Skip to main content

Belföld

Révész Sándor: A megvadult politikusokat vissza kell rántani a földre…

Beszélgetés Balázsi Tiborral


Beszélő: Szerinted mikor és mivel zárulhat le az MDF válságának ez a mostani szakasza?

Balázsi Tibor: Egyelőre nem úgy néz ki, hogy itt valami is megoldódott volna. Tovább feszülnek az indulatok, az ellentétek ezután a vereséggel felérő győzelem után, amellyel a liberálisok a kizárássorozatból kikerültek. A meccs nincs lefutva, az biztos. A párt válságának a csúcspontjai egyre rövidebb ciklusokban követik egymást.


O. Kovács Attila: Alapszabály(okkal) vagy ok nélkül


Az új Fidesz-alapszabály elfogadásával, az SZDSZ jövő heti alapszabály-módosító küldöttgyűlésével ismét lezárul az Országgyűlés (jelenlegi) pártjai fejlődésének egy korszaka. Egy-egy párt alapszabályának időnként illik megújulnia, alkalmazkodnia a parlamenti-politikai, a társadalmi és nem utolsósorban a pártbeli változásokhoz. Orbán Viktor a Fidesz alapszabályvitáját követő sajtótájékoztatón kijelentette: a mai parlamenti pártok alapszabályai, a párton belüli döntéshozó szervek jogosítványai többé-kevésbé hasonlóak.

solt: Szociálpolitikai alternatíva


A hír nem csupán azért gondolkodtatta el e sorok íróját, mert holmi analógiák ingerkedtek vele. (Egyszer már kiadós felháborodást sikerült kiváltania azzal, hogy párhuzamot emlegetett Mezei és a tévé épületéből váratlanul kitiltott Hankiss esete között.

révész: Menni kell, menni kell…


A nemzeti liberálisok Csurka elleni föllépésének és a mérsékelt népnemzetiekkel kiegészült centrum Csurka elleni föllépésének ellentétes a tartalma. Az előbbiek azt mondják: Csurkának távoznia kell, mert az MDF és a kormány nem tudja elfogadni Csurka eszméit. Az utóbbiak azt mondják: Csurkának távoznia kell, mert nem tudja elfogadni a kormányt, amely pedig az ő igazságait is képviseli úgy, ahogy itt és most lehet.

Andor Mihály: Az X-edik változat

Célegyenesben a közoktatási törvény


Egyszer – az egyik változatról – hivatalos egyeztető tárgyalások is indultak a minisztérium, a szakszervezetek, a pedagóguskamarák és az önkormányzatok között, de azután ezek is félbemaradtak. A megállapodások – de hát megállapodások voltak-e ezek egyáltalán? – a törvénytervezet következő változatában nem jelentek meg.

A sokoldalú egyeztetés hiánya már a törvény alapelvein is meglátszik.


Bástya


Pontosan tudjuk, hogy a liberalizmus győzelme és a kommunista szolgaság, a kommunista diktatúra vége nem kapcsolódik össze automatikusan. A szabadság több, mint az, hogy nincs szocializmus.

A sokféle konfliktus az egykori Szovjetunió és az egykori úgynevezett keleti tömb országaiban jól mutatja a soviniszta és nacionalista politika romboló erejét. (…)

Egy aggodalom igazolódott.

A kommunizmus utolsó menedéke a nacionalizmus.

Egyes helyeken a baloldali és a jobboldali szélsőségek keveredését tapasztaljuk.








Spira Veronika: Törvénymérgezés

A közalkalmazotti törvény és az értelmiség


Az a benyomásom, hogy a magyar közvélemény nem sejti még, hogy milyen mértékben veszélyezteti ez a törvény az értelmiség integritását.

Zádori Zsolt: Jobb, biztosabb

Küldöttgyűlés ’93


Szabó Miklós: Az MDF – szóba sem jöhet

Beszélő: Egyetért-e Bauer Tamással aki a Népszabadságban megjelent cikkében azt írja: az MDF Csurkáék kiválásával sem válik európai konzervatív jobbközép párttá; így 1994-ben mint koalíciós partner szóba sem jöhet.

Szabó Miklós: Olyan mértékben egyetértek vele, hogy csak azért nem mondom, hogy én is írhattam volna, mert ez nagyképűség lenne ilyen kiváló cikk esetében. Bauer gondolatmenetének összes részlete igaz. Szerencsére nem úgy kellett olvasnom, hogy érveit korábban ne ismertem volna.




Kisbali László: Az autonómia esélyei

Beszélő-beszélgetés Pataki Ferenc akadémikussal


Beszélő: Változik-e a társadalomkutató azonosságtudata, ha akadémiai alelnökké nevezik ki?

Pataki Ferenc: Nem különösebben, mert szakmai identitása aligha változik. Emellett az alelnökök kevéssé játszanak meghatározó szerepet az Akadémia változási mechanizmusában. Feltehető, hogy az esedékes változások ezt az alig definiált alelnöki funkciót is módosítani fogják.

– Milyen irányban alakulnak ezek a változások?

– Két egymással összekapcsolódó és egymást feltételező folyamat zajlik.






Határ Őrző: Határőrség alulnézetből


Hová is tartozzon a Határőrség: a Belügyminisztériumé legyen-e vagy a honvédelmié? A már-már örökzöld kérdésről legutóbb a honvédelmi alapelvek, most pedig a honvédelmi törvény vitája kapcsán ütközött, illetve ütközik össze a pártok álláspontja. A Határőrség pedig mindeközben a „rendszerváltozás” szemléltető modellje maradt.

Az elmúlt rendszer édesgyermeke volt. Az MSZMP közvetlen irányítása alatt működött, erős politikai apparátussal, válogatott hivatásos és sorállománya mintaszerű fegyelemmel szolgálta a parancsuralmi rendszert.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon