Skip to main content

Belföld

Révész Sándor: Lakoltathatás

Interjú dr. Gegessy Ferenccel, Ferencváros polgármesterével


Beszélő: A rehabilitációs program nyilván csak akkor vonzza a befektetőket, ha garantálható, hogy a terület egészének rehabilitációja hat év alatt valóban megtörténik. Arra viszont nincs garancia ezen a kiszámíthatatlan fővárosi ingatlanpiacon, hogy erre az ingatlaneladásokból meg lehet teremteni a fedezetet. Múlt heti cikkünk szerzője Öntől is és az akciót bonyolító SEM IX. Rt. vezérigazgatójától is úgy értesült, hogy ennek a lehetősége nagyon is reális. A hiányzó tőke pótlására az önkormányzatnak nincs fedezete.

–efhá [F. Havas Gábor]: Hézagmentes eljárás


A jegyzőkönyv birtokában Dercze Tamás polgármester (SZDSZ) és Nagy István szociális ügyekért felelős alpolgármester (Fidesz) felkereste Demszky Gábor budapesti főpolgármestert. Elmondták, hogy a vizsgálat olyan súlyos szabálysértésekben találta elmarasztalhatónak Mezei Györgyöt, a családsegítő központ vezetőjét, hogy a fegyelmi eljárás elkerülhetetlen. A fegyelmi bizottság a vizsgálat eredményei alapján természetesen minden elfogultságtól és befolyásolástól mentesen fog majd dönteni, de a feltárt rendkívül súlyos mulasztások ismeretében a végeredmény nem lehet kétséges.

Folyamatosan hozzám akart jönni…


Lévay Levente: Lóléék önkényes lakásfoglalást hajtottak végre, egykori lakásukat foglalták el, ami akkor éppen üresen állt. Kerületi önkormányzatunk gyakorlata, hogy önkényes lakásfoglalóknak semmi egyéb lakhatási lehetőséget nem biztosítunk, kilakoltatjuk az önkényeseket. A Lólé-ügy az első olyan eset, és remélem hosszú időre az utolsó is, amelyben méltányosságot gyakoroltunk, és felajánlottunk egy lakhatási helyet a tizedik kerületben. 1990 óta soha senkinek ezt nem ajánlottuk fel.

Révész Sándor: Ecetkezelés

Egy önkényes főbérlő története


Lólé Jánost, mint önkényes lakásfoglalót, december 8-án hat gyermekével kiköltöztetik ebből a 62 négyzetméteres kispesti lakótelepi lakásból, amelyet 1982-ben utalt ki neki a kerületi tanács, és amelyhez – a kerületi IKV nyilvántartása szerint – most is érvényes lakásbérleti szerződés fűzi. Igaz, hogy, az érvényes szerződést zárolták, az érdekeltnek nem, csupán a közbenjáró országgyűlési képviselőnek mutatták meg.

–lt [Solt Ottilia]: Ha dönt a nép


Új választásokról dönthet népszavazás

A Fidesz az alkotmány parlament feloszlatására vonatkozó passzusaira és a képviselők visszahívhatatlanságára hivatkozva érvel a népszavazási kezdeményezés ellen. Az 1989. évi XVII. törvény szerint viszont országos népszavazást lehet tartani minden olyan döntésről, ami egyébként az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A népszavazás azután az adott kérdésben kötelezi az Országgyűlést, tehát a népszavazás eredményével ellentétes döntést már nem hozhat. (4.


Mezei György, Sarlós Katalin: A szegénység iskolája


Szeles-esős novemberi nap. A családsegítő központ fogadóhelyisége tele szegényekkel, akik már az őszi lakásrezsit sem tudták kifizetni. Sokan közülük az idén még nem fűtöttek be. Ismerve anyagi helyzetüket, 10 mázsa fára sem nagyon telik. A szociális munkások tehetetlenek, csak a szegénybarát télben bíznak. De már érkezik is a segítség egy tévéstáb képében. A riporter az elszegényedőket szeretné megtanítani a szegények túlélési praktikáira.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Az szégyellje magát, aki rosszra gondol!

Határőr-bemutató


A látható háború

Itt, a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóság gyakorlóterén bezzeg látni a háborút. „Velünk szemben, a gazdasági épület előtt húzódik az államhatár – mutatja a gyakorlat szóvivője –, lila füst jelzi a fegyveres csoport betörésének helyét. A piros füsttel jelzett helyen határőrségi objektum látható, ahol objektumőr katonák foglalnak helyet. A kötelék már harcban áll az ellenséggel. Az időközben megérkező akciószázad parancsnoka a bal oldali épület mögött állítja fel a két löveget, amellyel a páncélozott célt fogja megsemmisíteni.


plá/ton: Pofoszkodás


A szolnoki megyeházán – ahol annak idején Kádár kormányt alakított – a múlt hétvégén kétnapos konferenciát tartott a Politikai Foglyok Országos Szövetsége.

Solt Ottilia: Harmadíziglen…

Bűnügyi riport


Munkámat ajánlom szeretettel Varga Zoltán MDF-es képviselő figyelmébe, aki azt kérdezte, hogy lehetne-e segíteni. Továbbá Kulin Sándor és Pál József képviselőknek (MDF), akik beszélgetéseink során tanújelét adták annak, hogy elutasítják az erőszakot.

Emlékeztető

Szeptember 7-én délután a falu egyik cigány lakosa, Csurár Péter összeszólalkozott a közelében lakó Gulyás Mihállyal, olyannyira, hogy neki is ment. Csurár Péter segítségére sietett néhány rokona, Gulyáséra meg az övéi.




Szőke Zsuzsa: Ütőemberek

A gyilkossággal vádolt skinhead ügyvédje beszél


Dr. Németh Lajos: November 7-én, szombaton, hajnali öt órakor csöngött a telefon. A Salgótarjáni Városi Rendőrkapitányságról hívott Lopatovszky Dezső őrnagy azzal, hogy november 6-án skinheadek agyonütöttek egy cigányt, a tetteseket őrizetbe vették, és kezdenék a kihallgatást, de ügyvéd nélkül nem akarják, különös tekintettel arra, hogy fiatalkorúak. A kapitányságon meglepetésemre egy katonás hajviseletű, rendezett küllemű, kellemes megjelenésű fiatalemberrel találkoztam, aki rendkívül értelmesen és intelligensen tárta elém a tényeket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon