Skip to main content

Belföld

–lt [Solt Ottilia]: Szól a kakas már


A múlt csütörtöki (jún. 9.) Magyar Hírlap hetedik oldalán megszólalt Berecz János nyugdíjas történész 1985–89 közötti MSZMP KB-titkár, a Népszabadság főszerkesztője, az „Ellenforradalom tollal és fegyverrel” című feledhetetlen mű szerzője. Mit tesz isten, éppen két régi kedves témája, két Párizsban élő ’56-os emigráns, Kende Péter és Méray Tibor cikkei sarkallták írásra.

Berecz vérbeli tudósként – úgy látszik – nem lanyhuló szenvedélyes érzelmeket táplál kutatásának tárgya iránt, s a régi ellenszenvvel vicsorog a két „ellenforradalmárra”.


(zolnay), Mink András: „Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók” / Miénk itt a tér!

Az ezerarcú frakció – szocialista képviselők


„Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók”
Interjú Papp Pál MSZP-s képviselővel, a Vasutasok Szakszervezetének tiszteletbeli elnökével*


Ön szerint minek köszönhető az MSZP választási sikere?

Legfőképpen három dolognak: elsősorban az MSZP választási programjának, amelyik reális kivezető utat kínál a gazdaság mai válságos helyzetéből. Másodsorban a párt parlamenti és parlamenten kívüli politikájának, amely, úgy érzem, kiegyensúlyozott és következetes volt az elmúlt négy év során.




Kőszeg Ferenc: „Ennek a nemzedéknek ez az utolsó dobása”

Beszélgetés Farkasházy Tivadarral


Miért szervezted ezt az összejövetelt?

Hát hogy itt legyetek.

És ezenkívül?

Gyakran nyaralt itt egy barátom, szegény már meghalt, pedig nálam fiatalabb volt, egy humorista, aki madarakat figyelt meg. Valahányszor kiment a kertbe, és meglátott egy rigót vagy egy harkályt, behúzott egy strigulát a noteszébe. Kérdeztem, ez mire jó. Azt mondta, nem kell mindig haszonelvűnek lenni. Madármegfigyelő volt.






Gábor György, Zolnay János: Isten humorának része


Milyen a kampányhadjárata egy evangélikus lelkésznek?

A saját területemen összesen hat találkozót tartottam fél év alatt, azaz minimálisra korlátoztam ezeknek az alkalmaknak a számát. Az MSZP-seket arra kértem, hogy ne tegyenek ki plakátokat, arcképeset semmiképpen, kizárólag olyanokat, melyek információkat tartalmaznak. Hét éve vagyok a területen, aki akart, megismerhetett a boltban, a HÉV-en, az uszodában. Igazán a tizenhat vidéki utamat tartom fontosnak. Ezeken már nem az volt a kérdés, hogy melyik pártot, melyik egyházat képviselem.


t [Solt Ottilia]: Frakcióstatisztika


A frakciónak egy nő tagja van, csakúgy, mint 1990-ben. Úgy látszik, ez kötelező hagyomány. Három képviselő került be egyéni körzetből, 19-en listákról. Az átlagéletkor 54,7 év, jó tízzel több, mint a győztes MSZP-é. A kereszténydemokrata képviselők között van 1 nyolcgyerekes, 1 hatgyerekes, 2 négygyerekes, de leggyakoribb körükben is az 1-2 gyerek. (10 fő)

A frakció túlnyomó többsége diplomás (19 fő), s ezen belül a legtöbben jogi végzettségűek (8 fő).


M. A. [Mink András]: Kereszténydemokrácia válaszúton


Milyen változásokat tart szükségesnek a párt vonalvezetésében és parlamenti politikájában?

Kormánypártból ellenzéki párttá leszünk. Eddigi parlamenti megszólalásaink során a kritikának szűkebb tér jutott. Nehéz előre megmondani, milyenek leszünk ellenzéki pártként, amikor még azt sem tudni, milyen lesz a kormánykoalíció.


(zolnay): Roppant nyomás nehezedett az SZDSZ-re


Békesi László kijelentette, hogy amennyiben nem jön létre koalíció, nem vállal szerepet az új kormányban. Befolyásolta ez az SZDSZ küldöttgyűlésének döntését?

Szerintem Békesi állásfoglalása nem játszott szerepet, számunkra nem az ő minisztersége az elsődleges szempont. Az volt a döntő, hogy a közvélemény és a gazdasági élet szereplői részéről, sőt, külföldről is roppant nyomás nehezedett az SZDSZ-re.


Eörsi István: Pálfordulásom története


Május 31-én, kedden, a Demokratikus Charta összejövetelén, a Kossuth Klubban harciasan gunyoros beszédben elutasítottam még a gondolatát is annak, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége koalíciós tárgyalásokba bonyolódjon a Kádár-rendszer vezető erejének örököseivel. Okoskodásom kiindulópontja az volt, hogy a választók a második fordulóban nem egyszerűen az MSZP-re, hanem személy szerint Horn Gyulára, tehát a két párt összefogása ellen szavaztak. „Legyen meg az ő akaratuk!” – gondoltam ájtatos szívvel.

Arató András: Koalíció ellenzék nélkül?


Közeledünk a koalícióhoz. Most kell az MSZP-nek bizonyítania, hogy valódi, és nem látszatkoalíciót akar. Nagy lesz bennük a kísértés, hogy ha az SZDSZ már leült velük tárgyalni – tovább növelve a lakosság amúgy is erős koalíciós várakozását –, akkor mégse adja meg a közreműködés méltányos feltételeit. Az SZDSZ tárgyalódelegációjának viszont tudnia kell, hogy mi az a minimum, ami alatt nem lehet vállalni a közös kormányzást. Az SZDSZ-nek garanciát kell kapnia arra, hogy valóban érvényesíteni tudja a politikáját.

Neményi László: Charta, demokrácia, pártpolitika

Neményi László


A Demokratikus Chartát két feltevésre alapozva hozta létre 1991 szeptemberében a közvélemény-formáló értelmiségi elit egy befolyásos része. Az első feltevés az volt, hogy a zsenge magyar demokráciát veszély fenyegeti a szélsőjobboldalról. Ebbe a diagnózisba az is beleértődött, hogy a hatalommegosztást, valamint a demokratikus fékeket és ellensúlyokat nyűgként megélő kormány egy gyékényen árul a szélsőjobbal, legalábbis foglya annak.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon