Lévay Levente: Lóléék önkényes lakásfoglalást hajtottak végre, egykori lakásukat foglalták el, ami akkor éppen üresen állt. Kerületi önkormányzatunk gyakorlata, hogy önkényes lakásfoglalóknak semmi egyéb lakhatási lehetőséget nem biztosítunk, kilakoltatjuk az önkényeseket. A Lólé-ügy az első olyan eset, és remélem hosszú időre az utolsó is, amelyben méltányosságot gyakoroltunk, és felajánlottunk egy lakhatási helyet a tizedik kerületben. 1990 óta soha senkinek ezt nem ajánlottuk fel. Aki bűncselekményt követ el, az nem érdemes méltányos elbánásra, amikor ezerötszáz család vár jogszerűen lakásmegoldásra, és már a szoba-konyhás lakásokért is sorban állnak. Az önkormányzatnak olyannyira nincs lakása, hogy törvényileg kötelező szanálásokat is a szabadpiacon vásárolt lakásokkal oldunk meg. Ezek után joggal várhatják el a kispesti polgárok, hogy ilyen lakásokban, mint a Lólééké, ne maradjon önkényes. Ismétlem, először és remélhetőleg utoljára tettük meg most, hogy a gyerekek számára való tekintettel egy, bár igen rossz állapotban lévő, de mégis fedelet nyújtó lakást ajánlottunk fel.
Az ügy másik vonatkozása, hogy Lólé úr folyamatosan hozzám akart jönni. Nekem pedig semmi közöm az ügyhöz. Ez az ügy nem polgármesteri hatáskörbe tartozik, ez egy hatósági ügy, s polgármesternek ebbe nincs érdemi beleszólása.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 13 hét
8 év 38 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét