző, hiányos, a megoldandó problémák nagy részét figyelmen kívül hagyó törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé. Ilyen esetben egy ellenzéki párt megkísérli a hiányzó (lakáspolitikai) koncepciót indirekt módon, módosító javaslatok révén felmutatni, miközben az eredeti javaslat hiányosságait pótolja, kereteit a lehetőségek szerint tágítja, s arra törekszik, hogy a megoldandó problémák kezeléséhez legalább az elemi törvényi feltételeket biztosítsa.

A lakbéremelés korlátozása

A javaslat nem tartalmaz semmiféle rendelkezést a lakbéremelés korlátozására. Mi szükségesnek tartjuk korlátozó szabályok beépítését a törvényjavaslatba, hiszen ezek hiányában bármikor és bármilyen összegre fel lehetne emelni mind az önkormányzati, mind az egyéb lakások bérét. Tudatában vagyunk annak, hogy az önkormányzati lakások bére messze elmarad a piaci lakbértől, de a fenntartási költségtől is. Ún. csúszdát kívánunk teremteni, vagyis annak biztosítására törekszünk, hogy a mai helyzetből ne drasztikusan lépjünk át a piaci lakbér korszakába, de elkerüljük a demagóg és tragikus következményekkel járó lakbér-befagyasztást is.

A felek jogai és kötelezettségei

A javaslat igen szűkszavúan határozza meg a felek jogait és kötelezettségeit. E körben olyan jogszabály alkalmazására utal vissza a javaslat, amely a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti! Mi a módosító javaslatainkba beépítjük ezeket a rendelkezéseket.

A vételi jog–elővásárlási jog–problémakör

Az eredeti törvényjavaslat kettős alkotmánysértéssel fenyeget. Alanyi joggá minősítené az önkormányzati lakások megvásárlási jogát, ami sérti a tulajdon szabadságának elvét, ugyanakkor – a realitások ismeretében – ezt az alanyi jogot korlátozni engedné önkormányzati rendelettel. Javaslatunk – mely az elővásárlási jog gyakorlásából indul ki – nem sérti az önkormányzatok tulajdonosi jogait, és csak önkormányzati rendelettel engedne elidegenítési tilalmat. Ez a megoldás biztosítaná a vásárlási igények és az önkormányzati vagyongazdálkodás lehetséges összehangolását, alkotmánysértés nélkül.

Igényjogosultság

Ezt a fogalmat megszüntette az eredeti javaslat. Azt, hogy ki, mikor és milyen lakásra tarthat igényt, a jövőben – a javaslat szerint – jogszabály nem rendezné. Mi megpróbáltunk a javaslatba olyan rendelkezést beépíteni, amely elismeri az egyik legalapvetőbb emberi szükségletet, a lakhatáshoz való jogot, s egyúttal törvénybe foglalja, hogy azokat a magyar állampolgárokat, akik a maguk erejéből nem képesek lakásszükségletüket biztosítani, támogatás illeti meg.

Támogatások

Módosító javaslatainkkal új fejezetként próbáljuk a törvényjavaslatba beépíteni a különféle támogatásokra vonatkozó alapvető szabályokat, a jogosultság feltételeit. Azokat, akik nem képesek a piaci ár felé közeledő lakhatási költségeket (lakbér, közüzemi díjak) fizetni, szigorú feltételekkel, de lakásfenntartási támogatás illetné meg.

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerébe javasoljuk beépíteni az önkormányzatok lakásépítési, felújítási, fenntartási kiadásainak állami költségvetési támogatását. Ez a megoldás azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak ilyen célokra alapot kell létrehozniuk. A költségvetés az önkormányzati alapot egészítené ki, kétszerezné meg.

Felmondási csomag

A törvényjavaslat eléggé drasztikus szabályokat állapít meg a felmondás vonatkozásában, a bérlő rövid úton kikerülhet eddigi lakásából.

A jövőben még inkább számolni kell az egyre nagyobb számú fizetésképtelenné váló családdal, akik nem tudják kifizetni a lakbért és közüzemi díjakat.

Mi megpróbáljuk lassítani a folyamatot, különféle garanciális elemek beépítésével. Pl. a bérbeadónak meg kell vizsgálnia, hogy a bérlő nem lenne-e jogosult lakbértámogatásra, az önkormányzat megegyezhet a bérlővel, hogy kisebb lakásba költözik, amelynek anyagi terheit vállalni képes. Végül pedig a felmondási időt jelentősen meghosszabbítja.

A lakbér és a külön szolgáltatások problémaköre

A javaslat nem határozza meg a lakbér és a külön szolgáltatások tartalmát – mi pótoljuk ezt a hiányosságot.

Az alaplakbér magába foglalja a lakás használhatósága érdekében – a bérbeadó által kötelezően nyújtandó – bizonyos szolgáltatások ellenértékét. Ezen a körön kívül esnek a külön szolgáltatások.

Pénzbeli térítések

A javaslat csak látszólag liberális, nem ad lehetőséget életszerű helyzetek megoldására. A jelenlegi bérlet kvázi tulajdonjogát nem ismeri el értéknek. Mi ezt a jogot elismerjük, és a javaslatot számos helyen kiegészítjük a „pénzbeli térítések” beiktatásával (pl. a lakásbérlet megszűnésének egyik módja, hogy a felek pénzbeli térítésben állapodhatnak meg, vagy cserelakás felajánlása helyett, illetőleg a cserelakások közötti eltérések miatt a bérbeadó a bérlőnek pénzbeli térítést fizet).

A szükséglakások problémaköre

Az eredeti javaslat adminisztratív úton eltörli ezt a lakáskategóriát anélkül, hogy a problémát kezelné. Mi, számolva a realitásokkal, a fokozatos felszámolás jegyében azt javasoljuk, hogy a jövőben határozatlan idejű bérleti szerződést ne lehessen e lakásokra kötni.

A befogadás kérdése

Bővítettük a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható személyek körét (az élettárssal, a nagyszülővel, az unokával), hiszen az eredeti javaslat figyelmen kívül hagyja az állampolgárok életkörülményeit, indokolatlan korlátozásokat visz a magánéleti szférába.

A lakásbérleti jog folytatása

Változtatási javaslatunk tartalma hasonlít az előző pontban említettekhez, s javasoljuk e jogot valamennyi lakásra kiterjeszteni, nem csak az önkormányzatira.

Az albérlet, az albérleti díj

A kormányjavaslattal ellentétben mi az albérleti díjak mértékét korlátozni kívánjuk – nem lehet magasabb a lakás fekvése szerinti önkormányzat rendeletében meghatározott legmagasabb lakbérnél.

Jóhiszemű jogcím nélküliek elhelyezése

A jóhiszemű jogcím nélküli lakók elhelyezésének feltételei nincsenek meg, több tízezer új lakás megépítése lenne szükséges ahhoz, hogy az önkormányzatok gondoskodni tudjanak a végrehajthatatlan bírói döntésekről. A lakásügyi hatóság megszűnésével ezen elhelyezési kötelezettségek fennmaradása az önkormányzatok tulajdonosi jogait alapvetően sértené, de esély sincs egy ilyen rendelkezés végrehajtására. Módosító javaslatunk értelmében ez az elhelyezési kötelezettség megszűnne, és az elhelyezésről a jövőben az köteles gondoskodni, akinek a lakás kiürítése érdekében áll.

• Belföld