Skip to main content

Belföld

F. Havas Gábor, Kőszeg Ferenc: „Ha együtt – a liberális pártok…”

Beszélő-beszélgetés Pető Ivánnal
SZDSZ-küldöttgyűlés


Azt mondtad a beszédedben, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ma igazi néppárt. A korábbi küldöttgyűlésen a szociálliberális néppárt meghatározást használtad. Ezzel szemben politikai ellenfeleink, többek között maga a miniszterelnök úr is többször hangoztatták, hogy az SZDSZ nem is liberális, hanem polgári radikális párt. Jelent-e valamit egy ilyen megkülönböztetés, és van-e valami mondanivalója a számunkra?

Ezek a fogalmak ma nem egyértelműek Magyarországon. Ha én néppártnak nevezem, az önmagában nem határozza meg mások számára is az SZDSZ-t.


Kozák László: Kronológia


1980
A Filozófiai Intézet szakszervezete megpróbál leválni a SZOT-ról.

1987
december: Független szakszervezeti szerveződés a Történettudományi Intézetben.

1988
február: Egyetemi oktatók, ellenzéki személyiségek Koordinációs Bizottságot hoznak létre.

május: Megalakul a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete.

június: Megalakul a tudományos dolgozók SZOT-on belüli szakszervezete, a TUDOSZ.

november: Megalakul a független pedagógus-szakszervezet, a PDSZ.

december: Egy















Eörsi János: Fölhívás keringőre

SZDSZ-küldöttgyűlés


Elvek és gyakorlatiasság

Vádak némely finom lelkületűek aggodalmai miatt várhatók: ó, jaj, ezek itt kampányolni fognak, mi több, hatalomra, következésképp személycserékre törnek. A kampány „eldurvulásától” óvó „szakértői”, korporativista kiokítások hovatovább éppúgy leplezik a szocialista előretörést, akár a „pártatlanság” műszava a rádió meg a tévé dühödt kormánypártiságát. A vádaknak Pető a választási stratégia négy alapelvének lefektetésével ment elébe.


Révész Sándor: A PR TV és testvérei

Optimista csalimese


Kiss T. Anna külpolitikai és gazdasági újságíróként került a Magyar Rádióhoz, onnan a Magyar Televízióhoz, és onnan a saját televíziójához. Nehéz embernek számított a rádióban is, a tévében is.

– Nem voltam én ellenzéki, csak kíváncsi, és szerettem volna megtudni bizonyos dolgokat. Ha sikerült, akkor jó eséllyel letiltottak, raportra rendeltek, szilenciumra tettek. Így aztán volt egy kis szabadidőm, hogy körülnézzek a nagyvilágban: hogy működnek ott a televíziós vállalkozások.


Talált tárgy


Négy beszélgetés 

1.

Szereplők: Horváth Balázs belügyminiszter – Szabó Győző országos rendőrfőkapitány

Sz. Gy.: Halló. Szabó Győző… Itt vagyok a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

H. B.: Éppen titeket kerestünk. Te, Győző, a következő a helyzet.








révész: Nyugdíjbirkózás


Köztudott, hogy a Magyar Rádióban túl sokan dolgoznak főállásban, és logikus, ha a vezetők igyekeznek nyugdíjba küldeni a korhatárt elért munkatársakat. Nota bene: ezt már Gombár Csaba is szorgalmazta. A Magyar Rádióban azonban nincsenek normális viszonyok, és a nyugdíjazások egyrészt embertelen, „rapid” módszerekkel, másrészt tisztogatási akciók keretében folynak.

Révész Sándor: Ki megy a házamból?

Létszámleépítés a rádióban


Bizonyára emlékszik a kedves olvasó a viccbéli Kohn rendőrségi kihallgatására:

– Ismeri a Weisst?

– Nem én!

– És a Grünt?

– Ajvé, akkor inkább a Weisst.

Grün auf Weiss

Az elmúlt hetek számos fejleménye, a médiatörvény-tervezet benyújtásának kimondott és az új elnökök jelölésének hallgatólagos ígérete, Babiczky Klára leváltása és a sztrájkbizottságoknak tett kompromisszumos ajánlatok (sejthetően, illetve sejtetve) az alelnökök és a miniszterelnök közötti konzultációk nyomán, a Parabolát elítélő miniszterelnöki vélemény kiszivárog












Zádori Zsolt: Telket Lakiteleknek


1991 tavaszán kezdte meg tevékenységét a HÁZAT HAZÁT ALAPÍTVÁNY, melynek célja, hogy a rászorultakat önköltségi áron lakáshoz juttassa. A nemes kezdeményezés mögött az amerikai székhelyű Habitat for Humanity International áll.

Amerikából…

A Habitat-mozgalom 18 éve a georgiai Americusból indult útjára. Az ökumenikus lakásépítési akciók eredményeképp több mint 20 ezer házat hoztak tető alá a világ 35 országában.




Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: „Én két Borosst látok”

Beszélő-beszélgetés Kulin Ferenccel


Beszélő: Január első napjaiban kisebbfajta vihart kavart Orbán Viktor „gondolatkísérlete”, a Fidesz–SZDSZ–MDF–KDNP nagykoalíciójának ötlete. Az MDF vezető politikusai ellentmondóan nyilatkoztak. Lezsák Sándor azt mondta, hogy az MDF sem a szocialista, sem a liberális ellenzékkel nem lép koalícióra. Herényi Károly szóvivő – azaz a hivatalos álláspont – szerint a Fidesz szóba jöhet partnerként.

solt: Párhuzamos történet


A lakóhely szabad megválasztásának joga

Ha a Nyájas Olvasó – biztos van ilyen – a fenti sorok olvastán kezdi nem érteni, hogy miről van itt szó, igazat adok neki. Hogyhogy el kell költöznie? Hát a Magyar Köztársaság nem az emberi jogok betartására vállalt nemzetközi kötelezettséget? Nem jogállam netán, ahol a sorkatonákon és szabadságuktól bírói ítélettel megfosztottakon kívül mindenki szabadon választhatja meg a lakóhelyét?


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon