Skip to main content

Belföld

B. J.: A munkanélküliség felszabadít!


Kétségkívül érett a dolog. Mégis, amikor az értekezlet megkezdődött, az jutott eszébe, hogy a vécé elérhetetlen messzeségben van. Aztán a görcs feljebb vándorolt, a gyomrába. Nem volt ideje elemezni az okot, a nagyfőnök olvasni kezdte a névsort. Abban a pillanatban tudta: attól retteg, hogy kimarad belőle…

Kollégái furcsán néztek rá. Vigyorgott, s egyre csak azt ismételgette: szabad vagyok, szabad vagyok… Még egyszer körülnézett a teremben, és óriási megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy ide már soha többet nem kell visszatérnie.


Párhuzamos (szociális) életrajzok


Erzsi

20 éves, egy nyírségi faluban született, és azóta is ott él. Apja 20 éven át Budapesten volt culáger különböző építőipari vállalatoknál. Csak hétvégéken járt haza. Most otthon van, mert 2 éve munkanélküli. Erzsi 15 éves korára elvégezte az általános iskolát – szerény eredménnyel. A továbbtanulás szóba sem jött. Tartós munkája sosem akadt.

Két éve férjhez ment, hamarosan megszületett az első gyerek, fél éve a második, és jövőre jön a harmadik is. Gyedet nem kap, gyest nem kap, gyermeknevelési támogatást nem kap.




F. Havas Gábor: Szociális örvény


A rendszerváltozás hatalmas feladat elé állította az egész társadalmat. Évtizedek alatt kimunkált, sokáig hatékonynak mutatkozó életstratégiák szinte egyik napról a másikra érvényüket vesztették, szerény, de biztos megélhetést nyújtó pályák egyszer csak a lecsúszás rémével fenyegető zsákutcákba torkolltak; jól bevált viselkedési szabályokról, magatartásmintákról derült ki hirtelen, hogy nem működnek többé.

Neményi László: A kirekesztők egy könyvbe zárva

Neményi László


A szöveggyűjteményt Karsai László követte el az Aura Kiadó bűnsegédletével. Muszáj így fogalmaznom, hiszen nem kisebb személyiség, mint Horváth Balázs minősítette a könyvet galád tettnek, és helyezte kilátásba a törvény mozgósítását ellene. Pártbarátnéja, Király B. Izabella nemeslelkűen megelégedne azzal, ha Karsai Lászlót megfosztanák egyetemi oktatói állásától. A tárca nélküli miniszter úrtól azt is hallhattuk, hogy az MDF elnökségi ülése – igaz, csak csonka elnökségi ülése – foglalkozott a kiadvánnyal.

(Azért megnyugtató ezt tudni.


Szabó Lívia: Tájkép a végeken


Alkonyatkor érkezünk a falu közepén strázsáló, kivilágított büféskocsihoz. Tavaly ősszel jártam itt utoljára. „Megbukott a polgármesterünk!” – mondja a sör mellé a büfés. A vendégei egymást túllicitálva ötventől kétszázezerig emelik az összeget, amellyel állítólag nem tudott elszámolni az öt cigány jelölt közül választott – MSZP-színekben indult – polgármesterük.

Aristocrat esprit

Átsétálunk a szomszédos kocsmába.




Horn Gyula: Szakszerű, szolgáló kormányt szeretnénk

Hogyan kezdünk kormányozni?


Ha az MSZP kormányzó párt lenne, végre nemcsak nyilatkozatokban bizonyíthatná ismételten mindenki számára, hogy a szocialisták pártja elkötelezett a parlamenti demokrácia és a szociális piacgazdaság mellett; kormánytényezőként is azon dolgozna, hogy a rendszerben rejlő lehetőségeket felszínre hozza, és mihamarabb megváltoztassa azokat a rendszerváltással kapcsolatos negatív tapasztalatokat és véleményeket, amelyek jelentős része az MDF-kormány súlyos hibáiból fakad.

Ha a szocialisták kapnának rá mandátumot – anélkül hogy elhárítanák maguktól a felelősséget –, a n


(kőszeg): Fontolgatta

Felmentés az Eörsi-perben


Valamikor, amikor még urak voltak az urak, a parlamentben lezárhatatlan vitákat a párbajteremben intézték el. Feljelenteni a sértőt sokkal kevésbé elegáns. Párbajban sebet kapni a bátorság jele. Egy feljelentést elbukni – csak hasraesés.

A politika folytatása

A miniszterelnök megóvhatta volna magát ettől, ha nem próbálja a politikát a büntetőjog eszközeivel folytatni. Idén nyáron először történt meg, hogy a kormány két képviselő -– Eörsi Mátyás és Torgyán József – ellen büntető feljelentést tett.




Kőszeg Ferenc: Orbán Viktor: A Fidesz meg tudja teremteni a szükséges konszenzust

Hogyan kezdünk kormányozni?


– Lesznek kérdések, vagy monológot kell mondanom?

Beszélő: Egyetlen kérdést teszek fel, a válasz lehet monológ, legfeljebb közbekérdezek. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy megvolt a választás, s a Fidesz kezdeményezheti a kormányalakítást…

– És nem is kell koalíciót alakítania?

Beszélő: Nyilván kell, de most ne firtassuk, hogy kikkel.

– Mert a koalíció összetételétől nagymértékben függ, hogy mit lehet csinálni, és mit nem. Tehát egy olyan koalícióról van szó, amelyiktől nem függünk?








Hogyan kezdünk kormányozni?


Egy héttel az 1990-es választások előtt a Szabad Demokraták Szövetsége röplapot adott ki, amelyben felsorolta, mi az, amit azonnal megtesz, ha kormányra kerül. A szöveget (amelyet dokumentumként újra közlünk), szerkesztőségünk december közepén elküldte a három parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt vezetőjének. Levelünkben azt kértük tőlük, foglalják össze, mi az, amit a választások után esetleg kormányra kerülve különösen sürgető feladatnak vélnek.

Máté Dániel: Lehetőségek csak elméletben!

Felsőoktatási tandíj és hitel


A tandíj hallgatói körökben eleve elítéltetett, mint a kormányzat újabb csalárd pénzszerzési akciója. Az információval jobban ellátott képviseleti szerv, a Közgáz Hallgatói Tagozatának nyilatkozata nem tükrözi a hallgatók merev elutasítását, ami a képviselők és képviseltek viszonyában nem is olyan szokatlan.

„A tandíj bevezetése önmagában nem elfogadható, egy olyan rendszer kialakítására viszont, amelyben értelme van és elfogadható a tandíj, nem elég háromnegyed év.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon