–efhá [F. Havas Gábor]

Nyomtatóbarát változat

A jegyzőkönyv birtokában Dercze Tamás polgármester (SZDSZ) és Nagy István szociális ügyekért felelős alpolgármester (Fidesz) felkereste Demszky Gábor budapesti főpolgármestert. Elmondták, hogy a vizsgálat olyan súlyos szabálysértésekben találta elmarasztalhatónak Mezei Györgyöt, a családsegítő központ vezetőjét, hogy a fegyelmi eljárás elkerülhetetlen. A fegyelmi bizottság a vizsgálat eredményei alapján természetesen minden elfogultságtól és befolyásolástól mentesen fog majd dönteni, de a feltárt rendkívül súlyos mulasztások ismeretében a végeredmény nem lehet kétséges. Akármi is lesz azonban a döntés, jobb lenne a sajtó kihagyásával csendben napirendre térni fölötte, annál is inkább, mert az ügy kapcsán a gyanú árnyéka vetül több SZDSZ-es parlamenti és fővárosi képviselőre, s ha túl nagy port kavar az eset, az rájuk nézve is rosszindulatú következtetésekre adhat alkalmat.

Miközben az újpesti városatyák a főpolgármesternél jártak, Mezei György 12 sűrűn gépelt oldalon megjegyzéseket fűzött a vizsgálati jegyzőkönyvhöz. Azt ő maga is elismeri, „hogy a vizsgálat számvitelre és az azzal kapcsolatos bizonylati fegyelemre vonatkozó megállapításai helytállóak. A hiányosságok felszámolását 1992 augusztusában megkezdtük (a vizsgálat október 20-án kezdődött – a szerk.), pénzügyi-gazdasági tevékenységünk adatait folyamatosan számítógépre visszük”.

Mindehhez hozzátehetjük, hogy manapság a bonyolult, állandóan változó és folyamatosan gyarapodó jogszabályok dzsungelében nem könnyű tájékozódni, s bizony intézményvezető legyen a talpán, aki egyetlen szabálytalanságot sem követ el. Jól jellemzi a helyzetet Mezei kommentárja: „A jogi környezetről csupán annyit, hogy igen komoly jogszabály-infláció közepette végezzük munkánkat. Ezt az is bizonyítja, hogy a nálunk sokkalta hozzáértőbb vizsgálatvezetők a jegyzőkönyv 53. oldalán 17-szer hivatkoznak jogszabályokra, ebben egy alkalommal nem jelölik meg pontosan a jogforrást, három alkalommal olyan jogszabályt jelölnek meg, amely szerintünk másról szól, mint amire hivatkoznak, nyolc esetben pedig hatályon kívül helyezett jogszabályt említenek. Az utóbbiak zömét ugyan 1992 márciusában helyezték hatályon kívül, így a vizsgált időszak egy részében még érvényben voltak, de azért tény marad, hogy 17-ből csupán 5 esetben sikerült valamely hatályos jogszabályra felhívni a figyelmünket.”

Ami a vizsgálat további megállapításait és következtetéseit illeti, érdemes a jegyzőkönyv néhány passzusát szembesíteni Mezei György válaszaival.

Jegyzőkönyv: „A segélyezés a családgondozásba beépülve képezi az intézmény fő tevékenységét.”

Válasz: „Az Újcsakö alapfeladata a működési területén élő tartós nehézségekkel küzdő vagy krízishelyzetbe került, a helyzet rendezése érdekében a családgondozóval közös erőfeszítéseket vállaló családok összetett segítése, gondozása. A segélyezés a tevékenység egyik eszköze, nem pedig fő feladata.”

Jegyzőkönyv: „A foglalkoztatott gondozói létszám az intézmény illetékességébe utalt terület hézagmentes átfogására egyre alkalmatlanabb.”

Válasz: „A működési területünkön lakó családok is csak akkor kaphatnak segélyt, ha e kifizetés konkrét családgondozási célt szolgál. Nem tartozik az Újcsakö feladatába a terület hézagmentes átfogása, valamennyi ott élő, létfenntartási krízishelyzetbe került egyén és család segélyezése.”

Jegyzőkönyv: „Az egyre szorongatóbb anyagi helyzet mellett a vizsgálat olyan segélyezéssel is találkozott, melynek kifizetése nem tartozott az Újcsakö hatáskörébe, mivel a segélyezett VI. kerületi lakos volt. Az Újcsakö nem jogosult a rá vonatkozó felső szervek döntéseit hatályon kívül helyezni és önkényes segélyezési döntéseket hozni, mikor a saját rendeltetésszerű feladatát sem képes ellátni. Ilyen körülmények között fokozottan merül fel a döntést hozó intézményvezető felelőssége. Az eset adatai: 1991. XII. 02. Sz. H. VI. ker. (utca, házszám).”

Válasz: „Sz. H. VI. kerületi lakosként szerepel a kifizetési bizonylaton. A mellékelt igazolás azonban tanúsítja, hogy állandó bejelentett lakása a segélyezés időpontjában az Újcsakö illetékességi területén volt és van mind a mai napig. Sz. H. a valóságban is Újpesten tartózkodott; közte és központunk munkatársa között tartós segítő kapcsolat alakult ki. Krízishelyzetét kilakoltatása okozta. Gyermekével ideiglenes lakóhelyre költözött, ennek költségeihez járultunk hozzá. Világos, hogy az átköltözéshez máshonnan nem kaphatott érdemi segítséget.”

Jegyzőkönyv: „A legutóbbi gazdasági ellenőrzés óta kirándulások, táborozások és gyermeküdültetések esetében előzetes költségvetést állítanak össze, majd az események lezajlása után összegezik a felmerült kiadásokat. Az előzetes számvetések és a ténylegesen felmerült kiadások egybevetése azonban az esetek többségében jelentős eltéréseket mutat, mivel gyakran változtatják a programokat, nincsenek kellően megalapozva az étkezési előirányzatok, az előirányzatok túllépése nem von maga után semmiféle felelősséggel járó elszámolási kötelezettséget.”

Válasz: „Nem világos, hogy honnan származik a vizsgálat azon kiemelt megállapítása, mely szerint »az előirányzatok túllépése nem von maga után semmiféle felelősséggel járó elszámolási kötelezettséget«. Túllépés ugyanis egyszer sem történt. Az 1992-es középrigóci tábort 736 242 Ft keretösszeggel terveztük, tényleges költsége 683 893,20 Ft volt. Ugyancsak 1992-ben a döbrentei táborra 334 000 Ft-os keretösszeget terveztünk, a 307 677 Ft-os tényleges kiadás itt is alatta maradt a tervezettnek.”

Jegyzőkönyv: „A közcélú alapítványok létesítésére vonatkozó 1/1989. (I. 1.) MT rendelet költségvetési intézmények részére is lehetővé tette az alapítói tevékenységet. Az önkormányzatok alá tartozó, önálló gazdálkodást folytató intézmények is vállalhatnak alapítást, illetve részt vehetnek működő alapítványok pénzügyi támogatásában, de csak akkor, ha az önkormányzattól ilyen jogosítványt kaptak, mivel a működési támogatásukat ilyen célra nem használhatják fel… E tilalmakat figyelmen kívül hagyták, amikor az Újcsakö vezetője önkormányzati hozzájárulás nélkül két alkalommal is alapítványt hozott létre. Ilyenek a »Twist Oliver«,valamint a »Lehetőség« alapítványok.”

Válasz: „Azt, hogy költségvetési intézmények miként hozhatnak létre alapítványt, nem a hivatkozott 1/1989. (I. 1.) MT rendelet szabályozza, mert az az alapítványokból adómentesen kifizethető összegekről rendelkezik. Mi a magunk részéről nem tudunk olyan jogszabályi rendelkezésről, miszerint önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési intézmény csak akkor hozhat létre alapítványt, ha az önkormányzattól engedélyt kap erre. Az önálló jogi személy státusa értelmezésünk szerint megadja ezt a jogosítványt is.

A Lehetőség Alapítványt az 1990-os Szegénységellenes Hétvége bevételéből hoztuk létre. A meghirdetett cél eredetileg is az újpesti szegény gyerekek továbbtanulásának a segítése, ilyen célú alapítvány létrehozása volt. (Ehhez sajnos semmiképpen sem tudtuk volna az önkormányzat engedélyét kérni, hiszen a vásár napján voltak az önkormányzati választások.)”

Jegyzőkönyv: „A vizsgálat azt tapasztalta, hogy az intézményi vagyon tulajdonjogával kapcsolatban az intézményen belül zavaros nézetek uralkodnak. Nem egyértelmű az értelmezése annak, hogy az intézményi vagyon az önkormányzati vagyon egy része, és tulajdonjog szempontjából az önkormányzat tulajdonát képezi.”

Válasz: „A polgári jog szabályai alapján a jogi személy fogalma számunkra azt jelenti, hogy az önállóan, a saját neve alatt vesz részt a forgalomban, és szerezhet magának jogokat (így tulajdonjogokat is), illetve vállalhat kötelezettségeket.”

Jegyzőkönyv: „A vizsgálat megállapította, hogy az intézmény gyakorlati tevékenysége ellentmond annak a célkitűzésnek, hogy minél nagyobb összeg minél hosszabb ideig kamatozzon a betétszámlán… Az a helytelen gyakorlat is általánossá vált, hogy magánvállalkozókkal kötöttek kivitelezési szerződéseket, és azokat nagy összegű, hosszú elszámolási futamidejű előlegekkel látták el amellett, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagokat is az intézmény útján biztosították.”

Válasz: „A Fóti úti felújítással (itt működik a »Twist Oliver« Alapítvány égisze alatt a menhely – a szerk.) több kifogást fogalmaz meg a jegyzőkönyv. Fő következtetése szerint az intézmény gyakorlati tevékenysége ellentmond annak a célkitűzésnek, hogy minél nagyobb összeg minél hosszabb ideig kamatozzon a betétszámlán. Ezt a megállapítást a magánvállalkozóknak nyújtott nagy összegű, hosszú elszámolási futamidejű előlegek fizetésével látja bizonyítottnak. Kiszámítottuk, hogy a vállalkozóknak nyújtott kölcsön 1991-ben valóban 100 000 Ft kamatveszteséget jelentett volna az Újcsakönek, ha 35 százalékos kamatozással köthettük volna le pénzünket. De nem köthettük le annyival: az OTP kamatlába 1991-ben soha nem érte el a 35 százalékot. Vállalkozóink valóban nem nevezhetők tőkeerősnek; a Fóti úti átmeneti szállás átalakítása nagy munka volt számukra. A felújítás több hónapos ideje alatt a szükséges anyagok költségeit, valamint az alkalmazottak munkabéreit és saját létfenntartásukat a nyújtott elszámolási előlegek nélkül biztosan nem tudták volna fedezni. Közepes tőkeerősségű cégektől is kértünk árajánlatot, ők ugyan generálkivitelezést vállaltak volna, de semmilyen biztosítékunk nincs, hogy nem kértek volna előleget. A kisvállalkozók az elrendelt pótmunkával együtt is több mint 2,5 millió forinttal olcsóbban dolgoztak, mint a középerős vállalkozók árajánlatai. Úgy gondoljuk, érdemes a 100 ezer forintot a 2,5 millióhoz viszonyítani.”

Jegyzőkönyv: „Az intézmény raktárában idegenek tartózkodnak, az intézmény gépkocsiján rendszeresen idegenek utaznak, az intézmény helyiségeibe rendszeresen idegenek járnak, az Újcsakö irodáiban munkaidőn túl idegenek tartózkodnak.” (Az Újcsakö és a Twist Oliver Alapítvány viszonyáról van szó – a szerk.)

Válasz: „Az idegenek a munkatársaink. Közös elvek alapján, közös szakmai elkötelezettséggel, közös szakmai célok megvalósításán dolgozunk. Az előzőekben írtakat, illetve azt a tényt figyelembe véve, hogy maguk a vizsgálatot végzők is elismerték… a közös célokat, tevékenységet, nem érthető, hogy miért róják fel nekünk az ehhez szükséges pénzeszközök ideiglenes – és elszámolásköteles – biztosítását, hiszen ez kifejezetten arra irányul, hogy a feladatok »gazdaságosabban és jobb szakmai színvonalon« legyenek teljesíthetőek.”

Az olvasóra bízzuk a fenti idézetek megítélését. Mi csak azt nem értjük, hogy igazából mi a baja az újpesti önkormányzat vezetőinek Mezeivel.

• Belföld